Mezőgazdasági Mérnök, 1965 (6. évfolyam, 1-20. szám)
1965-01-20 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, ARA 30 FILLÉR 1965. JANUÁR 20. Jó munkát végeztek a szakszervezetek Az MSZMP egyetemi bizottsága legutóbb a két kar szakszervezeti bizottságainak munkáját vitatta meg. A beszámolók és a kialakult vita alapján megállapítható, nagy vonalakban mindkét szakszervezeti bizottság jó munkát végzett. Javítanivaló, természetesen, még bőven akad. Például a szakszervezetnek is mindent meg kell tennie, hogy az oktatók, dolgozók még aktívabban kapcsolódjanak be a közéletbe, mintegy példát állítva a hallgatók elé. Tovább kell szilárdítani az öntudaton alapuló munkafegyelmet, nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók munka- és életkörülményeinek további javítására. Például javítani kell — ez Gödöllőre vonatkozik — a zöldség- és egyéb ráellátást, a lakásgondok megoldása érdekében többet kell kezdeményezni. Van még ennivaló a gyermeküdültetésszélesítése terén, még szposabb kapcsolatot kell teremeni a két kar szakszervezeti ázottságai között, stb., stb. fagy, ha mások is a körülmények, valamit a mezőgazdaságadományi karon is tenni lehetne, s a gépészmérnöki karhoz hasonlóan, meg lehetne kiérelni a saját erőből való demonstrációs anyag készítőit. A hozzászólók szerint akivabbnak kellene lennie az fb-nek a menzával és a bírékkel kapcsolatos problémák megoldásában, jobban szolgálni e téren a dolgozók érdekét. Mindent összegezve: a felveett hiányosságok, problémák fgyelembevételével, remélheőleg, mindkét szakszervezeti bzottság munkája tovább tanul majd, hisz erre mindkét tavon minden, adottság biztosított. Ülést tartott a mezőgazdaságtudományi kar tanácsa NAPIRENDEN: A DIÁKOTTHONI NEVELŐMUNKA A mezőgazdaságtudományi kar legutóbbi tanácsülésén I. napirendi pontként a növény- és növényélettan tanszék munkáját értékelték dr. Hortobágyi Tibor tanszékvezető egyetemi tanár beszámolója alapján. A tanácsülés végső konklúziójaként leszögezhető: a tanszék munkája az utóbbi években sokat fejlődött, ami a hallgatók tudásán is érződik. Jó, hogy a tanszék törekszik a szemléltetésre, hiszen ez a korszerű oktatás alapja. Egy régebbi bírálat figyelembevételével, helyes irányba terelték a tanszék kutatómunkáját is. Megoldásra vár még a herbárium kérdése. Köztudott, hogy a hallgatók jelentős része nem készít saját herbáriumot — annak ellenére, hogy a tanszék már csökkentette a begyűjtendő növények számát, sőt begyűjtésükre szervezett kereteket biztosít oktatók vezetésével — hanem egész herbáriumkereskedelem alakult ki a karon. Ennek megszüntetése érdekében — hisz így az egész herbáriumkészítés üres formalitássá válik — a tanszék rövid idesen intézkedéseket tesz. Második napirendi pontként a diákotthoni nevelőmunka szerepelt a tanácsülés előtt. E témakörön belül a diákönkormányzat további fejlesztése, erősítése körül alakult ki a legélesebb vita. Emellett azonban megállapítható, hogy amióta megszűnt a diákotthoni bizottságok és a KISZ kettészakítottsága, a diákotthoni munka lényegesen javult. Tehát nem a keretekkel van baj, hanem a munka tartalmi részét kell még tovább javítani, a KISZ és a nevelőtanárok közreműködésével még aktívabbá, önállóbbá tenni a KISZ diákotthoni felelőseit Az egyetem nem tudja biztosítani a kollégiummá válás technikai feltételeit, tehát a régi diákotthoni keretek között kell színesebbé, változatosabbá, tartalmasabbá tenni a hallgatók életét, helyesen gazdálkodni a diákok szabad idejével. Ennek kapcsán Prieger Károly KISZ-titkár ismertette a tanáccsal a KISZ legújabb terveit, elképzeléseit a klubélet színesebbé tételére vonatkozóan. Ehhez csatlakozott dr. Nagy László egyetemi tanár, amikor arról beszélt, mennyire megváltozott, megnőtt az agrármérnök szerepe a falusi értelmiség körében. Szakmai feladatán kívül kulturális miszsziót kell betöltenie. Ehhez korszerű szakmai és általános műveltséggel kell rendelkeznie. A korszerű műveltség azonban ma már nemcsak az úgynevezett humán műveltséget (ez is elengedhetetlen, természetesen!) foglalja magában, hanem a termelőerők fejlődésének megfelelő műveltséget is. A mezőgazdaság ma már elképzelhetetlen a gépesítés, kemizálás stb. nélkül. A parasztság, amely az új technikát alkalmazza, többségében hat, maximum 8 általános iskolai osztályt végzett. Az agrármérnök feladata az is, hogy bizonyos