Mezőgazdasági Mérnök, 1964 (5. évfolyam, 1-21. szám)
1964-01-23 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ AGRÁRTUDOMÁNI EGYETEM LAPJA IRA 50 FILLÉR 1964. JANUÄR 23. V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. VIZSGA + VIZSGA VIZSGA + VIZSGA Premier hat jelessel, négy elé-**? ’ n » MECHANIZMUSOK VIZSGA A GÉPÉSZ 111/2 CSOPORTBAN „Történelmi esemény” szemtanúi voltunk a minap. A gépész III/2. csoport mechanizmusok vizsgájára tévedtünk be. Hogy mi ebben a rendkívüli? Az idén a kar történetében először avanzsált fakultatívból kötelező tárggyá, a mechanizmusok. Dr. Soós Pál docens oktatta, s talán hallgatóinál isnagyobb izgalommal készült az első számonkérésre, a kellékéíviumra. Az első vizsganap első, s egyben a tárgy első vizsgázója, Bakó Gyula. Kissé mechanikusan építi fel feleletét, az anyag önálló gyakorlati alkalmazásánál kissé bizonytalan. S már be is kerül az indexbe az első osztályzat mechanizmusokból: közepes. Both X Vilmos felelete szapkoló, szemmel láthatóan rendkívül ideges. Egymás után peregnek a kisegítő kérdések, céljukat azonban nem érik el. Both Vilmos fejében rendkívüli káosz uralkodik. Hiába a vizsgáztató türelme, elégségesnél jobbat nem produkált а пар II .hőse. Annál kellemesebb viszont a következő meglepetés. Lakatos Rudolf betegen jött vizsgázni, mégis meglepően jól felelt a centro per Us informitás szerkesztéssel kapcsolatos tételére, jól ment a második kérdés is. Szemmel láthatóan meglepődött ő is, amikor Soós docens így tette fel a« kérdést: — Ez nem egészen jeles. A jelesért még egy s mást kérdeznem kell. Hát ez már nem ment olyan jól. Az indexbe tehát a reális „jó” került. Ami nem sikerült Lakatos Rudolfnak, az sikerült a következő páciensnek, Csapó Gyulának. Jelese szinte egy pillanatra sem volt kétséges. Nagyon határozott, logikus válaszokat adott, mindenütt azonnal a lényegre tért. Alapos tárgyi tudásról tett tanúbizonyságot, s az elméleti tételeket jól alkalmazta a gyakorlatban is. Délután, a vizsgák után ismét felkerestük dr. Soós Pál docenset, hogy megtudjuk, milyen tapasztalatokat szerzett a mechanizmusok I. vizsganapján, mi a véleménye az eredményről. — Az eredmény végső soron nem rossz. A csoport átlaga 3,41. Hat jeles (25 százalék), hét jó (28 százalék), három közepes (12,5 százalék) két elégséges (8,35 százalék), és négy elégtelen osztályzat került az indexekbe. Egyelőre ismeretlen okoikból, két hallgató nem jelent meg a vizsgán. Ha a számszerű eredményt vizsgáljuk, azonnal szembetűnik; sok a jeles és a jó, úgyszintén a gyenge osztályzat lényegesen kevesebb azonban a közepes. Ez a tény remekül rávilágít a tárgy sajátosságaira. Mielőtt ezt a kérdést feszegetnénk azonban, meg kellene nézni az előzményeket. Mechanizmusokat eddig fakultatív tárgyként oktattunk, az idei tanévben került először kötelező tárgyként bevezetésre a III. éven. Bizonyos fokig talán kísérleti jelleggel. Éppen ezért még a félév közben véleménykutatást végeztem az évfolyamon. A kérdésekre beérkezett névtelen válaszokból ezek a következtetések vonhatók le: hallgatóink véleménye szerint is szükség van a tárgyra. Mint írták: a mechanizmusok jó kiegészítő, jó előtanulmánynak bizonyul a mezőgépekhez, az állattenyésztés gépeihez, a gépjavításhoz, és a traktorokhoz. Főként az egyes mezőgazdasági gépek működésének felismeréséhez ad segítséget. Mivel a mechanizmusokat az idén még kísérleti tárgyként oktattuk, most az