Geodézia és kartográfia 2001 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 3. szám - Dr. Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei, III. rész

Tudniillik, a vízfolyással megállapított határszakaszok hosszát duplán vették, hiszen a mérnökök a két partvonalon dolgoztak és ezt szerepeltették a munkajelentéseikben. A magyar mérnökök, akik a terepmunkát végezték, azok készítették az őszi-téli időszakban megfeszített munkában a háromszögelési és sokszögpontok számításait, továbbá mintegy 500 szelvényen a térképezést, majd e térképeknek nyomdai sokszorosításához való előkészítését és a sokszorosított példányok kifestését. A műszaki utasítás előírta, hogy a munkálatok mindegyikét, mindegyik biztos aláírja, végül a munkálatok sokszorosítva lesznek, Párizs részére 3 példány és mindkét érdekelt állam különféle érdekelt hatóságai részére a megfelelő számú példány kiszolgáltatható legyen. A „B” szakasz szelvényeit a M. Kir. Államnyomda sokszorosította, de oly lassan végezte, hogy a bizottság elnökére ez az intézmény elég rossz benyomást tett. A többi nyomdai sokszorosítási munkákat a M. Kir. Állami Térképészeti Intézet (a M. Kir. Pénzügyminisztérium XIII/c. osztálya) nagyon szépen és gyorsan állította elő. Összesen 52 040 térképlapot készítettek. A déli határról kétféle határokmány - határvázlat és határleírás - készült el francia nyelven. Ezekről magyar és szerb-horvát nyelvű fordításokat és másolatokat készítettek. A határvázlatok méretaránya: 1:5000, 1:5760, 1:7200, 1:10 000, 1:11 520. A határleírás a határvonal szöveges rögzítését tartalmazza, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a határvázlat és a határleírás között eltérés van, a határvázlatot kell alapként elfogadni. A határvázlatokon a folyók medervonalai között húzódó határvonalat szabálytalan görbe vonalként ábrázolták. Mint külön érdekességet, meg kell említeni, hogy a határvonalról nagyobb méretarányú 1:2880 vagy 1:5000 méretarányú térkép nem készült, hanem az úgynevezett „méreteket tartalmazó felvételi előrajzok” képezik a határmegállapítási eredményeket. Ezek a „határkitűzési vázlatok” a kateszteri térképek nagyításával és kicsinyítésével készültek el, 13 méretarányban: 1:100, 1:500, 1:720, 1:1000, 1:1440, 1:2000, 1:2500, 1:2880, 1:3000, 1:4000, 1:5000, 1:5760 és 1:7200. A határokmányokat a Nagykövetek Tanácsa 1924. júliusában hagyta jóvá. A határszakasz különböző méretarányú térképei A határtérképek szelvényezése határszakaszonként külön történt meg. A szelvényezésből kitűnik, hogy egyes szakaszokban a szelvények darabszáma nem azonos a térképek sorszámával. Például: a C szakasz első térképe az 1-3. számozást viseli, míg az utolsó szelvénye a 27- 28. sorszámú. A határtérképek tartalmukat, jellegüket tekintve inkább határvázlatok. A déli határról kétféle határokmány - határvázlat és határleírás - készült el francia nyelven. Ezekről magyar és szerb-horvát nyelvű fordításokat és másolatokat készítettek. A határvázlatok méretaránya különböző: 1:5000, 1:5760, 1:7200, 1:10 000, 1:11 520. Kitűnik, hogy a térképek majdnem felének (86 db) méretaránya 1:5000, míg 30%-ának 1:5760, 21 db-nak 1:7200 és 25 db-nak 1:10 000 a méretaránya. Egy db térkép 1:11 520 méretarányú. A térképek méretaránya egy adott szakaszon belül is változik. Például szakaszban 18 db térkép 1:5760, 21 db pedig 1:7200 méretarányú. Hogy a térképek jellemzése még bonyolultabb legyen, a határvonal térképeinek vetületei is más és más vetületben - hengervetület középső, hengervetület déli és a sztereografikus vetület Budapesti rendszerében - készültek el. Az „A” és a „B” szakasz egy része a hengervetület középső, a „B” szakasz másik része és a „C” szakasz a hengervetület déli rendszerében, a D, E és az F szakaszok a sztereografikus vetület budapesti rendszerében készültek el. A térképek jelmagyarázata kilenc egyezményes jelből áll. Kétféle határjelet különböztet meg: határdomb facölöppel és határdomb számozott határkővel. Négyféle határjelölés van: kijelölt határvonal (államhatár), járási-, birtok- és községhatár. Ezenkívül út, vasút, árok van jelölve. A megjegyzéseknél a meglévő