műszaki, fizikai, kémiai szemléletet alakítson ki munkatársaiban, mert enélkül lehetetlen az új technika győzelme a falun. Ha figyelembe vesszük az agrármérnök tudatformáló tevékenységének jelentőségét is, nagyon meg-gondolandó Nagy professzor javaslata: a kulturális bizottság, a KISZ és az említett illetékes szervek segítségével szervezzen fakultatív népművelési speciálkollégiumot Véleményünk szerint nem szabad napirendre térni dr. Virág Árpád javaslata mellett sem. A levelező hallgatók rendszeresen egyetemünkön töltenek 1—1 hetet. Ilyenkor, az oktatáson kívül, velük is foglalkozni kellene. Be kellene vonni ilyenkor őket is a KISZ programjaiba, a klubéletbe. Ez kettős hasznot hozna: egyrészt levelező hallgatóink is közelebb kerülnének az egyetemi élethez, másrészt a nevelőmunkába is bevonhatnánk őket. Például a hallgatók hivatástudatának kialakításában sokat segíthetnének. VERSENYFELHÍVÁS! A mezőgazdaságtudományi kar KISZ-bizottsága és idegennyelvi lektorátusa versenyfelhívást tesz közzé az orosz nyelv minél eredményesebb elsajátítása érdekében. A versenyeken a három legjobb eredményt elérő hallgatót 1966 nyarán kéthetes Szovjetunióbeli társasutazásban részesítjük. (Előreláthatólag Moszkva—Leningrad—Kijev). A 4—7.helyezett hallgatók 10 napos üdülési beutalót kapnak Balatonföldvárra, illetve Nógrádverőcére. A verseny értékelése az alábbiak alapján történik: 1. Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeinek teljesítése. 2. Rendszeres részvétel az orosz társalgási órákon. 3. A társalgási órák anyagából egy-egy gépelt oldal fordítása oroszról magyarra, illetve magyarról oroszra. 4. 10 perces orosz nyelvű társalgás nyilvános vetélkedőn, a diákélet és hazánk felszabadulása témakörből. A verseny értékelésére 1966 március utolsó hetében nyilvános vetélkedő keretében kerül sor. A versenyen részt vehet a mezőgazdaságtudományi kar minden hallgatója. Az a hallgató, aki az előírt versenyfeltételek bármelyikének nem tesz eleget, a verseny végső értékelésében nem vehet részt. Jelentkezni lehet: az Idegennyelvi Lektorátuson, 1965. február 15-ig. Rudnay Károly sk. Lektorátus mb. vezetője Prieger Károly sk. KISZ-vb titkár Kinek öröm, kinek üröm — egy szám az öt közül A dolgozó népet szolgáljuk" Harmadszor is kiváló szakasz lett a Kolzi János munkásőoi zászlóalj második századának második szakasza, azaz az egyetemi munkásőr szakasz. December 18-án ünnepélyes keretek között a munkcátor zászlóaljparancsnok és Nemes István, a járási pártbizottság titkára adta át Benedek János sza- Ё kaszparancsnoknak a kiváló szakaszt megillető zászlót és elismerő oklevelet. Ezenkívül „Kiváló munkásőr“ jelvényt nyújtottak át Balogh Tibornak, Győrfi Sándornak, dr. Krakkai Istvánnak, Monoki Imrénének és dr. Virág Árpádnak. A közben elhunyt Wéber János munkásőr emlékérmét özvegye vette át. Ugyanakkor a munkásőrségben végzett kiváló munkájáért és példamutató szolgálatáért a Munkásőrség Országos Pa-rancsnoksága Bucherna Nándort dicséretben részesítette. Az ünnepségen, amelyen felléptek a mezőgazdaságtudományi kar irodalmi színpadának tagjai is, részt vett dr. Magyári András, egyetemünk rektora. Éppen ma, január 20-án tölti be 60. évét dr. Vágsellyei István tanszékvezető egyetemi tanár. Közel negyven esztendeje, hogy eljegyezte magát a mezőgazdasággal, s napjainkban is aktívan, lendületesen munkálkodik, dolgozik. Vágsellyei professzor 1926- ban szerezte meg diplomáját a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. Az oklevél kézhezvétele után különböző mezőgazdasági üzemekben tevékenykedik. 1948- tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszékének vezetője, 1963-tól rektorhelyettes. Szakmájában széleskörű elméleti ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal Nagyüzemi lúdtenyésztési tudományos tanácskozás HATHATÓS SEGÍTSÉG A GYAKORLATNAK December 17—18-án kétnapos nagyüzemi lúdtenyésztési tudományos tanácskozás és bemutató színhelye volt egyetemünk és a babati lúdtelep. Mint dr. Magyari András rektor megnyitó beszédében hangoztatta, ez már hagyomány az egyetemen, hogy minden év őszén fórumot kapjanak lúdtenyésztési kutatóink, ahol beszámolhatnak legújabb eredményeikről, s más intézetek kutatóival, a gyakorlati szakemberekkel közösen vitathatják meg problémáikat. Ismeretes, hogy e komplex témán —, mely a lúdtojás gépi keltetésétől a lúdtartás gazdaságosságáig minden