a feladat, hogy a célkitűzésnek teljesen megfelelővé tegyük ezt a tárgyat. Meg kell határozni, hogy a mezőgazdasági gépészmérnök-k képzés rendszerében tematikájában milyen szerepet kapjon ez a tárgy. Az idén, a kísérleti félév keretében még a fakultatív mechanizmusok anyagát oktattuk. Ezentúl jobban kell kapcsolni az anyagot a többi tárgyhoz. Például a traktor tanszék igénye alapján, a bütykös mechanizmusokat részletesebben kell tárgyalni. — Ezek után szeretnék rátérni az első vizsganap tapasztalataira. A hallgatók tudásán érződik, hogy kevés a gyakorlati óra (4-1-2 rendszerben oktattuk a mechanizmusokat). Itt ugyanis rengeteg díj fogalommal mmerítennek meg a hallgatók, és nem tudják az elméletet megfelelően alkalmazni a gyakorlatban. Ez nagyon erősen megmutatkozott a 2. csoport vizsgájánál. Kissé mechanikus volt a tudásuk. Tanulták, de nem tudták alaposan megérteni az anyagot, annyira, hogy azt alkalmazni is tudják. — A mechanizmusok, jegyzet rövid és tömör. A tárgy igényli az előadások és gyakorlatok jegyzetének együttes használatát. Ezért elengedhetetlen az előadások és gyakorlatok rendszeres látogatása. A jobb megértés, a vizsgára való felkészülés megkönnyítése, az egyes szerkesztési módok elsajátítása érdekében, évközben egyedi rajzfeladatokat adott ki a tanszék. Ezen a téren a tapasztalatok kedvezőek, s azt a jövőben is hasznosnak látom. A számszerű vizsgaeredményekkel kapcsolatban, még egyszer hangsúlyozni szeretném: az anyag megértése megy kissé még nehezen, ha ugyanis hallgatóink megértik, elsajátítják az alapvető fogalmakat, aikor a többi már könnyebben megy. Amezőgazdasági gépeken alkalmazott mechanizmusok elméletének tisztázására rendkívül nagy gondot fordítanak világszerte, mert ezek a gépek célszerű kialakításánál nagyon fontos szerepet játszanak. Ez tehát egy fejlődésben levő szakterület, amelynek az alapjaival már most meg kell ismertetni hallgatóinkat. Távlati tervben az automatizálással kapcsolható majd össze. Elismerés és köszönet A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságától az alábbi levél érkezett egyetemünk rektora címére: A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében elismerésünket és köszönetünket fejezem ki ezúton az egyetem mindazon dolgozójának, aki munkájával segítette a megyében az őszi mezőgazdasági munkák eredményes elvégzését. Kérem, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának elismerését és köszönetét az egyetem érintett dolgozóival közölni szíveskedjék. Elvtársi üdvözlettel: Varga Péter s. k. Ш/8 A vizsgaidőszak felénél tart már a gödöllői harmadév. A hét vizsgából négyet maik mögött tudnak a 8. cíport tagjai is, de nem is akármilyen eredménnyel. A statisztika tanszéken találkoztam a csoporttal, éppen startra készen, hogy referáljanak Kiss professzornak statisztikai tájékozottságukról és tudásukról. Kérdésemre, mely valahogy így hangzott — az eddigi vizsgáltokat milyen eredmények jelzik? — kórusban felelték. Minden eddigi eredményünk négyes átlagain.ultúrtechnika: 3,72, állattenyésztés: 4, növénytermesztés: 3,88, takarmányozástan, 4.16), de a statisztikától nagyon félünk. Nagy anyag, és az a sok képlet, levezetés, korreláció, regresszió stb., nem egy leányálom! Aztán meg évközben nem nagyon erőltette meg senki sem magát. Egyelőre még nyílt kimenetelű a verseny. Reméljük — mondta Sz. Tóth Laci —, hogy itt is sikerül egy négyes körüli átlagot „kihozni”. Közben