Geodézia és kartográfia 2004 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7. szám - Mihályi Balázs: A térképek szerepe a hadszíntéren: Katonai baklövések (1914-18)
kémleljék a folyóágat. Max Looff pedig belátta, hogy az angol túlerő ellen nem sok eséllyel veheti fel a harcot, ezért leszereltette a hajó lövegeit, és a legénységet pedig a szárazföldi csapatokhoz osztotta be. Csupán egy minimális létszám maradt a hajón, hogy biztosítsa annak állagát, de a további harcra már nem volt alkalmas a cirkáló. Minderről nem tudtak semmit a blokádot létesítő angolok. A tenger felől megpróbálták bombázni a német hajót, hogy elsüllyesszék, de a sűrű dzsungel miatt a közvetlen rálátás nem volt meg, így az angol hajók tüzérségi csapása nem okozott károkat a KÖNIGSBERGBEN. Az Admiralitás elhatározta, hogy minden áron semlegesíteni kell a német hajót, hogy a továbbiakban ne tudja veszélyeztetni az indiai-óceáni hajózást. Ezért két Sopwith 920 típusú repülőt vezényeltek a folyóhoz Európából, hogy segítse korrigálni az angol hajóágyúk tüzét, illetve, hogy bombázzák a KÖNIGSBERGET. Az akció végül is csúfos kudarchoz vezetett. Az angol cirkálók a repülők lőelem-helyesbítése ellenére sem tudtak számottevő kárt okozni a német hajóban, sőt a német földi csapatok lelőtték az egyik repülőt. Mindez már 1915 elején történt, amikor közel fél éve már a folyó torkolatánál vesztegeltek az angol hajók és túlerejük ellenére sem tudták elpusztítani a régebbi típusú német cirkálót. Pontos térkép nélkül nem mertek nekivágni a folyónak. Az Admiralitás, belátva, hogy a repülők sem tudták megoldani a helyzetet, a Földközi-tengerről levezényeltek délre, Kelet-Afrikához két folyami monitort (SEVERN, MERSEY), melyeket a Gallipoli-félsziget elleni partraszállás támogatásánál akartak eredetileg bevetni. A folyami monitoroknak az volt a feladatuk, hogy megérkezésük után felhajóznak a folyón, és közelről elsüllyesztik a KÖNIGSBERGET. A választás azért esett a folyami monitorokra, mert, mint csekély merülésű hajók, nem kellett attól tartaniuk, hogy megfeneklenek a folyóban, továbbá igen vastag páncélzattal is rendelkeztek, ezért a parton felállított kis kaliberű német ütegek sem tudtak kárt tenni a hajókban. Ám a folyami monitorok megérkezéséig újabb hónapok teltek el. A blokád a torkolathoz szögezte az angol cirkálókat, melyekre nagy szükség lett volna más hadszíntereken. Végül 1915. július 11-én megérkezett a két monitor. Felhajózva a Rufijin, 1000 yardra megközelítették a fegyvertelen KÖNIGSBERGET, és rövid harc után elsüllyesztették. A térképek hiánya sokszor súlyosabban befolyásolta az egyes hadműveleteket, mint akár a technikai vagy számbeli fölény. A KÖNIGSBERG esetében is, dacára az angol hajók technikai fölényének és számbeli túlsúlyuknak, mégis közel egy év kellett hozzá, hogy elsüllyesszék a német cirkálót. Nemcsak a térképek hiánya, hanem azok pontossága szintén eldönthet egy-egy konkrét hadműveletet is. Ennek legjobb példája a törökországi Gallipoli-félszigeten végrehajtott partraszállás előkészítése és kivitelezése. A félsziget mintegy száz kilométer hosszan húzódik a Trák-tenger és a Dardanellák között. A félsziget déli csücske, mely a Dardanellák egyik partját alkotja, volt a helyszíne a hadműveleteknek. Az angol Admiralitás a nyugati fronti állóháború kialakulása után úgy határozott, hogy megpróbálja Törökországot kiütni a háborúból. Ezt a tervet egy nagyszabású partraszállással akarták megvalósítani. A partraszállásra a Gallipoli-félsziget lett kijelölve. A terv értelmében az ausztrál és új-zélandi csapatoknak a partraszállás után, Isztambul ellen kellett volna nyomulniuk, majd azt elfoglalva a tengerszorosok birtokában kellett volna a törököket békére bírni. A terv, bár az első világháború egyetlen stratégiai hadművelete volt, mégis már az előkészítésnél bukásra volt ítélve. A hadműveletek megtervezéséhez pontos térképekre volt szükség. Ehhez képest az Admiralitásnak csupán két térkép állt rendelkezésére a területről. Az egyik egy franciák által a Krími háború (1850- es évek) időszakában készített 1:50 000 méretarányú térkép, mely nemcsak régi, hanem rendkívül pontatlan is volt. A Königsberg nevű német csatahajó