Geodézia és kartográfia 1999 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 11. szám - ISMERTETÉS

HÍREK, INNEN O­NNAN HALÁLOZÁS Jón László A két világháború közötti években a Háromszö­­gelő Hivatal nagy tiszteletben és jogos elismertség­ben lévő tagjai utolsó képviselőjének távozásáról kaptunk hírt. Jón László arany-, gyémánt- és vasdip­lomás mérnök 1999. március 31-én elhunyt. A ma­gyar földmérés történetében betöltött elismert szere­pét és életének fontosabb lépéseit a volt munkatár­sak és a családtagok visszaemlékezései alapján foglaljuk össze. Trianon után Magyarországon a gazdasági körülmények olyanok voltak, hogy a fris­sen végzett gépészmérnökök nehezen jutottak állás­hoz. Ekkor történt, hogy közülük többen az állami földmérésnél találtak alkalmazási lehetőséget. Közé­jük tartozott Jón László is. Az állami földmérés járt jól, mert úgy alakult, hogy ezek a szakemberek a geodézia tudományában kiemelkedő tudásra tettek szert, és a következő évtizedekben a földmérési és háromszögelési intézmények vezetői, illetve elismert irányítói lettek. Jón László 1900. május 7-én született Zalaeger­szegen, egy vagyonát elvesztett nemesi családban. Édesapja hivatalnoki fizetésből nevelte gyermekeit. Gimnáziumi tanulmányait kiváló eredménnyel Zala­egerszegen végezte. Az iskola nagy szerepet játszott egyénisége kialakulásában. Élete végéig emlegette tanárait, akik hazaszeretetre, becsületre, keresztényi hitre nevelték. Egykori hittanárától, Mindszenty Jó­zseftől - a későbbi Hercegprímástól - kapott kis ké­pet a többi emléktárgyai között élete végéig őrizte. További tanulását a háborús körülmények befolyá­solták. A hadiérettségi után az olasz frontra került. Hazatérése után iratkozott be a Magyar Királyi Jó­zsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­temre, ahol 1923-ban szerzett gépészmérnöki okle­velet. Nehéz anyagi helyzetére jellemző, hogy az egyetem első éveiben még a háborús katonaruháját viselte. A mérnöki oklevél megszerzése után sem so­kat változott a helyzete, az országot nyomorító gaz­dasági válság az Egyesült Izzónál kezdő mérnököt is sújtotta. Változást jelentett a sorsában, amikor 1­929- ben felvételt nyert az állami földmérésnél. A győri, majd debreceni földmérési felügyelőségen dolgozott, közben tovább képezte magát a geodéziai ismere­tekből, és letette a háromszögelő vizsgát. 1932-ben helyezték a Háromszögelő Hivatalba, ahol főmérnöki majd miniszteri tanácsosi rangot ért el. A háború utáni átszervezésekkel lett - változatlan munkakörben — az Országos Földmérési Iroda (OFI), majd a BGTV dolgozója. Mint gyakorlott háromszögelő, végig a felsőrendű geodéziai munkákban vett részt. A Há­romszögelő Hivatalban, majd a BGTV felsőgeodéziai osztályán ellátott feladatai rendszerint a felsőrendű hálózat mérési munkáihoz kapcsolódtak. Ezek között is elsősorban az ún. alapvonalmérések azok, amikre volt munkatársai ma is emlékeznek. A gyakorlati tevékenység mellett tudományos munkát is végzett, újszerű megoldásait nemcsak publikációi, de pl. Hazay István és Homoródy Lajos egyetemi tankönyvei is tartalmazzák. A kor politikai nehézségei őt is érintették. Család­nevének hasonlósága Jáni Gusztáv tábornok nevével több vádaskodásra adott alkalmat. Ezek a körülmé­nyek is hozzájárultak ahhoz, hogy elérve a 60. évet, nyugdíjazását kérte. Mint nyugdíjas még 12 évig hasznosította geodéziai gyakorlatát. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság geodéziai csoportjánál kapott munkalehetőséget, ahol több, volt háromszögelő munkatársával volt alkalma együtt dolgozni. 1972-ben költözött Balatonfüredre, ahol egyik testvére és fia élt. Családja 99. születésnapja meg­ünneplésére készült, de külföldről hazaérő fiai és unokái már csak temetésére érkeztek. Május 15-én kísérték végső nyughelyére Balatonfüreden család­tagjai és a barátok. Küzdelmes, de végső soron sikeres életút után csendesen távozott. Halálos ágyán még a magyar­

Next