problémakört felölel —, több mint húsz kutató dolgozik. Az ő munkájukról, a múlt évi tudományos tanácskozás óta elért eredményekről adott számot az 1964. decemberi ülésszak. Mivel a tudományos tanácskozás anyaga rendkívül nagy, és rövidesen az egész napvilágot lát, mi inkább csak egy rövid jellemzésre korlátozódunk. Újszerűségénél fogva elsősorban talán Héjja Sándor egyetemi adjunktus, a ..Különböző honi növendékrudak nagy súlyra való hizlalásának lehetőségei’’ című előadása érdemel említést. A legnagyobb vitát viszont dr. Szép Iván egyetemi docens referátuma (A nagyüzemi libanevelés I egészségügyi problémái) vált totta ki. Különösen dr. Ha- Ilossy József hozzászólása volt I érdekes, aki a legveszedelmeztebb lúdbetegség, a libainfluenza leküzdése terén elért előrehaladásról számolt be. Nagy érdeklődést váltott ki a tanácskozás részvevői körélben dr. Kiss István egyetemi docens előadása a gépi lúdtojáskeltési technológiák ös- sszehasonlító vizsgálatáról. En-ek nyomán többen kérték az egyetemen kidolgozott és több 510 ezer tojás keltetése útján kipróbált gépi keltetési technológia leírását. Dr. Molnár József egyetemi adjunktus referátumában (Adatok a tojóludak takarmányszükségletéhez) érdekes megvilágításba került e téma. „A tenyészlúdtartás gazdaságosságának vizsgálata’’ című előadásában dr. Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó előadást, dr. Kiss István docens tartotta,a gépi hídtojáskeltetési technológiák összehasonlító vizsgálatáról Galicz Tibor egyetemi adjunktus nagyon fontos kérdéseket tárt hallgatói elé. Többek között párhuzamot vont a tojó•lúditartás költségeinek alakulása között, aszerint, milyen ■mértékben alapozzák meg és •hasznosítják az egyes üzemekben a tömegtakarmányt és a 'Zöldtakarmányt. '+A'W konferencián mintegy 200—-300 szakember jelent meg. Többségük keltetőállomási dolgozó, a Hídtartással foglalkozó termelőszövetkezeti szakember, akik a komplex kutatási téma eddigi eredményeit máris hasznosítják gyakorlati tevékenységükben. A tudományos tanácskozás tehát e tekintetben is hasznos volt, mert közvetve és közvetlen is elősegíti a gyakorlati tevékenységet. Hogy ez a kapcsolat, ez a segítség hathatósabb legyen, mint dr Magyari András zárszavában megígérte, a tavalyihoz hasonlóan, a tudományos ülés részvevői hamarosan megkapják az ankét teljes írásos anyagát. Ehhez még csak annyit tennénk hozzá, jó lenne, ha más tudományos témák vonatkozásában is rendszeresítenék az időszakonkénti konferenciákat — a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek széleskörű bevonásával. A tudományos tanácskozás részvevői rendelkezik. Kiváló elméleti felkészültségéhez és szervezőkészségéhez nagy pedagógiai, valamint üzemszervezési tapasztalataihoz párosul széleskörű irdalmi ismerete. Egyike azon tanszékvezetőknek, akik a tanszék munkájának megszervezése és irányításamellett munkatársai tudományos továbbfejlődésének elősegítését is mindennapos feladaténak tekinti. A tananyag korszerűsítésén is fáradhatatlan szorgalommal dolgozik. E területen végzett munkássága is kiemelkedő eredményeket hozott. Az üzemtani egyetemi tankönyv, amelyet szintén munkatársai bevonásául készített. ■ megjelent a Német Demokratikus Köztársaságban is, új kiadása pedig Lengyelországban lát napvilágot a közeljövőben. Kutatómunkája nyomán számos tanulmánya jelent meg, majd elnyerte a „mezőgazdasági tudományok kandidátusa’* fokozatot. Fáradhatatlan szorgalommal dolgozik akadémiai doktori értekezésén. A takarmánytermesztés gazdaságosságának problémáival foglalkozik. Elismerést érdemel, hogy kísérleteit a mezőgazdasági nagyüzemekben végzi és közvetlen szakmai segítséget is ad nagy tudásával ad üzemeknek. Hivatali feladata és tudományos munkássága mellett sok irányú társadalmi munkát végez. Kiváló oktató-nevelő és tudományos közéleti tevé,kenysége elismeréséül először a „Kiváló Dolgozó", majd, 1963-ban ,, Szocialista Munkáért Érdemérem’’ kitüntetést kapta. Hatvanéves születésnapján sok szeretettel köszöntjük Vágsellyei professzort, kívánjuk, hogy még sokáig ilyen fiatalos lendülettel, erőben és egészségben munkálkodhasson, a szocialista szakemberképzés területén. A Mezőgazdasági Mérnök szerkesztősége ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik a karácsonyi ünnepek és az új esztendő alkalmából jókívánságaikkal, üdvözleteikkel felkeresték a szerkesztőséget.