az első vizsgázó, Darabont Andrrás, jeles eredménnyel már átesett a tűzkeresztségen. Majd Bugyi Laci, Tímár Magdi és még sorolhatnánk a jelesek neveit (összesen 5 volt), ezt egy sor négyes követte. Az átlag ebből a tárgyból is négyes. Különben a csoportban az eddigi öt vizsgán egyetlen u. v. sem született. — Nagyon örülnénk, ha ezt a szintet a még hátralévő két vizsgán is tartani tudnánk, és megúsznánk u. v. nélkül — mondotta Gajdócsi Gyuri. (Ő is négyesre ment ma.) — Ezenkívül van még egy dédelgetett vagyunk (megkértek ugyan, hogy ezt ne írjam le, de hadd kövessek el egyszer indiszkréciót), szeretnénk, ha a csoport megnyerné az évfolyamon a tanulmányi versenyt. Köztudott dolog, hogy az 5. csoporttal mindig nagy harcot vívott a 8., talán most sikerül győztesként átszakítani a célszalagot. Már az utolsó ember is levizsgázott, kihalt a tanszék, mikor dr. Kiss Albert tanszékvezető egyetemi tanárhoz bekopogtattam hogy érdeklődjek a csoportról, bár a jegyek alapján is könnyű levonni a következtetést. De mégis más az, ha nemcsak a vizsgázó, hanem a vizsgáztató véleményét is meghallgatjuk. — Ilyen jó átlag még nem született az évfolyamon statisztikából. Kereken négyes. Ezzel a 8. csoport került az élre. Az igazat megvallva, egy kicsit szorongó érzéssel, félve fogadtuk a csoportot, ugyanis az a gyakorlat, hogy ilyen nagy szellemi koncentrációt kívánó tárgyból, statisztikából — négy öt letett kollokvium után — vizsgázni nem könnyű, s általában nem vezetett még ilyen kiugróan jó eredményhez. Meglepett a csoport felkészültsége. Egy összeforrott, egymást segítő, egymás eredményeiért aggódó társaságot ismertem meg a 8. csoportban. Nem tudom másként el, nogy az igazán nehéz részeket is ilyen jól el tudták sajátítani. A négyesek nagy többsége is igen közel állt a jeleshez. Ismétlem, kiugróan szép eredményt produkált a csoport. Csak így tovább, és én bízom abban, hogy a statisztikából tanultakat ez a csoport a továbbiakban is gyümölcsöztetni tudja. Gondolok itt a számvitelre, az agrárgazdaságtanra — fejezte be dr. Kiss Albert. Vás Megtörtént Vizsgaidőszak kellős közepe a gépészkaron. A III. évesek a mechanizmusok vizsgaizgalmait élik át. Ki előtte van még, ki utána már — ott topognak az ajtó előtt. Közeleg az ifjú tanársegéd. Mély együttérzéssel szól oda: — Miből vizsgáztok, fiúk? — Mechanizmusokból. Az ifjú tanársegédnek fogalma sincs e tárgyról, hiszen neki még nem tanították: — Hűha, ez egy meredek vizsga! A szenvedő alanyok kórusa: — Tudjuk, el is csúsztunk!! Tavasz a télben (Hudetz József felvétele) A szabadalom tulajdonosa: Dr. Faragó Ferenc adjunktus Még a múlt év végén, értékes levéllel kopogtatott be a postás dr. Faragó Ferenchez, a növénytermesztési és földműveléstani tanszék adjunktusához. Feladó: az Országos Találmányi Hivatal. Tárgya nem titok. Faragó adjunktus megkapta a szabadalmat a többrétegű szántás minőségének javítására szolgáló berendezésére, amely lényegéről, működéséről annak idején már beszámoltunk olvasóinknak , és 45 a 1314 A db 1314 osztályú találmányként regisztrálták a „nagykönyvben”. Az értesítéssel egyidejűleg az Országos Találmányi Hivatal közgazdasági osztálya a találmányt, mint rendkívül értékeset, közvetlenül a földművelésügyi miniszter figyelmébe ajánlotta. Ennek eredményeként egyetemünk adjunktusa rövidesen meghívást kapott a minisztériumba, ahol a gratulációk mellett azt is tudtára adták, egyetértenek a szabadalommal