Geodézia és kartográfia 2011 (63. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Detrekői Ákos: Új irányzat az informatikában: A felhő (cloud) követi a hálózatokat?
Új irányzat az informatikában: A felhő (cloud) követi a hálózatokat?* Detrekői Ákos Bevezetés Köszönöm a felkérést a mai előadás megtartására. Témaválasztásomat az elmúlt hónapokban szerzett friss informatikai és térinformatikai élményeim, továbbá az elmúlt néhány évben nyert kissé hosszabbtávú benyomásaim indokolják. Kezdjük a friss tapasztalatokkal. Október óta három - részben informatikai, részben térinformatikai - szakmai konferencián vettem részt, s mindegyiken kiemelt fontossággal szerepelt a „Cloud computing” témaköre. Két, idén megjelent angol nyelvű térinformatikai szakkönyvet vettem (Keith, (2010), Longley at al (2010)). Ezekből sem hiányzott a már említett fogalom. Korábbi ismereteim forrásai közül kiemelem Krauth (2008) „Közműszerű IT-szolgáltatás” című dolgozatát. Korábbi és friss tapasztalataim alapján úgy gondolom nem ártalmas - legalább nagy vonalakban - áttekinteni, mit jelent ez a sokat használt fogalom, s milyen hatást gyakorolhat szakterületünkre. Általános jellemzés Definíciók A bevezetésben említett angol nyelvű (Cloud computing) és a magyar nyelvű (közműszerű IT szolgáltatás) fogalmak egységesen elfogadott definíciójával nem találkoztam. Megítélésem szerint a tárgyalt jelenség általános jellemzésére jól használható a Leymann (2010) által leírt három, az informatikában felhasznált forrásokra (hardver, szoftver, adat) jellemző sajátosság: - a felhasznált források jellemzőit (például elhelyezkedés, eszköztípus, szoftver verzió) a felhasználó nem ismeri (esetenként nem is érdekli a felhasználót); - a felhasználók nem találkoznak forráshiánnyal (azaz a források mindig rendelkezésre állnak, ha a felhasználó el akarja azokat érni); - a forrásokért az igénybevételnek megfelelően kell fizetni. A felsorolt jellemzőkön kívül a Wikipédián található magyar, angol és német definíciókból ragadok ki jellemző részletet: - magyar: „olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, amelyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az Interneten vannak”; - angol: „Internet alapú számítás, amelyben megosztott források szoftvert és információt szolgáltatnak a számítógépnek és más eszközöknek a felmerült igény szerint (on Demand), az elektromos hálózatokhoz hasonlóan”; - német: „absztrahált IT-infrastruktúrák (például számítógépi kapacitás,... mint szolgáltatás), amelyek egy hálózaton keresztül az igényeknek megfelelően dinamikusan rendelkezésre állnak”. Mi tette lehetővé és szükségessé a kialakulásukat? Az informatikai szolgáltatások elterjedését, az informatika fejlődését mindenek előtt a számítógépi és adatátviteli kapacitások fejlődése tette lehetővé, amely gyakorlatilag a korlátlan hozzáférést biztosít mind a számítás, mind a tárolás területén (Detrekői, 2010). A kialakulást az tette szükségessé, hogy az egyedi megoldásokat már nem lehet költséghatékonyan kielégíteni. Alkalmazásuk előnyei a következők (Krauth, 2008): - nem kell az IT erőforrásokat „tulajdonolni”, bérleti konstrukcióban lehet azokat használni, illetve tényleges használat után kell csak fizetni; - a legkorszerűbb megoldásokhoz rövid idő alatt hozzá lehet jutni; - lehetőséget ad alacsony árakra és garantált minőségre. A felsoroltak közül az első előnyt Leymann (2010), mint a beruházásról (Capital expenditure, CAPEX) a működési kiadásra (Operational expenditure, ОРЕХ) történő modellváltást jellemzi. A megvalósulás formái Már a definíciókról szólva is említettük, hogy különböző jellegű források (például hardver, szoftver) vehetők igénybe szolgáltatásként. A szolgáltatások szerinti igénybevételt a szakirodalom az angol ...as a Service (...aaS) betűvel jelöli. A szolgáltatások következő szintjeinek megkülönböztetése általános: - szoftver szolgáltatás (Software as a Service, SaaS). Különböző jellegű szoftverek igénybevételét jelenti. A felhasználó különösebb előkészület nélkül hozzákezdhet munkájához. Ez a szolgáltatás már a kilencvenes évek végén megjelent. platform szolgáltatások (Platform as a Service, PaaS). Olyan hardver/szoftver környezetet biztosít, amelyen egyedi fejlesztések is elvégezhetők; - infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service, IaaS). A szolgáltató által igényelt számítási és tárolási kapacitás biztosítását jelenti. Viszont a működtetésről a felhasználónak kell gondoskodnia. Mindhárom felsorolt szinten különböző megoldásokat fejlesztettek ki. A fejlesztésben a tőkeerős informatikai cégek (Amazon, Google, IBM, Microsoft, Yahoo) meghatározó szerepet játszanak. Az infrastruktúra szolgáltatás sajátos „terméke” az esetenként több tízezer számítógépből álló hiperszámítóközpontok (szerver farmok) létrehozása. (A szerver farmok létrehozása számos sajátos problémát vet fel, az energiaellátástól a hűtésig). A „Cloud” szolgáltatásokat szokás jellegük szerint két csoportra osztani: Privát „Cloud”, Nyitott „Cloud”. Az első esetben a szolgáltató és a felhasználó ugyanazon szervezethez tartozik. A második esetben a szolgáltatást a tulajdonostól független bármely személy vagy szervezet igénybe veheti. A két csoport közötti átjárás lehetőségét biztosítja a hibrid „Cloud”, amely a különböző tulajdonú szolgáltatások közötti interoperabilitást támogatja. 2010. december 10-én Pécsett megtartott Földmérő napon elhangzott előadás szerkesztett változata GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 2011/1 (63. évf.)