Geodézia és kartográfia 2008 (60. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Márton Mátyás: Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje - az első "világtérképmű"?

papírmasé szegmentekből alakította ki a gömbfel­színt. A gondos kidolgozású, kézzel írt földgömb színes határvonalakkal és vízrajzzal, ábrázolva a tengeráramlásokat is, árnyékolt hegyrajzzal ké­szült. Sajnos a forrásmunkára vonatkozó utalások nem maradtak fent. Perczel munkája 1881-ben vált nemzetközileg ismertté, amikor a III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson Velencében kiállították. Ez a szép, ,Földgömb. Készítette Perczel László, Kömlödön, Magyar­honban, 1862’ feliratú mű ma is megtekinthető, az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának gyűjteményét gazdagítja. ’’ Ezt az ismertetést olvashatjuk Klinghammer István: A föld- és éggömbök története című mun­kájában, 1998-ban [3]. Szűkszavúbban, de az idők folyamán megem­lékezik a glóbuszról pl. Irmédi-Molnár László [4] és mások [5, 6, 7] is, de komolyabb elem­zést senki sem ad. Mindenki tesz valamit az előzőekhez, pontosít vagy elront, de lényegét tekintve nem ad többet az előző három idézett munkánál. Ebben a sorban mindenképpen kiemelt említést érdemel Ambrus-Fallenbüchl Zoltán 1963-ban — a glóbusz elkészültének 100. évfordulója al­kalmából­­ a Geodézia és Kartográfia hasáb­jain megjelent kicsit „bőbeszédűbb” és távolabbra mutató cikke, amely a glóbusz szerzőjéről is tar­talmaz néhány érdekes életrajzi adatot, ezt köve­tően pedig magáról a műről, annak történetéről, majd tartalmáról szól elemző-értékelő módon [8]. A tanulmány - hírt adva a nagyvilág térké­pész szakemberei számára is - a Globusfreund­­ban is megjelent [9], így mind Perezetnek, mind glóbuszának írásos nyoma van ugyan a külhoni szakirodalomban [10], valójában mégis ismeret­len maradt. „Földgömb. Készítette és rajzolta Perczel László. Kömlödön, Magyar honban, 1862.” Kérdések A földgömb feliratában szereplő adatokból talán csak egy adat egyértelmű: az, hogy Magyar hon­ban készült a glóbusz. Mert mit jelent az, hogy 1862? Impresszu­mokban rendszerint a kiadás évét. Azonban, ha Perczel 1862-ben fejezte be művét, hogyan került rá pl. az 1869-ben elkészült Szuezi-csatorna? A tervek alapján? Vagy később? S vajon melyik Kömlödön (Kömlödön) élt Perczel valójában? Az egykori Tolna vármegyei­­Dunajkömlődön, ahogyan azt az OSZKG hon­lapján olvashatjuk [11]? Vagy a Komárom várme­gyei Kömlödön, ahogyan a legtöbb forrásmunka alapján feltételezhetjük? Esetleg a Szatmár vár­megyei Kömlöd-Tótfaluban (Kömlödtótfalu)? És ki volt ő? Melyik Perczel Lászlóról van szó? Vagy ezidőtájt csak egy említésre érdemes László nevű tagja volt a szerteágazó családjával bíró neves magyar famíliának? Egy gazdálko­dáshoz nem értő birtokossal állunk szemben vagy olyan emberrel, aki mintagazdaságot hozott létre? Olyan valakivel, aki felesége halála után már semmit nem csinált, vagy olyannal, akinek érdemei vannak a magyar vasúthálózat fejleszté­sében? Mi az igazság? A szabadságharcot szol­gáló, vagy a mások szabadságharca ellen küzdő császári tiszt képe a valódi Perczel-arckép? Valójában nincs módom minden kérdésre kor­rekt választ adni, feloldani a sokszor ellentmon­dásos képet, csupán jelezni akartam, hogy Fodor 1950-es évekbeli kijelentése ma már a múlté: ma már sokat, de sokféleképpen tudunk Perczel Lászlóról. A szerzőről A Pallas Nagy Lexikona [12] - egyezően Révai Nagy Lexikonéval [13] - csak említés szintjén beszél a család bonyhádi ágának összefoglalásá­ban Perczel Lászlóról. Utóbbit idézem: „...Sándor népes családjának többi tagjai el­lenben a hazai ügyet fegyverrel is szolgálták; első­sorban: Mór, a hős tábornok...[Móricz tábornok, menekült - lásd később], Miklós honvédezredes, II. Sándor honvédőrnagy...; II. Ferenc, Pál, László szintén honvédtisztek..." Nagy Iván­ Magyarország családai [14] című munkája szerint: „László 1846-ban került ki jeles bizonyitvány­­nyal a belovári cs. kir. katonai növeldéből, és a Császár huszár ezredben cadet, 1847-ben hadnagy lett, 1848-ban ezredével együtt a forradalomhoz állott. 1849-ben a világosi fegyver­letétel után hadi törvényszék ítélete szerint négy évi várfogságra ítél­tetett, utóbb kegyelmet nyervén, haza jött, meghalt 1854-ben kora 29 éves korában. Nejétől Sárközy Lí­diától a táblán látható három gyermeke maradt. ” [A három gyermek: „Antonia, Erzse és Lidia”. Ugyancsak e II. tábla szerint: László („volt kato­ ) „Perczel László: Földgömb (Dunakömlőd, 1862)­­ Ma­gyarország második legnagyobb, 132 cm átmérőjű kézira­tos földgömbje a Velencében megtartott III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson jelentős sikert ért el. - TD 19/ 10

Next