Geodézia és kartográfia 2012 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11-12. szám - Megemlékezés
1820-ban kezdett hozzá - saját tervei alapján - a Sárvíz-csatorna megépítéséhez, mely 1827-ben készült el és József Nádorról nevezték el. A csatorna hármas feladatot látott el: mocsár lecsapolás, malmok működtetése és öntözés. Beszédes József ekkorra már országos hírnévre tett szert. Munkássága ismertté vált a Monarchiában, meghívást kapott Ausztriába a Linz-Budweis, a Leopoldsberg-Lerz közötti vasútvonalak építésével kapcsolatos vízelvezetési, illetve vízszabályozási tervek elkészítésére. 1828-ban tért vissza Magyarországra. [2] 1830-ban megkezdte szakírói tevékenységét is, Írásai rendre megjelentek a „Tudományos Gyűjtemények”, a „Századunk Hírnöke” és a Jelenkor Társalkodója” című kiadványokban. Munkáira és irodalmi tevékenységére felfigyelt gróf Széchenyi István is, és még ebben az évben meghívta egy aldunai hajóútra. Ezen az úton sokat beszélgettek szakmai kérdésekről. Sajnos az országos vízügyi fejlesztések kialakításában nem értettek egyet, ezért a vízszabályozási munkák országos irányítója Vásárhelyi Pál lett. Beszédes Józsefet „kárpótlásul” 1831- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. [3] 1832-ben Arad vármegye vezetése meghívta vízrendező mérnöknek. Ennek előzménye az volt, hogy az 1830. évi nagy árvíz a Kőrösök mentén hatalmas károkat okozott. A vármegye hiába várta a központi kormányzat segítségét. 1833 és 1840 között Beszédes József igen sokat dolgozott a Kőrösök vidékén. Nem csak a tervezésben, hanem a kivitelezési munkák irányításában is részt vett. Jelentős szintezési munkákat végzett, és a korabeli feltételek mellett is sikerült olyan minőségű és időtálló munkát végeznie, hogy az általa elhelyezett és meghatározott szintezési alappontokat a vízügyi szervek még 100 év múlva is használni tudták. [3] Eközben nem hanyagolta el dunántúli munkáit sem. 1836-ban még így írta alá az általa készített tervdokumentációkat: „Sárvíz, Balatoni, Körösi igazgató vízmérnök. ” Munkái jelentős anyagi és erkölcsi sikert, valamint országos elismertséget hoztak számára. Arad vármegye magisztrátusa nemesség iránti kérelmet terjesztett fel a császárhoz - amit sajnos „a legfelsőbb körökben” nem támogattak. Arad vármegye ezután hálából - nem törődve azzal, hogy ez a tisztség nemesi ranghoz volt kötve - megválasztotta táblabírónak. Nagy álma volt a Duna-Tisza csatorna megépítése. 1839-ben Pozsonyban e célból Társaságot hoztak létre, és az 1840. évi rendi Országgyűlés törvényben is megerősítette építésének szükségességét. Több, mint 100 év után megépült a tervezett létesítményből mindössze 20 km, de a roppant költségesnek bizonyuló beruházás mind a mai napig nem valósult meg. [ 1 ] Érzékenyen érintette, hogy a vasútépítési hullám 1840 után a vízgazdálkodási munkákat háttérbe szorította. Ezért vízépítő mérnökből vasútépítő mérnök lett. Dr. Vágási István erről így emlékezett meg: „Ez a tevékenység úttörő volt a maga idejében. A vízmérnök akkor geodéta is volt, és műszerei között legfontosabb a szintezőműszer volt. ” [5] 1848-ig, mint a Magyar Középponti Vasúttársaság (MaKöv) Rt egyik igazgatója művezette a Bécs- Pozsony-Pest vasútépítést. Bár sok érdekes - csak később megvalósuló - terve volt (pl. Pest-Kolozsvár vasútvonal), de ezek megvalósításában sajnos már nem vehetett részt, mert a szabadságharc leverése után bátor hazafiságáért Windischgrätz herceg eltávolította őt a szakmai közéletből. [3] 1849-ben dunaföldvári házába, családjához vonult vissza. Ettől kezdve csak kisebb magánmegbízásokat vállalt. A Paksi Víztársulat 1851 őszén megbízta a Paks-Báta-i gátszakasz (melyet korábban ő épített) felül. Windischgrätz herceg (1787-1862) osztrák tábornok, haderő főparancsnok, 1849-től sikertelenül vett részt a magyar szabadságharc leverésében, ezért a császár később leváltotta vizsgálatával. A csapadékos időben erősen megfázott, belázasodott. Az elhúzódó betegségéből már nem tudott felépülni, 1852. február 29-én otthonában elhunyt. Az egész vízépítő és vasútépítő szakma, valamint a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá családja (felesége és hét gyermeke) gyászolta. „Beszédes József mélyről indult, sok nehézségen át, harcokkal jutott magasra vízügyi munkái során” - írta róla dr. Góg István, majd így folytatta: „Minden erejével az erős, virágzó és független Magyarország megvalósításán munkálkodott. Erejét, tehetségét az ország építő munka szolgálatába állította. ” [3] Dr. László Ferenc visszaemlékezését a következő szavakkal zárta: „Hogy Beszédes József munkásságát méltóképpen megbecsüljük és értékeljük, a mai kornak kellett eljönnie, melyben az ember és alkotása a kor legfőbb értéke. ” [4] Születésének 225. és halálának 160. évfordulóján mi is emlékezzünk tisztelettel és nagyrabecsüléssel Beszédes József mérnökgeodétára, a magyar vízépítés és vasútépítés egyik neves úttörőjére, egyben szakmánk jeles személyére. Dr. Székely Domokos Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk! MFTTT vezetősége és a Szerkesztőség 2012/11-12 (64. évf.) Megemlékezés Irodalom 1. Poronyi Zoltán: Beszédes József élete és munkássága (PGTV Tájékoztató 1986/2-3- 4. szám) 2. Fejér László: Beszédes József maga által leírt életrajza (Vízügyi Közlemények 1987/4. szám) 3. Dr. Góg István: 200 éve született Beszédes József (Magyar Vízgazdálkodás 1986/2. szám) 4. Dr. László Ferenc: Méltó emléket kapott Beszédes József (Vízgazdálkodás 1963/2. szám) 3. Dr. Vágási István: Megemlékezés Beszédes József születésének 200. évfordulójáról (Hidrológiai Tájékoztató 1987. októberi száma) 6. Baum Frigyes: Magyar Földmérők Arcképcsarnoka I. kötet (BGTV kiadás 1976.) 7. Beszédes József önéletrajza (Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, 1840.) 8. Dr. Székely Domokos: In Memóriám: Dégen Imre (Geodézia és Kartográfia 1998/1. szám) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA