Mezőgazdasági Mérnök, 1973 (14. évfolyam, 1-18. szám)

1973-02-24 / 3. szám

! ! Társasjáték. Alapsza­bálya, hogy a játékvezető kérdez, a játékos pedig válaszol. S minden játék­hoz hasonlóan ez is na­gyon komoly! A játékos akkor nyer, ha talál, illet­ve, ha helyes választ ad. Igaz, ezzel mindenki nyer! Mondj egy számot egy­től ötig, és felteszünk egy kérdést! — Malmos, György,­ má­sodéves gépész vagyok. A választott szám négyes. — Szerinted mit jelent KISZ-tagnak lenni? — Egyetérteni azokkal a célokkal, amelyeket a KISZ maga elé tűzött. Nemcsak a tagdíjbefizetés a KISZ- tagság kritériuma! — Tarlós László, má­sodéves gépész. A kettes kérdést választom. — Volt-e olyan problé­mád, amelynek megoldását a KISZ-től vártad? Név szerint kihez fordultál ve­le? Ki a kari KISZ-titká­­rod? — A kari KISZ-titkárom az a hosszú, vékony srác. Süljön le a képemről a bőr, de nem jut eszembe a ne­ve! Ami a problémát illeti, volt ilyen. Most nősültem, a feleségem után alacso­nyabb kategóriás lettem. Fekécs Mátyáshoz mentem problémámmal, ő felvilá­gosított, hogy ezentúl szo­ciális segélyt kaphatok. A segélyt azóta már meg is kaptam.­­— Belovay Sándor, szin­tén másodéves gépész. Jöj­jön a hármas kérdés! — Véleményed szerint mit jelent az egyetemi de­mokrácia? — Azt, hogy mibe szól­hatunk bele, mit valósítha­tunk meg. Az eddigi gya­korlattal ellentétben, több beleszólási jog kellene. Hir­telen nem tudok többet mondani! — Szepes Antal, én is másodéves gépész vagyok, áia az egyes kérdést válasz­tom. — Tudod-e, hogy ki az a hallgatótársad, aki a kari és az egyetemi tanácsban képviseli érdekeiteket? — A kari tanácsban György László (!). Az egye­temi tanácsban ... nem tudom. — Fritz György, másod­éves gépész. Nekem az ötös kérdés maradt! — Olvasod-e a Mezőgaz­dasági Mérnököt, s ha igen, mi az, amiről szívesen ol­vasnál a lapban? — El szoktam olvasni. Az egyetemi jegyzetekkel és tankönyvekkel még töb­bet kellene foglalkozni, s nemcsak a lapban! — László Lujza, elsőéves gazdász vagyok. A hár­mas kérdést választom! — Véleményed szerint mit jelent az egyetemi de­mokrácia? — A hallgatók és okta­tók közötti megfelelő kon­taktust. — Fabinyi Mária, har­madéves gépész. A négyes kérdés vajon nehezebb?! — Szerinted mit jelent KISZ-tagnak lenni? — Lelkiismeretesen vé­gezni a ránk bízott felada­tokat. Nem passzív, hanem aktív KISZ-tagnak kell lenni! — Jankó Veronika, ne­gyedéves gazdász vagyok. Az ötös kérdést választom. — Olvasod-e a Mezőgaz­dasági Mérnököt, s ha igen, mi az, amiről szívesen ol­vasnál a lapban? — Olvasom, csak az utol­só számot nem láttam még. Szerintem nem lehet elég sokat írni a KISZ-munká­­nak nevezett dolgokról! Tetszik a lapban a „KISZ- vezetők mondják”. Több szakmai hírt szeretnék ol­vasni! — Czindler József, má­sodéves gépész. A négyes kérdésre vagyok kíváncsi.­­— Szerinted mit jelent KISZ-tagnak lenni? — Nem lehetne más kér­dést? !... Há­tha nem, ak­kor, megfelelő társadalmi munkát végezni a KISZ-en belül. Ezenkívül részvételt jelent a közösségi életben. — Oláh Imre, én is má­sodéves gépész vagyok. Mondd a hármas kérdést! — Véleményed szerint mit jelent az egyetemi de­mokrácia? — Hűha!... Azt, hogy az egyetemen folyó képzés­ben, és az egyéb területe­ken jelentkező problémák megoldásába bevonják a hallgatókat. És nem csupán meghallgatják őket, hogy ezzel az ügy el is legyen in­tézve! — Erdei András, ötöd­éves gépész. A négyes kér­dést választom. —Szerinted mit jelent KISZ-tagnak lenni? — Tevékenykedni vala­hol. Tartozik az ember va­lahová. Sokaknál valami szükséges vállalást jelent. — Parczai László, úgy­szintén ötödéves gépész. Jöhet az egyes kérdés! — Tudod-e hogy ki az a hallgatótársad, áld a kari és aki az egyetemi tanács­ban