Premontrei gimnázium, Gödöllő, 1936

Iskolakertünk „Néhány növénynek nevet adni ízetlen, hitvány tanulmány, alig érdemli, hogy utána járjon az ember. De ily vizsgálatra méltó tárgyaknak elrejtett alkatát ki­tanulni, megismerkedni azon különös mód­dal, amellyel életjelenségeik véghez vitet­nek és megtanulni micsoda bizonyos je­gyek által mutattatnak ki rokonságaik, ez valóban eszes és gyönyörködtető törek­vés. Egy kis fűszálban eléd tárul a min­­denség.“ Brassai Sámuel: Útmutatás a füvészetről. A modern természettudományi oktatásnak egyik leghatalmasabb eszköze a szemléltetés. A biológiai oktatást a múltban sem képzelhet­tük el szemléltetés, kísérlet, megfigyelés nélkül, az utóbbi években el­ért hatalmas fejlődés pedig ezen eszközöket még inkább előtérbe helyezi. A biológiai oktatás célja ugyanis az, hogy bevilágítson az élők csodálatos birodalmába s ezáltal tanítványaink az életről helyes fogal­makat alkossanak. Célja továbbá az is, hogy abban az új világszemlé­letben, amely így eléjük tárul, megtalálják helyüket, hogy felismerjék azt a viszonyt, amely a teremtés koronáját a Teremtőkéz más alkotá­saihoz kapcsolja, hogy Szent Ferenc lelkületére tehessenek szert s fű­ben, fában, bogárban, madárban a szépet, a tökéletest, a célszerűt lás­sák, hogy megszeressék a teremtmények csodálatos, harmonikus vilá­gát, a nagy természetet. .A nagy természetben az élet ereje lüktet, s ezt a lüktető, mozgal­mas, változatos képet kell tanítványaink elé állítani. Holt anyaggal nem könnyű dolog elérni a kívánt eredményt. Ezért írja Diószegi Sámuel már 1807-ben: „nincs jobb, könnyebb, biztosabb módja a plán­ták részeivel való megesmerkedésnek, mint . . . hogy az ember ne a házban és festésből, hanem a mezőn, erdőn, kertben magából a termé­szetből lássa azokat“. (Magyar Füvészkönyv, III. rész.) A növény- és állatvilág tökéletes megismerése csakis úgy lehetséges, ahogyan Dió­szegi is ajánlja: növényeinket, állatainkat megfelelő természetes kör­nyezetükben kell fölkeresnünk. Ismereteink csakis így lehetnek helye­sek, tökéletesek. Ezt a természetes környezetet sokszor nehéz föl­keresni, de megközelítően tökéletes mását már nem olyan nehéz el­készíteni, így születtek meg a biológiai kertek. A szabad természet egy kis részletét, egy kis darabját kertünkbe helyezzük s most már könnyű szerrel, zavartalanul figyelhetjük növényeink és állataink alaktani tulaj­donságait és élettani megnyilvánulásait. A biológiai iskolakert, a botanikus kert nevelő és tanító értéke, létjogosultsága és szükségessége Comenius óta elvitathatatlan. Ezért !*

Next