és a mezőgazdasági gyakorlatban való alkalmazását fontos feladatnak tekintik. Bár a gödöllői — a tanszék kísérleti terén lefolytatott — kísérletek, különösen az őszi búzánál már szép eredményeket hoztak (10—15 százalékos plusztermés, továbbá sokkal egyszerűbb a talajművelési munka szervezése kisebb a vonóerő-szükséglet), a munka egy pilanatra sem állhat meg. Most a kísérleteket kiterjesztik az egész ország területére. Tovább kell vizsgálni, hogy a különféle talaj- és éghajlati adottságok mellett mit jelent ma az új beszünetes, különösen a munka termelékenységének a növelése terén. Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés határainkon túl is a Faragó-féle szabadalom iránt. Már több külföldi mezőgazdasági szakember jelentette be: szeretné hasznosítani munkájában Faragó adjunktus eredményeit. Ehhez a nagyszerű sikerhez tiszta szívből gratulálunk Faragó elvtársnak és további szép eredményeket kívánunk tudományos munkájához. Államvizsgáztak az új növényvédelmi szakmérnökök Karácsony előtt újabb 20 fős csoport állam vizsgázott és szerezte meg szakmérnöki oklevelét a növényvédelmi szakon. Ezzel már a negyedik évfolyam zárult le. 1960 óta egyetemünk 93 növényvédelmi szakmérnököt adott a növényvédő állomásoknak, állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és nem kevesen kerültek egytemre, főiskolára és kutatóintézetbe. Egyetemünk feladata: szocialista mezőgazdaságunk részére kommunista szakemberek képzése. Mezőgazdaságunk fejlődését tükrözi, hogy ma már ott tartunk, nemcsak általánosan képzett szakembereket kérnek tőlünk, hanem a mezőgazdaság egyes területeire való szakosítást is megköveteli a gyakorlat. A növényvédelmi szakon — levelező tagozaton — jelenleg is folyik 40 hallgató képzése, ez év elején pedig 20 fővel újabb nappali tagozat, 30 fővel pedig újabb levelező tagozat indul. A most végzett 20 szakmérnök nagyon jól tanult. Az államvizsga eredménye: hat kitűnő, egy jeles, tizenegy jó és két közepes. Különösen dicséretre méltó hallgatóink komolysága, szorgalma. Ezek az elvtársak a gyakorlatból jöttek vissza az egyetem padjaiba, tudják, milyen feladatok-kal kell megküzdeniük. Tudják, hogy a növényvédelem olyan szakterület, amelyen alapos és részletes tudás nélkül nem lehet eredményeket elérni, ilyen ismeretek nélkül nem képesek elhárítani a veszteségeket, sőt esetleg maguk idézhetnek elő károkat. Mint minden évben,az elmúlt évben is megrendeztük az évzáró ünnepéllyel, kapcsolatban az összes végzett szakmérnökök egésznapos ankétjét. Ezen az ankéton szakmai újdonságokat vitattunk meg, majd az FM Növényvédelmi Szolgálat igazgatója, Nagy Bálint mondott vitaindítót a növényvédelmi szakmérnökök soron következő legfontosabb feladatairól. A vita során is megállapítást nyert, hogy milyen felelősségteljes,, komoly munka vár a jövőben a növényvédelemre. A növényvédelmi tanszék kollektívája és a végzett növényvédelmi szakmérnökök között a kapcsolat szorosabbá, barátibbá vált, ami mind az oktatásban, mind tant a gyakorlatban hasznosan realizálódik majd. Az államvizsga és az ankét tapasztalatai alapján, tanszékünk dolgozói az oktatás módszerein tovább kívánnak javítani. Főleg önállóbb munkára kell nevelnünk hallgatóinkat és ezért meghatározott feladatok elvégzését kell rájuk bízni. Pataki Ervin, egyetemi tanársegéd I. ЩШ. Nagy Elemér, a Tolna megyei Növényvédő Állomás laboratóriumvezetője, kitűnő eredménnyel államvizsgázott