képviseli érdekeite­ket? — Nincs olyan! — Hendinger János, én is ötödéves gépész vagyok. Várom a hármas kérdést! — Véleményed szerint mit jelent az egyetemi de­mokrácia? — Őszintén szólva, erre nem tudok válaszolni. Én még nem gyakoroltam! — Tapodi Béla, harmad­éves gépész. A négyes kér­dés mellett döntök. — Szerinted mit jelent KISZ-tagnak lenni? — Olyan közösségbe tar­tozást, amely elfoglaltságot jelent az ember számára. Ez kötelességekkel is jár! De a szervezési dolgokban is részt kell venni. — Hágai István, har­madéves gépész. Kérem a kettes kérdést! — Volt-e olyan problé­mád, amelynek megoldását a KISZ-től vártad? Név szerint, kihez fordultál ve­le? Ki a kari KISZ-titká­­rod? — Többször el akartunk menni kirándulni, de ed­dig még nem sikerült au­tóbuszt szerezni. Csoport KISZ-titkáromhoz, Nyilasi Ferenchez fordultam a problémával... Hát ez szép! A kari KISZ-titkár nevét nem tudom!... Ta­lán a Fekécs Mátyás?! — Benkő Ágota, ötöd­éves gazdász vagyok. Hár­mas! — Véleményed szerint mit jelent az egyetemi de­mokrácia? — Hmm. Jó együttmű­ködést a vezetőség és a diá­kok között. — Horváth László, har­madéves gépész. Az egyes kérdést kérem! — Tudod-e, hogy ki az a hallgatótársad, aki a kari és aki az egyetemi tanács­ban képviseli érdekeiteket? — A kari tanácsban, Ke­­szi Gyula (!), Egyed Gyu­la (!), Hodik Károly. Az egyetemi tanácsban, Hodik Károly, Molnár József (!), Szabó József (!), Végh Lász­ló (!). — Karcsik Antal, másod­éves gazdász vagyok. A kettes kérdést választom. — Volt-e olyan problé­mád, amelynek megoldását a KISZ-től vártad? Név szerint kihez fordultál ve­le? Ki a kari KISZ-titká­­rod? — Nem volt. Nem tudom, hogy ki a kari KISZ-titká­­rom! — Gyulavári Béla, szin­tén másodéves gazdász. Egyes kérdés. — Tudod-e, hogy ki az a hallgatótársad, aki a kari, és aki az egyetemi tanács­ban képviseli érdekeiteket? — Nem tudom. — Nagy Imre, ötödéves gazdász. Hármas kérdés. — Véleményed szerint mit jelent az egyetemi de­mokrácia? — Semmi nem jut eszem­be erről! — Osgyáni Erzsébet, ötödéves gazdász vagyok. Az egyes kérdést kérem! — Tudod-e, hogy ki az a hallgatótársad, aki a kari, és aki az egyetemi tanács­ban képviseli érdekeiteket? — Bodogán János a kari és az egyetemi (!) tanács­ban. Klestenitz István (!) a kariban, és még egy gön­dör hajú vöröses srác a kariban... Bokros (!), de a másik nevét nem tudom! — Petheő Mária, ötöd­éves gazdász. Négyes kér­dés. — Szerinted mit jelent KISZ-tagnak lenni? — Az ifjúságot összefogó szervezetben vagyunk, csak a KISZ-tagság jelentőségét EGY NÉV . .­­ EGY KÉRDÉS Olvasod-e a Mezőgazdasági Mérnököt, s ha igen, mi az, amiről szívesen olvasnál a lapban? Volt-e olyan problémád, amelynek a megoldását a KISZ-től vártad? Ki a kari KISZ-titkárod? Véleményed szerint mit jelent az egyetemi demokrácia? tfSfe Szerinted mit tenni? jelent KISZ-tagnak nem érezzük át. Mert nincs a KISZ-tagságnak kritériu­ma! — Holló István, ötödéves gazdász, ötös. — Olvasod-e a Mezőgaz­dasági Mérnököt, s ha igen, mi az, amiről szívesen ol­vasnál a lapban? — Olvasom. Az utóbbi időben hiányzik a lapból a sport! Sajnos, kevés em­bert kérdez meg a „Mér­nök”, így természetszerűleg kevés a hallgatók vélemé­nye a lapban. Pedig érde­kes lenne, hogy ők miként látnak egyes kérdéseket! Holló István nyert, válaszával egyetértünk! Ezzel a társasjáték első fordulója be is fejeződött. A következő fordulót már magatok között kell ját­szanotok! Több sikerrel! Mert sajnos nagy a gya­núnk, hogy az „áldozati báránynak” választott hallgatókon kívül még sokan hasonlóképpen vá­laszoltak volna! Tanulságot ennek ellenére sem akarunk levon­ni, mert abban is majdnem bizonyosak vagyunk, hogy a hallgatói összkép kedvezőbb. A sajátos eredménybe, kétségtelenül a véletlen is beleját­szott. Talán, ha a szomszéd szobákba kopogtatunk be... A feltett kérdések közül egyébként néhányra már nem egyszer magunk, és mások is válaszol­tak! Mint ahogy a tapasztalatokból okulva a jö­vőben is megtesszük ezt. Amire pedig úgy látszik, nem elég sokszor válaszolni, ez a következő: Az egyetemi tanácsnak Huszi István, Hadik Ká­roly, Kovács Dezső és Ebergényi Béla hallgatók a tagjai, és természetesen a KISZ-bizottság titkára, Frankó János. A mezőgazdaságtudományi kari tanácsban Ko­vács Dezső, Hegedűs István, Bodogán János, Mül­ler Attila, Ling­ay István, a mezőgazdasági gé­pészmérnöki kari tanácsban Hadik Károly, Fe­kécs Mátyás, Bartha Béla, Wendler Gábor, Ná­­nássi András hallgatótársaitok képviselik érde­keiteket. A mezőgazdaságtudományi kar KISZ-titkára Kovács Dezső, a gépészmérnöki kar KISZ-titkára pedig Iladik Károly. Ezt jó tudni! És még egyet s mást, amit most nem tudtatok. Annál is inkább, mert mint leendő vezető szakemberek, rövidesen a saját bőrötökön érezhetitek majd az effajta „tudatlanság” átkát. Tormai László Mellőzzük a hosszú beveze­tést. Akik olvassák lapunkat, tudják, hogy miről van szó! KISZ-vezetők szólalnak meg a sorozatban, hogy elmondják az egyetemi közéletet és ezen be­­lül munkaterületüket érintő meditációjukat. TAKÁCS LÁSZLÓ ti. éves, gazdász. A tanév­kezdés után került a KISZ- bizottságba, ő lett a KISZ-vb propaganda-felelőse. Tavaly az évfolyam agitációs felelőse, majd KISZ-titkára volt. A gimnáziumban is a KISZ-bi­­zottság tagjaként tevékenyke­dett. — Mivel az agitációs és pro­pagandam­unka szorosan, kap­­­­csol­ódik egymáshoz, az előt­t­em szóló Bodogán Jánoshoz­­ hasonlóan én is a jól működő információs rendszer kiépíté­sében látom egyik legfonto­sabb teendőnket. Sajnos a ka­ri és az egyetemi tanács hatá­rozatait mi KISZ-vezetők is sokszor késve ismerjük meg, így a hallgatókat csak jóval a határozatok meghozatala után tudjuk informálni. Persze, a legszembetűnőbb baj az infor­mációs hálózat utolsó láncsze­meinél — az alapszervezetek­nél — van, ahol legtöbbször elakad a „felülről” induló tá­jékoztatás! Az információs mechanizmus akadozása miatt sok hallgató nem ismeri kel­lően KISZ-életünket! — Különben, a fentről lefe­lé induló határozat-ismertetés nem biztos, hogy a legjobb módszer. Már gondoltunk arra, hogy próbaképpen meg kelle­ne fordítani a dolgot, s először a KISZ-alapszervezetek készí­tenék el munkatervüket, ame­lyek ismeretében végül a KISZ-bizottság is kialakítaná a következő évre érvényes munkaprogramját. — Akkor most tulajdonkép­pen a hallgatók tájékozottak, avagy tájékozatlanok? — Egyik-másik rendezvé­nyünk már kudarcba fulladt a hallgatók megfelelő tájékozta­tása ellenére is. Amikor kicsit bosszankodva hallom tőlük, hogy a sok plakát és felhívás kibocsátása után sem tudtak valamely rendezvényről, ak­kor önkéntelenül arra kell gondolnom, hogy lusták vol­tak tájékozódni! Azt hiszem, nem a propagandában, hanem azokban az emberekben kell a hibát keresni, akik „csukott ízemmel” járnak és ezért nem találnak érdeklődési körüknek megfelelő programot . Ennek ellenére, a bírála­tot mindig szívesen fogadjuk, de annak csak számunkra hasznos tanáccsal van értel­me! Különben légből kapott szó az egész. — Hogyan dolgoznak a pro­pagandamunkát végző KISZ- aktivákt? — A stúdió politikai, kultu­rális jelentősége rendkívül nagy a kollégiumban. Ám még mindig szűkre szabott költség­vetés és technikai felszerelt­ség mellett dolgozik! Pedig többet ad a hallgatóknak, mint egyes kulturális csoportok. Azonban a szűkös lehetőségek mellett is színvonalasabb lett a kollégiumi rádió műsora az elmúlt félévben. A fotószakkör pályázati felhívások, kiállítá­sok