Geodézia és kartográfia 1999 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11. szám - ISMERTETÉS
HÍREK, INNEN ONNAN HALÁLOZÁS Jón László A két világháború közötti években a Háromszögelő Hivatal nagy tiszteletben és jogos elismertségben lévő tagjai utolsó képviselőjének távozásáról kaptunk hírt. Jón László arany-, gyémánt- és vasdiplomás mérnök 1999. március 31-én elhunyt. A magyar földmérés történetében betöltött elismert szerepét és életének fontosabb lépéseit a volt munkatársak és a családtagok visszaemlékezései alapján foglaljuk össze. Trianon után Magyarországon a gazdasági körülmények olyanok voltak, hogy a frissen végzett gépészmérnökök nehezen jutottak álláshoz. Ekkor történt, hogy közülük többen az állami földmérésnél találtak alkalmazási lehetőséget. Közéjük tartozott Jón László is. Az állami földmérés járt jól, mert úgy alakult, hogy ezek a szakemberek a geodézia tudományában kiemelkedő tudásra tettek szert, és a következő évtizedekben a földmérési és háromszögelési intézmények vezetői, illetve elismert irányítói lettek. Jón László 1900. május 7-én született Zalaegerszegen, egy vagyonát elvesztett nemesi családban. Édesapja hivatalnoki fizetésből nevelte gyermekeit. Gimnáziumi tanulmányait kiváló eredménnyel Zalaegerszegen végezte. Az iskola nagy szerepet játszott egyénisége kialakulásában. Élete végéig emlegette tanárait, akik hazaszeretetre, becsületre, keresztényi hitre nevelték. Egykori hittanárától, Mindszenty Józseftől - a későbbi Hercegprímástól - kapott kis képet a többi emléktárgyai között élete végéig őrizte. További tanulását a háborús körülmények befolyásolták. A hadiérettségi után az olasz frontra került. Hazatérése után iratkozott be a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1923-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Nehéz anyagi helyzetére jellemző, hogy az egyetem első éveiben még a háborús katonaruháját viselte. A mérnöki oklevél megszerzése után sem sokat változott a helyzete, az országot nyomorító gazdasági válság az Egyesült Izzónál kezdő mérnököt is sújtotta. Változást jelentett a sorsában, amikor 1929- ben felvételt nyert az állami földmérésnél. A győri, majd debreceni földmérési felügyelőségen dolgozott, közben tovább képezte magát a geodéziai ismeretekből, és letette a háromszögelő vizsgát. 1932-ben helyezték a Háromszögelő Hivatalba, ahol főmérnöki majd miniszteri tanácsosi rangot ért el. A háború utáni átszervezésekkel lett - változatlan munkakörben — az Országos Földmérési Iroda (OFI), majd a BGTV dolgozója. Mint gyakorlott háromszögelő, végig a felsőrendű geodéziai munkákban vett részt. A Háromszögelő Hivatalban, majd a BGTV felsőgeodéziai osztályán ellátott feladatai rendszerint a felsőrendű hálózat mérési munkáihoz kapcsolódtak. Ezek között is elsősorban az ún. alapvonalmérések azok, amikre volt munkatársai ma is emlékeznek. A gyakorlati tevékenység mellett tudományos munkát is végzett, újszerű megoldásait nemcsak publikációi, de pl. Hazay István és Homoródy Lajos egyetemi tankönyvei is tartalmazzák. A kor politikai nehézségei őt is érintették. Családnevének hasonlósága Jáni Gusztáv tábornok nevével több vádaskodásra adott alkalmat. Ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy elérve a 60. évet, nyugdíjazását kérte. Mint nyugdíjas még 12 évig hasznosította geodéziai gyakorlatát. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság geodéziai csoportjánál kapott munkalehetőséget, ahol több, volt háromszögelő munkatársával volt alkalma együtt dolgozni. 1972-ben költözött Balatonfüredre, ahol egyik testvére és fia élt. Családja 99. születésnapja megünneplésére készült, de külföldről hazaérő fiai és unokái már csak temetésére érkeztek. Május 15-én kísérték végső nyughelyére Balatonfüreden családtagjai és a barátok. Küzdelmes, de végső soron sikeres életút után csendesen távozott. Halálos ágyán még a magyar