Geodézia és Kartográfia 2019 (71. évfolyam, 1-6. szám)
2019 / 6. szám - Tartalomjegyzék - Szemlecikkek - Tóth Mária: Komolyzenei adalékok geodéták számára
el is készült. A 14 évi idő-, valamint a várható költségmegtakarítás önmagáért beszélt, ezért a finanszírozó főváros engedélyezte az új módszert. (Katona 1969, Székely 1969). Baum Frigyes, a BGTV igazgatóhelyettese arról tájékoztatta lapunk olvasóit, hogy „A BGTV kiemelkedő geodéziai, térképészeti tudományos és gyakorlati munka jutalmazására emlékplakettet alapított dr. Fasching Antal emlékének tiszteletére; a plakett az ő nevét viseli. „A díj első kitüntetettjei tiszteletére ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen dr. Homoródi Lajos mondott beszédet, melyben Fasching életútját méltatta. Az előadás után Tóth Lajos igazgató átadta az első kitüntetetteknek a plaketteket. A következő személyek részesültek a kitüntetésben: dr. Hazay István professzor, Bencze István kutatómérnök a MÉM OFTH osztályvezetője, Csatkay Dénes kutatási osztályvezető, Pénzváltó Géza a geodéziai osztály csoportvezetője és Ráskay Zoltán mérnök. „A kitüntetetteknek ezúton is szívből gratulálunk, és további sikereket kívánunk.” – fejezte be tájékoztatását Baum Frigyes főmérnök, a GKE főtitkára. (GK 1969/3) 50 évvel ezelőtt, 1969. március 11-én lépett hatályba a kormány 12/1969. (III. 11.) sz. rendelete a földmérési és térképészeti tevékenységről. Halász Péter, a MÉM OFTH vezetője, a következő szavakkal méltatta a jogszabályt: „1969 tavaszán kiadásra került a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló kormányrendelet. Ezzel megvalósult a tevékenység egységének az elve, a végző szervek feladata és hatásköre.” Majd így folytatta: „...a jogszabály pontosan körvonalazza azokat a földmérési munkálatokat, amelyeket állami költségvetésből kell folyamatosan végezni.” (Halász Péter beszéde elhangzott a GKE 1969. november 20-án megtartott közgyűlésén). A kormányrendelet végrehajtásáról szóló utasítást 6/1969. (III. 11. MÉM számon dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta ki. (GK 1969/2). Szaklapunk „egyesületi hírek” rovatában Baum Frigyes főtitkár beszámolt a GKE Székesfehérváron megrendezett 6. vándorgyűléséről. „Az időpont kiválasztásakor (május 19–21.) figyelembe vettük, hogy ebben az időben rendezi a város az Alba Régia Napokat. Vándorgyűlésünk így (...) ünnepi környezetben kerülhetett megrendezésre.” A vándorgyűlés tudományos ülésszakán 14 szakelőadás hangzott el. A vándorgyűléshez térkép-, és műszerkiállítás is kapcsolódott, melyen helyet kaptak a MOM legújabb geodéziai műszerei is. A vándorgyűlés baráti vacsorával zárult. „A Székesfehérvári rendezőknek ezúton is gratulálunk, az ő gondoskodásuknak és kedvességüknek az eredménye, hogy szívesen fogunk városukba visszatérni.”– fejezte be beszámolóját Baum Frigyes főtitkár. (GK 1969/4). Dr. Regőczi Emil professzor, lapunk alapító főszerkesztője 50 évvel ezelőtt „Fővárosunk neve” címmel történelmi fejtegetést közölt. Ebből megtudtuk, hogy: „...a XIX. sz. első felében már gyakran bukkan fel a Budapest, (vagy Buda-Pest) szó.” Majd Regőczi így folytatta: „Tudvalevő, hogy Széchenyi lelkes híve volt a két város egyesítésének. 1828-ban a „Világ” c. lapban ezt írta: „Fővárosotok nevét (ti. Buda szabad kir. főváros és Pest sz. kir. fővárosról van szó), Budapestre kellene változtatni, és így a két főváros egyesülne, (...) milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva.” Húsz évvel később, 1848-ban a pozsonyi országgyűlésen már konkrét javaslat hangzott el a két főváros egyesítésére. A szabadságharc elbukása miatt ez a kérdés a napirendről lekerült. Ismét eltelt húsz esztendő, és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés hazánknak önrendelkezést biztosított. Gróf Andrássy Gyula a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök 1870-ben beterjesztette a X. tc.-et, mely műszakilag rendezte a fővárosok egyesítését. „Két esztendő múltán – írta Regőczi – jogilag is rendeződött ez a kérdés. Napvilágot látott az 1872. évi XXXVI. tc., mely arról rendelkezett, hogy Buda és Pest, valamint Óbuda Budapest név alatt egy törvényhatósággá egyesíttessenek. Az egyesítés ténylegesen 1873. november 27-én valósult meg.” – fejezte be Regőczi fővárosunk nevének történelmi alakulásáról írt cikkét. (GK 1969/6). (Megjegyzés: négy év múlva, 2023-ban lesz 150 éves az egyesített főváros.) Dr. Székely Domokos Komolyzenei adalékok geodéták számára Kicsi gyerekkorom legnagyobb élménye és első operaházi látogatásom Mozart A varázsfuvola című meseoperája volt. Tudom, az igazi remekművek egyaránt szólnak gyerekhez, felnőtthöz, mindegyik a saját élményeit, a neki kedves momentumokat fedezi fel bennük. Szeretem a zenéjét, a tündérmesét hozzá, meg az azóta felnőttként hallott vidám történeteket az egyik legnagyobb Sarastróról, Gregor Józsefről. De most a Nők Lapja új adatokat közölt, legalábbis számomra. Jónap Rita tollából jelent meg egy cikk a 2019. szeptember 20-i számban A varázsfuvola varázsa címen. Idézek belőle pár fontos részletet: „A közel kétszázharminc éves darab nem veszített jelentőségéből; a mai napig ez Mozart egyik leggyakrabban játszott alkotása, a legtöbb komolyzenerajongónak ehhez a műhöz fűződik az első operaélménye, és a varázslat még mindig megtörténik estéről estére. Az ősbemutatón 1791. szeptember 30-án Schikaneder, (bécsi színházigazgató) maga játszotta Papagenót, az Éj királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. Alig egy év múlva a századik előadást ünnepelték, ezt a sikert Mozart már nem élte meg. Hogy kerülnek ide a szabadkőművesek? A szövegkönyv alapját August Jakob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola című meséje szolgáltatta, a librettót Schikaneder egy ügyes bécsi diákkal, Georg Metzlerrel írta. Metzler mineralógus diák volt, aki részt vett számos selmecbányai kísérletben, és több szereplőt is az ottani akadémia tanárairól mintázott. Sarastro személyéhez Born Ignác szolgált mintául, Tamino egy másik sikeres magyar kutatóra, Müller Ferencre hasonlít, a gonosz Monostatos pedig a fejlődést gátló berlini professzor, Martin Heinrich Klaproth, Born Ignác ellensége volt. A kissé szerencsétlen, csetlőbotló Papagenót feltehetően Mozartról mintázták. Mind a szövegben, mind a zenében megjelennek szabadkőműves GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 2019 / 5 (71. évf.)