Geodézia és kartográfia 2011 (63. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Detrekői Ákos: Új irányzat az informatikában: A felhő (cloud) követi a hálózatokat?

Új irányzat az informatikában: A felhő (cloud) követi a hálózatokat?* Detrekői Ákos Bevezetés Köszönöm a felkérést a mai előadás megtartására. Témaválasztásomat az elmúlt hónapokban szerzett friss infor­matikai és térinformatikai élményeim, továbbá az elmúlt néhány évben nyert kissé hosszabbtávú benyomásaim indo­kolják. Kezdjük a friss tapasztalatokkal. Október óta három - részben informa­tikai, részben térinformatikai - szak­mai konferencián vettem részt, s mind­egyiken kiemelt fontossággal szerepelt a „Cloud computing” témaköre. Két, idén megjelent angol nyelvű térinfor­matikai szakkönyvet vettem (Keith, (2010), Longley at al (2010)). Ezekből sem hiányzott a már említett fogalom. Korábbi ismereteim forrásai közül kiemelem Krauth (2008) „Közműszerű IT-szolgáltatás” című dolgozatát. Korábbi és friss tapasztalataim alap­ján úgy gondolom nem ártalmas - legalább nagy vonalakban - áttekin­teni, mit jelent ez a sokat használt fogalom, s milyen hatást gyakorolhat szakterületünkre. Általános jellemzés Definíciók A bevezetésben említett angol nyelvű (Cloud computing) és a magyar nyelvű (közműszerű IT szolgáltatás) fogalmak egységesen elfogadott definíciójával nem találkoztam. Megítélésem szerint a tárgyalt jelenség általános jellemzé­sére jól használható a Leymann (2010) által leírt három, az informatikában fel­használt forrásokra (hardver, szoftver, adat) jellemző sajátosság: - a felhasznált források jellemzőit (például elhelyezkedés, eszköztípus, szoftver verzió) a felhasználó nem ismeri (esetenként nem is érdekli a felhasználót); - a felhasználók nem találkoznak for­ráshiánnyal (azaz a források mindig rendelkezésre állnak, ha a felhasz­náló el akarja azokat érni); - a forrásokért az igénybevételnek megfelelően kell fizetni. A felsorolt jellemzőkön kívül a Wikipédián található magyar, angol és német definíciókból ragadok ki jel­lemző részletet: - magyar: „olyan állományokkal és prog­ramokkal dolgozunk, amelyek fizika­ilag nem a saját gépünkön, hanem az Interneten vannak”; - angol: „Internet alapú számítás, amely­ben megosztott források szoftvert és információt szolgáltatnak a számító­gépnek és más eszközöknek a felmerült igény szerint (on Demand), az elektro­mos hálózatokhoz hasonlóan”; - német: „absztrahált IT-infrastruktúrák (például számítógépi kapacitás,... mint szolgáltatás), amelyek egy hálózaton keresztül az igényeknek megfelelően dinamikusan rendelkezésre állnak”. Mi tette lehetővé és szükségessé a kialakulásukat? Az informatikai szolgáltatások elterje­dését, az informatika fejlődését minde­nek előtt a számítógépi és adatátviteli kapacitások fejlődése tette lehetővé, amely gyakorlatilag a korlátlan hozzá­férést biztosít mind a számítás, mind a tárolás területén (Detrekői, 2010). A kialakulást az tette szükségessé, hogy az egyedi megoldásokat már nem lehet költséghatékonyan kielégíteni. Alkalmazásuk előnyei a következők (Krauth, 2008): - nem kell az IT erőforrásokat „tulajdo­nolni”, bérleti konstrukcióban lehet azokat használni, illetve tényleges használat után kell csak fizetni; - a legkorszerűbb megoldásokhoz rövid idő alatt hozzá lehet jutni; - lehetőséget ad alacsony árakra és garantált minőségre. A felsoroltak közül az első előnyt Leymann (2010), mint a beruházásról (Capital expenditure, CAPEX) a műkö­dési kiadásra (Opera­tional expenditure, ОРЕХ) történő modellváltást jellemzi. A megvalósulás formái Már a definíciókról szólva is említettük, hogy különböző jellegű források (pél­dául hardver, szoftver) vehetők igénybe szolgáltatásként. A szolgáltatások szerinti igénybevételt a szakirodalom az angol ...as a Service (...aaS) betűvel jelöli. A szolgáltatások következő szintje­inek megkülönböztetése általános: - szoftver szolgáltatás (Software as a Service, SaaS). Különböző jellegű szoftverek igénybevételét jelenti. A felhasználó különösebb előkészü­let nélkül hozzákezdhet munkájához. Ez a szolgáltatás már a kilencvenes évek végén megjelent.­­ platform szolgáltatások (Platform as a Service, PaaS). Olyan hardver/szoftver környezetet biztosít, amelyen egyedi fejlesztések is elvégezhetők; - infrastruktúra szolgáltatás (Infra­structure as a Service, IaaS). A szol­gáltató által igényelt számítási és tá­rolási kapacitás biztosítását jelenti. Viszont a működtetésről a felhasz­nálónak kell gondoskodnia. Mindhárom felsorolt szinten külön­böző megoldásokat fejlesztettek ki. A fejlesztésben a tőkeerős informa­tikai cégek (Amazon, Google, IBM, Microsoft, Yahoo) meghatározó szere­pet játszanak. Az infrastruktúra szol­gáltatás sajátos „terméke” az eseten­ként több tízezer számítógépből álló hiperszámítóközpontok (szerver far­mok) létrehozása. (A szerver farmok létrehozása számos sajátos problémát vet fel, az energiaellátástól a hűtésig). A „Cloud” szolgáltatásokat szokás jel­legük szerint két csoportra osztani:­­ Privát „Cloud”,­­ Nyitott „Cloud”. Az első esetben a szolgáltató és a fel­használó ugyanazon szervezethez tar­tozik. A második esetben a szolgálta­tást a tulajdonostól független bármely személy vagy szervezet igénybe veheti. A két csoport közötti átjárás lehetősé­gét biztosítja a hibrid „Cloud”, amely a különböző tulajdonú szolgáltatások közötti interoperabilitást támogatja. 2010. december 10-én Pécsett megtartott Földmérő napon elhangzott előadás szerkesztett változata GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 2011/1 (63. évf.)

Next