Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1934 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

4. GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE zánkban import cikk lévén, így természetesen a közön­séges márgaféleség illetve agyagokhoz viszonyítva drága és csak különleges téglák készítéséhez stb. használják. Ezért a samott általánosan használt alap nyersanyaga a tűzálló agyag, amely kereken mintegy 46®/o szilicium oxidot, 40°/o aluminium oxidot és 14®/o hidrát vizet tartalmaz. Ezen főalkatrészek mellett az agyagban a lelőhely szerint homokot és kénkovandot stb. is találunk, de ezek a homokot kivéve, az agyag tűzállóságát nagyban csökkentik és arra folyósítólag hatnak, miért csak má­sodrendű áruk gyártásánál használják, ahol inkább sav­álló, tömör, de kevésbé tűzálló falazatokra van szükség. Éppen ezért az agyag tűzállóságát tekintve, annál érté­kesebb, minél több aluminium oxidot tartalmaz, mert ezzel az olvadási pontja is nő, de még a bázisok k­é­­miai hatását ez esetben inkább leküzdi. Ezenkívül a salak bontó támadásának is jobban ellenáll. Ugyanis a tüzelőanyagok elégetésekor a salakban egy egész sereg olyan anyagot kapunk, mint pl. kénsav, kénsavas vas­­oxid, kénsavas bazit, kénsavas mész, szénsavas mész, szénsavas magnézia, foszforsavas vasoxid, foszforsavas mész, kénkállium, kovasav, mangánoxid, vas, agyag, stb, melyek bár kismennyiségben vannak jelen, mégis egynémelyikének a hő okozta vegyi hatásával számolni kell. Tudniillik a tűzálló falazat olvadási pontját ezek lejebb szállítják. Na de, hagyjuk ezt. Nem célja a cikk­nek vegyi ismertetéseket hozni. A jó samott anyagának kötőképességét az anyag képlékenysége adja meg, amely annál nagyobb, minél képlékenyebb és minél több soványító anyagot, mint pl. homokot képes felvenni anélkül, hogy ezáltal képlé­kenysége csökkenne. Az égetett agyag képlékenységét az égetés folyamán elvesztve samottá alakul át és 2100® celsius körül olvad. A samott gyártásánál mégis nem tekinthetnek el a soványító anyag használatától, mert az igen képlékeny, vagyis vízzel gyúrva sima, könnyen kenhető agyag az égetés alkalmával nagy tömöttséget vesz fel és zsugorodik, minek következtében szétrepe­­dezésre igen hajlamos. Ez okból szívesen használják a gyengébb minőségű téglák gyártására a soványabb mi­nőségű agyagfajtákat, mivel ezeket további soványításra alig kell pl. kvarccal keverni. Természetesen mint már fentebb mondottam a nagy hőállóság elérésére samott­­nak csakis olyan anyagokat használnak leginkább, amely kisebb kötőképesség mellett, nagy aluminium oxid tar­talommal bír, ugyanakkor az agyag égetésekor térbelileg fogynak. Az égetett agyag vagyis a samottot a készítendő téglák szemcsézetének megfelelően többféle fokozatú szemnagyságra eső vagy daráló malmokban őrlik és azt a szükséges nyers­anyag és vízzel való elegyítés után átgyurva formákba rakva préselik, majd pedig szárításuk után égetik. Az elegyítéshez szükséges víz mennyiségét a samott téglák szükséges nyomó­szilárdsága szabja meg. A sok vízzel való elegyítéssel likacsos, ellenkező esetben pedig tömör téglákat kapunk. A tezelőtér falazatainak másodrendű samott­ téglái 75—120 kg/cm^, míg a füstgázok csatornáihoz az 50—75 kg/cm^ nyomószilárdságú harmadrendű samot­­téglák is teljesen megfelelnek. Tekintve a kettő közötti értékkülönbségre, ezt a szükséglet beszerzésénél számí­tásba kell venni. A különleges célra gyártott elsőrendű samott-téglák a 120—250 kg/cm* nyomószilárdságot is elérik, mint pl. a kokszretorták agyagsamott-téglái. A gyártásnál a szilárdságnak fokozását nemcsak az anya­gok helyes elegyítésével, helyes arányú összetételével, gyúrásával és formázásával segítik elő, hanem a kézzel már alig formálható tégla szárítása közben, ismételt préselésével is. Huzatcsatornák bélelésére az általánosan elfogadott 1.6—2 fajsúlyú samott-téglák helyett olcsóbb és köny­­nyebb fajsúlyú téglákat használják. Ezek nyersanyagában ugyanis a könnyítés elérésére fűrészport kevernek, mi­által annak fajsúlya 0.9—1.6, mint pedig nyomószilárd­sága meglehetősen nagy határok között a nyers­anyag elegyítésének megfelelőleg megváltozik. A jó samottégla színe sárgás fehér és kopogta­tásra érces, csengő hangot ad. A samott­ tégla sötétebb futtatásszerű színe és kopogtatásra tompa hangja a ki­égetés hiányára mutat. Nem végeznénk kiadós munkát akkor, ha tűzálló téglák egymáshoz való helyes kötésének fontosságát le­kicsinyelnénk. Mert a falazatok felépítéséhez szükséges kötőhabarcs csak akkor felelhet meg valójában, mara­déktalanul céljainknak, ha közel megegyezik a samott­­téglákra előírt tulajdonsággal. Vagyis anélkül, hogy fogyna, nem olvad hamarabb a tűzálló tégla anyagánál és azzal nem egyesül könnyen folyósodó vegyületekké. Ugyanakkor úgy a falazatok, mint a boltozatok kikép­zésénél szorosan ügyelünk arra, hogy a falazási hézagok (fugák) lehető legszűkebbek legyenek és a habarcsba a tégla levegő-buborék nélkül jól feküdjön, ugyanakkor az egymásra néző téglafelületek simára csiszoltassanak, hogy ezáltal is elzárjuk az utat a gázok vagy pedig a falak némely anyagának vegybontó hatásától. Mert ép­pen ezeknek elhanyagolása hozza létre azokat az okokat, amelyek a falazó körökben kezdhetik ki legkönnyebben a tűzálló téglák idő előtti pusztítását. A tisztán agyagos samott-téglák kötésére finom samottlisztet és ehhez annyi nyersanyagot használjunk, hogy annak kötőképessége meglegyen. A homokos samott-téglák finom homok és nyers­anyagból álló habarccsal köttetnek. A habarcs készítésénél figyelemmel kell lenni a víz adagolására, nehogy sok víz használatával igen likacsos téglaközöket kapjunk. A habarcs anyagát pedig ajánlatos pár nappal előbb már áztatni, hogy az elegyítésnél könnyen vegye fel a keveréket. Szívesen használják a legtöbb helyen a falazó ha­barcs vízzel való készítésénél, részben vagy egészben a vízüveget. Ezzel a falazó közök tűzállóságát növelik. A vizüveg a kovasavas káliumnak vagy kovasavas nátron­nak vízben való oldata (33-66®/o) mivel a levegő szén­­savja a vizüveget elbontja, ezért azt jel záró edényben célszerű tartani. A vizüveg annál hatékonyabb, minél nagyobb százalékban van feloldva benne a fenti anyag valamelyikéből, vagy mindkettőből. A kereskedelemben

Next