Premontrei gimnázium, Gödöllő, 1936
Iskolakertünk „Néhány növénynek nevet adni ízetlen, hitvány tanulmány, alig érdemli, hogy utána járjon az ember. De ily vizsgálatra méltó tárgyaknak elrejtett alkatát kitanulni, megismerkedni azon különös móddal, amellyel életjelenségeik véghez vitetnek és megtanulni micsoda bizonyos jegyek által mutattatnak ki rokonságaik, ez valóban eszes és gyönyörködtető törekvés. Egy kis fűszálban eléd tárul a mindenség.“ Brassai Sámuel: Útmutatás a füvészetről. A modern természettudományi oktatásnak egyik leghatalmasabb eszköze a szemléltetés. A biológiai oktatást a múltban sem képzelhettük el szemléltetés, kísérlet, megfigyelés nélkül, az utóbbi években elért hatalmas fejlődés pedig ezen eszközöket még inkább előtérbe helyezi. A biológiai oktatás célja ugyanis az, hogy bevilágítson az élők csodálatos birodalmába s ezáltal tanítványaink az életről helyes fogalmakat alkossanak. Célja továbbá az is, hogy abban az új világszemléletben, amely így eléjük tárul, megtalálják helyüket, hogy felismerjék azt a viszonyt, amely a teremtés koronáját a Teremtőkéz más alkotásaihoz kapcsolja, hogy Szent Ferenc lelkületére tehessenek szert s fűben, fában, bogárban, madárban a szépet, a tökéletest, a célszerűt lássák, hogy megszeressék a teremtmények csodálatos, harmonikus világát, a nagy természetet. .A nagy természetben az élet ereje lüktet, s ezt a lüktető, mozgalmas, változatos képet kell tanítványaink elé állítani. Holt anyaggal nem könnyű dolog elérni a kívánt eredményt. Ezért írja Diószegi Sámuel már 1807-ben: „nincs jobb, könnyebb, biztosabb módja a plánták részeivel való megesmerkedésnek, mint . . . hogy az ember ne a házban és festésből, hanem a mezőn, erdőn, kertben magából a természetből lássa azokat“. (Magyar Füvészkönyv, III. rész.) A növény- és állatvilág tökéletes megismerése csakis úgy lehetséges, ahogyan Diószegi is ajánlja: növényeinket, állatainkat megfelelő természetes környezetükben kell fölkeresnünk. Ismereteink csakis így lehetnek helyesek, tökéletesek. Ezt a természetes környezetet sokszor nehéz fölkeresni, de megközelítően tökéletes mását már nem olyan nehéz elkészíteni, így születtek meg a biológiai kertek. A szabad természet egy kis részletét, egy kis darabját kertünkbe helyezzük s most már könnyű szerrel, zavartalanul figyelhetjük növényeink és állataink alaktani tulajdonságait és élettani megnyilvánulásait. A biológiai iskolakert, a botanikus kert nevelő és tanító értéke, létjogosultsága és szükségessége Comenius óta elvitathatatlan. Ezért !*