Geodézia és kartográfia 2013 (65. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 1-2. szám - Elhunyt Detrekői Ákos, a BME volt rektora, professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a CEU igazgatóságának tagja, Szolnok díszpolgára
Elhunyt Detrekői Ákos műszervizsgálat volt, amellyel díjat nyert és kutatási eredményeit tartalmazó cikke hallgató korában (1962-ben) megjelent a Geodézia és Kartográfia szakmai folyóiratunkban. Szakmai érdeklődésének megfelelően diplomatervében és tanszéki első kutatásaiban is geodéziai műszervizsgálatokkal foglalkozott. 1964 szeptemberétől egyéves ipari gyakorlat keretében az NDK-ban dolgozott a Drezdai Mérnökgeodéziai Vállalat geodétájaként. Egy barnaszén-hőerőmű építésén dolgozott, ahol terepi felmérést, épületek kitűzését és deformáció mérését végezte. Ezek a munkák irányították szakmai érdeklődését a mérnökgeodéziai kutatások felé. Az NDK-ból hazatérése után a Felsőgeodézia tanszéken folytatta egyetemi pályafutását, ahol 1965- 1978 között dolgozott. Mint legfiatalabb tanársegéd a tanszéken kialakult szokásoknak megfelelően - valamennyi tantárgy gyakorlatvezetésében részt vett, amelyek közül később a Geodéziai műszerek, az Ipari geodézia és a Kiegyenlítő számítások c. tantárgyak előadásainak tartásában is közreműködött. Ebben az időszakban tanulmányozta nagy érdeklődéssel elméleti irányultságának megfelelően a matematika két érdekes fejezetét, a lineáris algebrát és a matematikai statisztikát. Hazay István professzor úr 1969-ben adta át neki teljes körűen a Kiegyenlítő számítások c. tantárgy előadásait és gondozását, amelynek tananyagát átdolgozva kiterjedten alkalmazta az új matematikai eszközöket. Nevéhez fűződik a matematikai-statisztikai módszerek és a mátrix-számítás bevezetése a földmérőmérnökképzésbe. A témában 1991-ben megjelent Kiegyenlítő számítások c. egyetemi tankönyve a témakör magyar nyelvű alapműve napjainkban is. Detrekői Ákos professzor úr szakmai-tudományos működésének talán legintenzívebb időszakát a mérnökgeodézia területén fejtette ki. A kitűzések pontossági vizsgálata témakörben szerezte műszaki doktori címét „summa cum laude” minősítéssel 1967-ben és kandidátusi tudományos fokozatát pedig 1972-ben. Az építmények kitűzésének tervezésével és pontosságával kapcsolatos új tudományos eredményei mind itthon, mind külföldön elismerést szereztek. Ezek beépültek a Mérnökgeodéziai Szabályzatba és a Paksi Atomerőmű geodéziai tervébe. A geodéziai kitűzések mellett az építmények és ipari szerkezetek deformáció mérésével, mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatokkal foglalkozott. Ezen a területen világviszonylatban az elsők között alkalmazta a matematikai statisztikai módszereket a vonatkozó geodéziai mérési eredmények feldolgozásához. A „műszaki tudományok doktora” tudományos fokozatát 1978-ban kapta meg a „Mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok tervezése, számítása és elemzése” c. értekezésének sikeres megvédése alapján. Sikeres oktatói-kutatói működésének eredményeként 1967-től adjunktus, 1973-tól egyetemi docens lett a Felsőgeodézia Tanszéken. 1980- ban nevezték ki egyetemi tanárnak. Közben 1978-ban megbízást kapott a Fotogrammetria Tanszék vezetésére. Ettől kezdve kutatási munkája kiterjedt a mérnöki fotogrammetria és a távérzékelés különböző területeire, szakmai érdeklődése pedig fokozatosan a geoinformatika felé fordult. Sokat tett a témakör elméleti alapjainak tisztázásáért és a geoinformációs rendszerek hazai elterjesztéséért. Ezen a területen elsősorban a geoinformácós rendszerek adatminőségének problémáival összefüggő kutatásokat végzett. A térinformatika témakörében egyik munkatársával több kiadást megélt két szakkönyvük is megjelent (1995-ben és 2002-ben). Térinformatikai tevékenységéhez kapcsolódóan 2004-ben megbízták a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöki teendőivel. Detrekői Ákos professzor úr igen széles körű szakmai-tudományos, társadalmi-közéleti és tudományszervezői tevékenységet fejtett ki. 1975 óta volt tagja az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának, 1985-ben megbízták a bizottság elnökhelyettesi feladataival, 1990-96 között pedig a bizottság elnöki tisztségét töltötte be. A felsőoktatás magas szintű munkáját elősegítő számos bizottságban végzett aktív munkát elnökként illetve tagként. Vezető szerepet játszott a földmérő- és térinformatikai mérnöki szak korszerű tantervének kidolgozásában. 26 évig volt a Fotogrammetria (újabb nevén a Fotogrammetria és Térinformatika) Tanszék vezetője. Az Építőmérnöki Karnak 4 évig volt dékánja. Sok energiáját lekötötte a MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesületében 10 éven át (1976-1986 között) viselt főtitkári tisztsége, majd 5 éven át elnökhelyetteseként működött és később az Egyesületnek (újabb nevén a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságnak) 1995- 2003 között pedig elnöke volt. A nemzetközi tudományos életnek is aktív résztvevője volt. A Földmérők Nemzetközi Szövetségében (FIG) és a Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaságban (ISPRS) töltött be különböző tisztségeket, és a felsorolást lehetne még sokáig folytatni. Sokoldalú és szerteágazó munkásságát számos kitüntetéssel és díjjal ismerték el. Az MTA 1990-ben levelező, 1996-ban pedig rendes tagjává választotta. Levelező tagja volt a BTA Német Geodéziai Bizottságának (DGK). Az Európai Tudományos Akadémia 2004- ben vette fel tagjainak sorába. Tisztelt Professzor Úr, váratlanul kaptuk a megrendítő hírt, de abban a biztos tudatban búcsúzunk Tőled, és mondok köszönetet Neked a geodézia különböző területein ránk hagyott maradandó alkotásaidért a Műegyetem Építőmérnöki Kara, a Kar földmérő szaktanszékei munkatársainak, a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnökeként, a földmérő, geodéta és térképész társadalom (civilek és katonák) nevében, hogy kollégáid és tanítványaid örökre megőriznek emlékezetükben és szívükben. Nyugodjál békében! Ádám József akadémikus Tanszékvezető egyetemi tanár 2013/1-2 (65. évf.) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA