Mezőgazdasági Mérnök, 1968 (9. évfolyam, 1-20. szám)
1968-01-20 / 1. szám
IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Feladataink az új esztendőben Az új esztendő első napjaiban felkerestük dr. Pethő György professzort, rektorhelyettest, s megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit az egyetem előtt álló legfontosabb feladatokról, az 1963-as év célkitűzéseiről. Az Agrártudományi Egyetem 1968. évi fő célkitűzéseit — kezdte nyilatkozatát a rektorhelyettes elvtárs — az MSZMP IX. kongresszusának az oldat- és kutatómunkára vonatkozó irányelvei, a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésére vonatkozó határozatok, továbbá az 5 éves agrármérnökképzés megkezdésével és az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karának Gödöllőre költözésével kapcsolatos feladatok határozzák meg. Természetesen az 5 éves agrármérnökképzés bevezetésével összefüggő további feladatok elsősorban a mezőgazdaságtudományi karon jelentkeznek, de a tanszéki és egyéb szervezeti kapcsolódások révén — gondolok itt, a szűkebb érteleben vett szakmai oktatás tartalmi és módszertani kérdéseire, a közgazdasági szemlélet fokozására, az eszmei-politikai nevelőmunka tovább javítására — ezek egyúttal jelentős összegyetemi ügyek is. Fontos feladatként jelentkezik ebben a tanévben: biztosítani a mezőgazdasági gépészmérnöki kar zökkenőmentes munkáját a folyamatos kiköltöztetés során és, hogy a már Gödöllőn működő, három évfolyam munkájához rendelkezésre álljanak a szükséges feltételek. E munkával párhuzamosan erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a két kar öszszehangolt, szervezett tevékenysége meghatározó szerepet játszik egyetemünk életében. Már néhány éve szóba került az egyetem harmadik karának létrehozása, s úgy hallottuk, a tanárképző intézet is ismét visszakerül az egyetemhez. Mi a helyzet ezen a terü , létén, hoz-e valami újat az 1968-as esztendő? — Az üzemgazdasági agrármérnöki kar létesítésének kérdését továbbra is kiemelt feladatnak tekintjük, és ennek szellemében folytatjuk az előkészítő munkát. Hogy mikor nyitja meg kapuit az új kar, arra pillanatnyilag határozott választ még nem adhatunk. Ami a kérdés második felét illeti, a tanárképző intézetnek még ebben a hónapban biztosítjuk végleges elhelyezését itt, Gödöllőn, s mindent elkövetünk, hogy az egyetem szervezetébe való beilleszkedésük az első naptól biztosítva legyen. Pethő elvtárs a továbbiak során megemlítette, hogy az új gazdaságirányítási elveknek megfelelően módosítják az egyetem költségvetési gazdálkodását és többek között a két ...i költségvetésének egyesítésével egységes gazdasági szervezetet hoznak létre. Az említetteken túlmenően fontos feladataink vannak a tudományos kutatómunka koncentrálása, a nevelőmunka hatékonyabb szervezetének és módszereinek kialakítása tekintetében; a káderhelyzet és a kádermunka fejlesztése, a külföldi kapcsolatok szisztematikus, átgondolt fejlesztése és tervezése, a tájékoztató és propagandamunka, az oktatás és kutatás feltételeinek biztosítása és a beruházási munkák terén is. Mint ebből a vázlatos ismertetésből is kiderült, az előttünk álló feladatok jelentősek, megoldásuk csak az egyetem egész kollektívájának összefogásával, aktív közreműködésével lehetséges — fejezte be nyilatkozatát dr. Pethő György rektorhelyettes. V / 1) AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJAIRA: 40 FILLÉR Vízhordó poonai lányok száriban (Cikkünk a 2. oldalon.) .Jel zárult az I. félév Új tu£ígiszkari KISZ vb-ben Elbúcsúztatták az ötödéveseket Kari KISZ vb-ülés a gépészmérnöki karon A gépészmérnöki kar KISZ végrehajtó bizottsága december 20-án tartotta az 1967-es évben utolsó ülését, melyen jelen volt Murvai László, az egyetemi KISZ-bizottság titkára is. A vb ülésén Papp Péter kari titkár elemezte az elmúlt félév munkáját, mely alapjában véve pozitívan értékelhető. Bár az egyetem, sőt a kar megosztottsága bizonyos nehézségeket támasztott — nem volt közvetlen kapcsolat a Gödöllőn dolgozó évfolyamok és a kari vezetőség között —, ennek ellenére a kitűzött feladatokat sikerült teljesíteni. A kari KISZ-munka szépséghibájaként róható fel a KISZ- tagság meglehetős passzivitása, mely jelentős pluszterhet rótt az aktivistákra. A vita, illetve a hozzászólások során Murvai László és Kecskés Csaba a külkapcsolatok fejlesztését szorgalmazták, szó esett a tagkönyvcserével — melyre a gépészmérnöki karon február 5 és 15 között kerül sor — kapcsolatos feladatokról. Végül meleg hangon búcsúztatták el a vb leköszönő V. éves tagjait, Kuczik Istvánt, Szigetvári Miklóst és P. Holl Jenőt. Helyettük a kari vb tagjai sorába választották Fábián Sándort, Hargitai Ferencet és Nacsa Jánost. Az egyetemi KISZ-vb-be Komáromi Sándor IV., és Juhász Péter I. éves hallgatókat javasolta a kari KISZ-vb. A búcsúzó ötödévesek nevében Kuczik István kívánt további eredményes, jó munkát, majd Vass Attila tolmácsolta a pártbizottság köszönetét Kuczik Istvánnak, Szigetvári Miklósnak és P. Holl Jenőnek több éves áldozatkész munkájukért. RÖVIDEN Dr. Pethő György rektorhelyettes január 2-án, az új év első munkaértekezletén főbb vonalaiban vázolta az egyetemi tanács tagjai előtt 1963 leglényegesebb feladatait, s eredményekben gazdag, sikeres új esztendőt kívánt az egyetem valamennyi oktatójának, dolgozójának és hallgatójának. Különös szeretettel köszöntötte az 1968. január 1-től egyetemünk keretein belül működő Tanárképző Intézet munkatársait. • A termelőszövetkezeti fiatalok országos parlamentjét január 18—20 között rendezi meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesten. A tanácskozásokon részt vesznek az országos szerveiz képviselői is. РСЛ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1968. JANUÁR 20. BEFÚTTA AZ UTAT A HÓ ШШШ (Papp Ambrus felvétele.) Tíz megye ötvenhat községének 86 tsz-ében Nem múlhat néhány forinton! Mire e sorok napvilágot látnak, a mezőgazdaságtudományi kar IV. éves hallgatói túl vannak a vizsgaidőszak izgalmain, s megkezdték 2 hetes tsz üzemszervezési gyakorlatukat Borsod, Békés, Szolnok, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád, Pest, Heves, Komárom és Szabolcs megyék termelőszövetkezeteiben, összesen ötvenhat község 86 termelőszövetkezetében. Szerkesztőségünk munkatársa még a vizsgák finisében kereste fel az üzemtani tanszéket, hogy tájékozódjék a gyakorlat szervezéséről, előkészítéséről, céljáról és feladatáról. Az előkészítő munkálatok már január elejére befejeződtek. A tanszék még novemberben érintkezésbe lépett az illetékes termelőszövetkezetek vezetőivel, a vizsgaidőszak előtti utolsó gyakorlatokon megbeszélték a hallgatókkal a szakdolgozatok témáját, s minden hallgató időben megkapta a gyakorlat részletes programját, ismertették a tanszék támasztotta követelményeket. Az előkészítésnek és ebből következően valószínűleg magának a gyakorlatnak is, van azonban egy szépséghibája, amiről a tanszék dolgozói, a gyakorlat szervezői nem tehetnek. Arról van szó