Geodézia és kartográfia 2001 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 4. szám - Dr. Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei, IV. rész
szalaggal, az irányok által bezárt szögeket pedig teodolittal mérték. A határvonal térképezése közvetlenül a mérések után az 1:2 880 ma.-ú határtérképek 100-100 méteres széles sávban történő szerkesztése céljából - indokolt esetben tachimetrikus eljárással - a határra csatlakozó részletek bemérése történt meg. A határvonal mentén, a fontosabb tárgyakat (mint: épület, kőfal, kút, kereszt, kémény, községi és egyéni birtokhatár, valamint jellegzetes művelési ág határ) mérték be. A különösen fontos terepalakulatoknál és tárgyaknál (major, vasút, műút) 200 m-es sávot vettek figyelembe. Ez a nem érdekelt hatalmak kérése volt. A részletfelvételt a felvételi előrajzlapon szerkesztették meg. „A részletfelvétel adatai alapján, a Magyarországon használatos kataszteri szelvényezés rendszerében 1:2880 méretarányú határtérképeű szerkesztendő meg a HMB utasítása szerint.” A térkép szerkesztése a magyar felmérési utasítás előírásai szerint történt meg. A magyar politikai és katonai vezetés nem tartotta szükségesnek az 1:25 000 ma.-ú térképek helyszíni felújítását (reambulálását.) Egyrészt azért, mert a békeszerződés 34. és 35. cikkelye nem utal e térképek helyesbítésére, másrészt pénzügyi-takarékossági megfontolásokból. Ez az osztrák delegáció kérése volt. Az olaszosztrák határon viszont 500 méteres sávban végrehajtották az 1: 25 000 mag-ú térképhelyesbítést. A térképek reambulálása a határvonal mindkét oldalán 200-500 m-es szélességben történt, grafikus úton, mérőasztalos eljárással. Grafikus úton ellenőrizték a háromszögelési és egyéb fontos pontokat, különösen a csatlakozó pontokat és a főköveket. A helyesnek talált pontok a „kiindulópont hálózatot” képezték, amelyet szükség szerint több fontosnak talált ponttal kiegészítettek. Ezután a részletek ellenőrzése, a sikkrajz felmérése és a magasságok mérése történt meg. A szintvonalakat 5 m-ként rajzolták ki. (Az új részleteket piros színnel, a kihagyandó részleteket sárgával jelölték.) A magyar-osztrák határvonal határokmányai A Nagykövetek Tanácsa által jóváhagyott új országhatár leírása és térképen való rögzítése során a következő dokumentumokat készítették el. Térképek: 3 db 1:200 000 ma.-ú és 10 db 1:75 000 ma.-ú térképszelvénybe a határvonalat piros vonallal rajzolták be. Ez utóbbi a főkövek sorszámát is tartalmazta. A 13 db 1: 25 000 ma.-ú térképmű, a határvonal mindkét oldalán 1-1 km széles területet tartalmazott, amelyet helyszíneltek. Az 1:2880 ma.-ú határtérképmű 180 szelvényből állt és tartalmazta a határvonalat piros színnel és a főkövek számozását is. 2. Határleírás: az általános határleírás 1:200 000 méretarányú térképekkel, a részletes határleírás a határtérképekkel együtt alszakaszonként 18 füzetben három (francia, német, magyar) nyelven. Ezenkívül a HMB francia nyelvű zárójelentését és az elosztót mellékelték a felterjesztett dokumentumokhoz. A magyar delegáció e dokumentumokat - az elosztó szerint - 1924. augusztusában szétküldte. Azon kívül az egyes hatóságok részére tájékoztatás céljából elkészítette: a határvonal háromszögelési hálózat vázlatát, a sokszögmenetek kitűzési vázlatát, az összes számítási jegyzőkönyvet, statisztikai kimutatást stb. Az elosztóból kitűnik, hogy teljes sorozatot minden határokmányból csak az Országos levéltár, a Miniszterelnökség, a Külügy- és a Belügyminisztérium kapott. Az elosztón szerepel még a többi minisztérium, a határmenti megyék közigazgatási apparátusa (alispánok, járási szolgabíró hivatalok), a katonai, a csendőri, a vámőrkerületi parancsnokságok, a pénzügyigazgatóságok, a földmérési felügyelőségek, a térképtár, a Háromszögelő Hivatal. Ezen kívül még sok egyéb intézet, hivatal, határszéli város is kapott elosztón kívül határdokumentumokat. A határokmányok elkészítése után a HMB 1924. aug. 20.-án tartotta utolsó ülését, ahol az öt állam (a japán biztos nem jelent meg) megbízottai aláírták az elaborátumokat és a térképeket. Ezután a bizottság kimondta feloszlását.