Geodézia és kartográfia 2013 (65. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 1-2. szám - Elhunyt Detrekői Ákos, a BME volt rektora, professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a CEU igazgatóságának tagja, Szolnok díszpolgára

Elhunyt Detrekői Ákos műszervizsgálat volt, amellyel díjat nyert és kutatási eredményeit tar­talmazó cikke hallgató korában (1962-ben) megjelent a Geodézia és Kartográfia szakmai folyóiratunkban. Szakmai érdeklődésének megfelelően diplomatervében és tanszéki első kuta­tásaiban is geodéziai műszervizsgála­tokkal foglalkozott. 1964 szeptemberétől egyéves ipari gyakorlat keretében az NDK-ban dolgo­zott a Drezdai Mérnökgeodéziai Vállalat geodétájaként. Egy barnaszén-hőerőmű építésén dolgozott, ahol terepi felmé­rést, épületek kitűzését és deformáció mérését végezte. Ezek a munkák irányí­tották szakmai érdeklődését a mérnök­­geodéziai kutatások felé. Az NDK-ból hazatérése után a Felsőgeodézia tanszéken folytatta egyetemi pályafutását, ahol 1965- 1978 között dolgozott. Mint legfiata­labb tanársegéd­­ a tanszéken kiala­kult szokásoknak megfelelően - vala­mennyi tantárgy gyakorlatvezetésé­ben részt vett, amelyek közül később a Geodéziai műszerek, az Ipari geo­dézia és a Kiegyenlítő számítások c. tantárgyak előadásainak tartásában is közreműködött. Ebben az időszak­ban tanulmányozta nagy érdeklődés­sel elméleti irányultságának megfele­lően a matematika két érdekes fejeze­tét, a lineáris algebrát és a matematikai statisztikát. Hazay István professzor úr 1969-ben adta át neki teljes körűen a Kiegyenlítő számítások c. tantárgy elő­adásait és gondozását, amelynek tan­anyagát átdolgozva kiterjedten alkal­mazta az új matematikai eszközöket. Nevéhez fűződik a matematikai-sta­tisztikai módszerek és a mátrix-szá­mítás bevezetése a földmérőmérnök­képzésbe. A témában 1991-ben meg­jelent Kiegyenlítő számítások c. egye­temi tankönyve a témakör magyar nyelvű alapműve napjainkban is. Detrekői Ákos professzor úr szak­mai-tudományos működésének talán legintenzívebb időszakát a mérnökgeo­dézia területén fejtette ki. A kitűzések pontossági vizsgálata témakörben sze­rezte műszaki doktori címét „summa cum laude” minősítéssel 1967-ben és kandidátusi tudományos fokozatát pedig 1972-ben. Az építmények kitű­zésének tervezésével és pontosságá­val kapcsolatos új tudományos ered­ményei mind itthon, mind külföldön elismerést szereztek. Ezek beépültek a Mérnökgeodéziai Szabályzatba és a Paksi Atomerőmű geodéziai tervébe. A geodéziai kitűzések mellett az épít­mények és ipari szerkezetek deformá­ció mérésével, mérnökgeodéziai moz­gásvizsgálatokkal foglalkozott. Ezen a területen világviszonylatban az elsők között alkalmazta a matematikai statisz­tikai módszereket a vonatkozó geodé­ziai mérési eredmények feldolgozásá­hoz. A „műszaki tudományok doktora” tudományos fokozatát 1978-ban kapta meg a „Mérnökgeodéziai mozgásvizs­gálatok tervezése, számítása és elem­zése” c. értekezésének sikeres megvé­dése alapján. Sikeres oktatói-kutatói működésé­nek eredményeként 1967-től adjunk­tus, 1973-tól egyetemi docens lett a Felsőgeodézia Tanszéken. 1980- ban nevezték ki egyetemi tanárnak. Közben 1978-ban megbízást kapott a Fotogrammetria Tanszék vezetésére. Ettől kezdve kutatási munkája kiterjedt a mérnöki fotogrammetria és a távér­zékelés különböző területeire, szak­mai érdeklődése pedig fokozatosan a geoinformatika felé fordult. Sokat tett a témakör elméleti alapjainak tisztá­zásáért és a geoinformációs rendsze­rek hazai elterjesztéséért. Ezen a terü­leten elsősorban a geoinformácós rendszerek adatminőségének problé­máival összefüggő kutatásokat végzett. A térinformatika témakörében egyik munkatársával több kiadást megélt két szakkönyvük is megjelent (1995-ben és 2002-ben). Térinformatikai tevé­kenységéhez kapcsolódóan 2004-ben megbízták a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöki teendőivel. Detrekői Ákos professzor úr igen széles körű szakmai-tudományos, tár­sadalmi-közéleti és tudományszervezői tevékenységet fejtett ki. 1975 óta volt tagja az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának, 1985-ben megbízták a bizottság elnökhelyettesi feladata­ival, 1990-96 között pedig a bizott­ság elnöki tisztségét töltötte be. A felsőoktatás magas szintű munkáját elősegítő számos bizottságban végzett aktív munkát elnökként illetve tagként. Vezető szerepet játszott a földmérő- és térinformatikai mérnöki szak korszerű tantervének kidolgozásában. 26 évig volt a Fotogrammetria (újabb nevén a Fotogrammetria és Térinformatika) Tanszék vezetője. Az Építőmérnöki Karnak 4 évig volt dékánja. Sok energiáját lekötötte a MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesüle­tében 10 éven át (1976-1986 között) viselt főtitkári tisztsége, majd 5 éven át elnökhelyetteseként működött és később az Egyesületnek (újabb nevén a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságnak) 1995- 2003 között pedig elnöke volt. A nemzetközi tudományos életnek is aktív résztvevője volt. A Földmérők Nemzetközi Szövetségében (FIG) és a Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaságban (ISPRS) töltött be különböző tisztségeket, és a felsorolást lehetne még sokáig folytatni. Sokoldalú és szerteágazó munkás­ságát számos kitüntetéssel és díjjal ismerték el. Az MTA 1990-ben levelező, 1996-ban pedig rendes tagjává válasz­totta. Levelező tagja volt a BTA Német Geodéziai Bizottságának (DGK). Az Európai Tudományos Akadémia 2004- ben vette fel tagjainak sorába. Tisztelt Professzor Úr, váratlanul kaptuk a megrendítő hírt, de abban a biztos tudatban búcsúzunk Tőled, és mondok köszönetet Neked a geo­dézia különböző területein ránk hagyott maradandó alkotásaidért a Műegyetem Építőmérnöki Kara, a Kar földmérő szaktanszékei mun­katársainak, a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnökeként, a földmérő, geodéta és térképész tár­sadalom (civilek és katonák) nevében, hogy kollégáid és tanítványaid örökre megőriznek emlékezetükben és szí­vükben. Nyugodjál békében! Ádám József akadémikus Tanszékvezető egyetemi tanár 2013/1-2 (65. évf.) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Next