rendezése útján hallat ma­gáról. A dekorációs kör mun­káját az egyetem- és kollé­giumszert­? látható rengeteg plakát dicséri Nagyon jó len­ne, ha még több hallgató kap­csolódna be a köz tevékenysé­gébe! — Önkritikusan el kell ma­­rasztanunk viszont a faliúj­ságok útján történő tájékozta­tást. A jövőben javítanunk kell a faliújságokon a propa­ganda színvonalán! — Gyakran elhangzik az a vád, hogy a hallgatók szabad­idejét hasznosabbá tevő prog­ramok szervezetlenek, illetve keresztbeszervezettek. Ezért célszerű lenne a különböző rendezvények fokozottabb koordinálása! Vigyázni kell arra is, hogy a spontán prog­ramszervezés ne váljon túl­­programozottá, bürokratikus­sá! — Melyek a legközelebbi tervek a propagandamunka területén? — A forradalmi ifjúsági na­pok keretében vetélkedők rendezését, képzőművészeti és fotókiállítást tervezünk, iro­dalmi pályázatot hirdetünk. Egy figyelemre méltó javaslat is érkezett, hogy hirdessünk az agrár-felsőoktatási intéz­mények között szavalóver­­senyt. Ez egyelőre a terv stá­diumában van. Az 1848-as forradalom, illetve Petőfi Sán­dor születésének évfordulója alkalmából egy formabontó ünnepély, helyesebben nagy­gyűlés megszervezése is sze­repel terveink között. Ezután válogassunk ki egy csokorra valót azon témák kö­zül, amelyekre Takács László, mint KISZ-vezető, de mint egyetemista és mint — a funk­ciójából következően — ,,gya­korlott hozzászóló" reagál. Diákhagyományok — Nálunk mindössze egyről beszélhetünk, s ez a ballagás utáni felvonulás. Nagyon jó lenne, ha vállalkozó szellemű hallgatók, vagy méginkább tanárok összegyűjtenék azokat a diákhagyományokat, amelye­ket korunkban és speciális helyzetünknek megfelelően hasznosítani tudnánk! Mert bizonyára a mi egyetemünkön is — ahol jóval több a fiú, mint a lány — kialakíthatnánk a következő években hagyo­mánnyá váló diákszokásokat. Mezőgazdasági Mérnök — A „Mérnök” egy időben közölte a rendezvényprogra­mokat. Vissza kellene térni ehhez, mert ha a hallgatók egy helyen, egyszerre látják a következő hetek programját, akkor könnyebben ki tudják választani a megfelelőt. Kü­lönben „élőnek” tartom la­punkat, mivel általában ak­tuális és érdeklődésre számot tartó eseményekkel foglalko­zik. Kiváncsi vagyok a Mér­nök Marcira! Egyetemi KISZ-klub — A klub meredek fogal­mazás szerint, sínylődik! A vezetőségben ugyan meg­van a jó szándék, hogy tartalmas programokkal kitöltött klubot „csináljunk”, de ehhez elkel­ne a hallgatók segítsége is! Tudomásom szerint a klub ve­zetői várják a hallgatóktól ja­vaslataikat, hogy mit szeretné­nek, mit várnak a Mu­ltó. Nálunk is szükség lenne, a többi egyetem példájára, egy közösségalakító, jól működő klubra! Mindenekelőtt meg kell határozni a klubtagság kritériumát, és a hallgatók vé­leménye alapján a klub mű­ködési szabályzatát! A két kar viszonya — A gépész-gazdász ellen­tét felfújása rossz „diákhagyo­mány” ! Ilyen nincs, ez csak vicc! A két kar kapcsolatát erősítette például az építőtá­bor, ahol közös brigádokban dolgoztunk, s rájöttünk, hogy egészen „jó srácok” vannak a másik karon is! Kulturális csoportok — A „házunkon kívül” ne­ves kulturális csoportjaink ne csak külföldön és az ország különböző részein terjesszék a kultúrát, hanem lépjenek fel gyakrabban a hallgatók előtt! Legalábbis­­z csak egyszer évente! A KISZ-tagság kritériuma — Minden KISZ-tag fel­adata, hogy hozzájáruljon kör­nyezetformáló munkánkhoz, amely az egyetemen, a kollé­giumban eltöltött éveket akar­ja hasznosabbá, tartalmasabbá tenni! Egyetemünkön akkor lesz még jobb a KISZ-munka, ha a hallgatók közül egyesek ezt nem érzik kényszernek.­ Mert ha jól meggondoljuk,­­ ilyen emberre nincs szüksége a KISZ-nek! T. L. KISZ-vezetők mondják

Next