ugyanis, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer bizonyos fokig gátló tényezőként hat. Az érvényes rendelkezések értelmében a hallgató a gyakorlat idejére 280 forint felemelt ösztöndíjat kap, ebből kell kifizetnie a szállásdíjat és fedeznie az étkezési költségeket. Napi 20 forintból ez bizony bajosan oldható meg Ez eleve megalkuvásra készteti a gyakorlat szervezőit. A termelőszövetkezetek kiválasztásánál kezdődik, hiába jobb ugyanis egy termelőszövetkezet, hiába nyújtana többet szakmai szempontból a hallgatóknak, ha nem tudja, vagy nem akarja vállalni az ingyenes szállás vagy az étkezési hozzájárulás biztosítását. Akkor előnyben részesül a gyengébb szövetkezet, ahol a hallgató lényegesen kevesebbet produkál szakmailag. Ez, amellett, hogy háttérbe szorítja a tulajdonképpen elsődleges tanulmányi szempontot, rengeteg pluszmunkát ró az üzemtani tanszék oktató gárdájára. A hallgatókat is hiába igyekeznek az erősebb termelőszövetkezetekbe irányítani, a jelentkezések egyik fő szempontja, hogyan, illetve hol oldhatók meg a legelőnyösebben az étkezési, illetve a szállásgondok. A gyakorlat célja változatlan: a termelőszövetkezetek üzemszervezési problémáival való megismerkedés a zárszámadás és tervkészítés időszakában. Mivel az egyetemi évek alatt ez az első termelőszövetkezeti gyakorlat, sok hallgató most jár először tszben, a tanszék felhívja a IV. évesek figyelmét, hogy a kötelező feladatok végrehajtásán túl — általános tájékozódás, manuális számítási, tervezési feladatok végrehajtása, naplóvezetés, a dolgozathoz szükséges anyag összegyűjtése — ismerkedjenek a határral, ha egy mód van rá, vegyenek részt a közgyűléseken, a különféle értekezleteken, megbeszéléseken, hogy így személyes tapasztalatokra tegyenek szert a termelőszövetkezeti demokráciával stb. kapcsolatban. Egyébként a kiutazással nem szakadt meg a kapcsolat a hallgatók és a tanszék között. Egy-egy oktató, körzetenkénti elosztásban, 28—30 hallgatót patronál. A terv szerint az illető oktatók kétszer-háromszor felkeresik a körzetükhöz tartozó hallgatókat. Ez alkalmakat használják fel a dolgozattal kapcsolatos, most már konkrétan felvetődött problémák megkonzultálására. Ellenőrzik a hallgatók munkáját, ha szükséges, megbeszélést folytatnak a gazdaságok vezetőivel stb. Persze a siker, az eredmény nem kis mértékben elsősorban magukon a hallgatókon múlik, azon, hogy a lehetőségeket száz százalékig aknázzák ki, járjanak nyitott szemmel és füllel. Reméljük, hogy jövőre, az új ösztöndíjrendszer megoldja a fentebb említett problémákat. Mert csak akkor lesz jó és életképes, ha nem gátló, hanem elősegítő tényezőként szerepel a gyakorlatok idején is, rugalmasan alkalmazkodik a speciális, a mi esetünkben agráregyetemi problémákhoz. Legalább annak az anyagi támogatásnak a lehetőségét fenntartja, amelyben a hallgatók a tanév során részesülnek. Hiszen a diák havi élelmezése és szállása nem annyiba kerül, amennyit effektíve fizet érte. Miért pont akkor fosztjuk meg tehát ettől a dotálástól, amikor szakmai, tanulmányi szempontból éppen a legnagyobb szükség lenne rá? Elvégre a gyakorlat akkor éri el célját, ha a hallgató az alatt a két hét alatt valóban a legjobb termelőszövetkezetekben, a legkiválóbb szakemberek vezetése alatt, mellett, végzi feladatát. Ez nem múlhat néhány forinton még az új gazdasági mechanizmusban sem. Biztosak vagyunk benne, hogy egyetemünk vezetői és KISZ-szervezetünk is így látja a kérdést. És ennek szellemében teszi meg javaslatait K. V.