Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1930 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1930-01-01 / 1. szám

I­­'­VI (­ÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE hozás és a nemzet apraja-nagyja, ha ez nem történne meg it. Cselekedni addig kell, amíg nem késő. Félünk, hogy már most is késő. Én abban a reményben zá­rom be a kongresszus ülését, hogy az itt töltött idő hasznos volt, a magánalkalmazottak ügyét csak se­gíti. A türelmünknek azonban már fogytán és végső határán vagyunk. Köszönöm az itt megjelent magas funkcionáriusoknak, hogy m­e­gjelenésükkel emelték a kongr­esszus férrjét. Abban a reményben, hogy mai m­u­rkáinkkal haszon hárul a magánalkalm­azottakra és a hazára, a kongresszust azzal zárom, hogy éljen a Kormányzó és éljen a Haza! Ankét az ipari és kereskedelmi szakmunkás-utánpótlás és a tanonckérdés ügyében 300.000-rel kevesebb lesz a jövő években a 15-19 éves ifjak száma a normálisnál Zichy János gróf elnöklete alatt az Alföldi Ma­gyar Közművelődési Egyesület kebelében működő Or­szágos Tanoncvédelm­i és­­londozói Szervezet de­cember 8-án népes értekezletet tartott az ipari és ke­­reskedel­mi szakm­unkás-utánpótlás és a tanonckérdés ügyében. Kálmán Gusztáv v. b. t. t., ny. államtitkár nyi­totta meg az értekezletet, majd dr Arró Nagy János előadó ismertette a tanoncimunkapiac jelenlegi és a közeljövőben várható alakulását. Rámutatott arra, hogy Csonkamagyarországon közel egy félmillió lé­lek volt a háború születéscsökkenések miatt a gyer­mekveszteség, ami azt jelenti, hogy az 1930—34-es években mintegy háromszázezerrel kevesebb 15 éves gyermek fog a termelő munkába beállani, mint egyébként állott volna. Részletesen foglalkozott az­zal, hogy milyen arányú lesz az a csökkenés a pro­duktív korban levő ifjúság állományának kialakulá­sánál és hogy veszélyezteti-e majd a gazdasági élet zavartalan menetét és a tanult szakmunkás-utánpót­lás biztosítását ez a hiány és amennyiben veszélyez­tet, milyen módok és eszközök kínálkoznak ennek a szociális problémának megoldására. Különösen a kis­ipart érinti súlyosan az a tény, hogy évente közel 80.000 főnyi hiány fog beállani a tanonckorban levő ifjúság számánál. A jelenlegi országos tanoncállományt százezer főre mutatta ki, amelyből a fővárosra mintegy 25.000 esik, úgy, hogy ezek szerint évente mintegy 35—40 ezerre tehető a tanoncszükséglet. 1934-ben a fővá­rosban a mostani 12.000-es évi utánpótlással szem­ben csak mintegy 6—7000 lesz a leszerződtethető tanoncok száma, tehát csak a fele a jelenleginek. A fővárosi ipar és kereskedelem a tanoncokkal való ellátottság tekintetében már most is kedvezőtlen ké­pet mutat, amennyiben 1927-ben csak 67 tanonc ju­tott 100 önálló iparosm­esterre háború előtti 106-tal szemben. A vidéki iparostanoncok száma a háború óta mintegy 20.000-rel kevesebb, mint a háború előtt volt, pedig most még teljes létszámú korosztályok állanak rendelkezésre az ipari és kereskedelmi szak­munkás-utánpótlás biztosítá­sára. Csak úgy lehet te­hát az eljövendő évek során a főváros szakmukás­­szükségletét biztosítani, ha a fővárosba telepítjük a falvak és tanyák fiait és megkönnyítjük ezek részére a fővárosban való elhelyezkedésüket. t­anoncottho­­nokat kell tehát felállítani a fővárosban, amelyek le­hetővé teszik, hogy a távolabb eső községekből is idetelepíthessük a fiatal munkaerőket, miáltal egy­szerre két roppant fontosságú szociális problémát is megoldunk: megszüntetjük a nagy fővárosi tanonc­­hiányt és tehermentesítjük a vidéket a szaporodó mezőgazdasági népesség eltartásának gondjától. Rendezni kellene a vidékről bejáró tanoncok vasúti kedvezményeit is, intenzíven kiépíteni a pályaválasz­tási tanácsadást, javítani kellene a tancsarcok szociális viszonyait, fokozottabb mértékben kellene iparosítani a leányifjúságot is. Úgy a gazdasági életnek, mint az államnak és a fővárosnak egyaránt érdeke ennek a szociális kérdésnek megoldása, amelyen az Orszá­gos Tanoncvédelm­i és Gondozó Szervezet is minden erejével munkálkodik. hírek Szövetségünk ügyésze: Dr Rákos József ügy­véd Vili, Rökk Szilárd ucca 6. Telefon: József 330-14. Szövetségünk orvosa: Dr Sm­oling Jenő. IX., Üllői út 25. Telefon: Aut 867-26. A cséplőgépek ellenőrzése. A cséplési szem­veszteség a hibás cséplőszerkezetek folytán mintegy 2 százalékot tesz ki, tehát jelentékeny értékcsökke­nést jelent a mezőgazdaságban. Kállay Miklós keres­kedelmi államtitkár egy szakértekezleten bejelen­tette, hogy még az új cséplési idény bekövetkezte előtt törvényjavaslatot fognak előter­jeszteni, amely a cséplőgépek ellenőrzését, kellő karbantartását és a gépkezelők szakszerű kiképzését fogja előírni. Postai pénzküldemények nyugtázása, a) Tag­díjra: Feldmüller Lajos 4.20, Zsigó Imre 4.20, Molnár Lajos 4.20, Andrássy Miklós 3.—, Sziránka József 4.—, Hegedűs György 4.20, Mayer József 4.20, Lukács Gyula 16.80, Bernhardt Henrik 7.60, Győri fiók 21.—, Nagy Sándor 4.20 (1.50 behratás), Csury István 20.40, Szegedi fiók 87.—, Brunn Viktor 12.80, Binder Imre 4.—, Huszár László 8.40, b) Temetke­zésre: özv. Szűcs Lászlóné 1.50, Sarok Imre 3.—, Schöner Alajos 3.—, Töreky János 1.50, Feldmüller Lajos 3.—, Pintér Gyula 3.—, Zsigó Imre 3.—, Andrássy Miklós 3.—, Fibinger Rajmund 3.—, Frit­sch Ede 1.50, Sziránka József 3.—, Penczak La­jos 3.—, Mayer József 3.—, Kanyó Gyula 1.50, Bern­hardt Henrik 3.—, Huszár László 3.—, Szűcs Sámuel 1.50, Győri fiók 3.—, Juhász István 3.—, Szegedi fiók 19.50, Binder Imre 6.—. c) Nyugdíjra: Ploth Gyula 4.10, Fritsch Ede 12.30, Világhy Géza 8.20, Juhász István 4.10 P. FELVONOK! Haver­land Antal és vasszerkezetek gyára, Budapest, Vili, Nap ucca 22 Telefonszám: Műszaki osztály 1. 439-53. Kereskedelmi osztály J. 329-66.

Next