Mezőgazdasági Mérnök, 1981 (22. évfolyam, 1-19. szám)
1981-02-02 / 1. szám
A szovjet mezőgazdasági miniszterhelyettes egyetemünkön Amagyar mezőgazdaság vezető szakembereinek jó ismerője — L. K. Ernszt akadémikus, a szovjet mezőgazdasági Akadémia alelnöke — kalauzolásával látogatott egyetemünkre V. P. Borogyin, a SZU össz-szövetségi mezőgazdasági miniszterének első helyettese. A március 20-i találkozón a vendégeket az egyetem vezetése nevében dr. Udvari László rektorhelyettes köszöntötte, majd dr. Magyari András professzor, az Állattenyésztési Tanszék vezetője tájékoztatta őket a tanszéken folyó kutatómunkákról, a húsmarha- és libatenyésztésben elért eredményekről. A bel- és külgazdasági adatokkal, megfontolásokkal gazdag tájékoztató után a küldöttség első útja az egyetemi kísérleti tér szarvasmarhatelepére vezetett. Itt a szovjet mezőgazdasági miniszterhelyettesnek s kísérete tagjainak élő-, s vágottállat-bemutatón nyílt alkalmuk tanulmányozni a limousine-húsmarha honosításával, s keresztezésével (magyar tarka!) elért eredményeket. A kísérleti térről a küldöttség útja Babaira, a lúdnemesítés hazai fellegvárába vezetett. Itt Magyari professzor dr. Kozák Jánosnak, a Lúdnemesítési telep vezetőjének segítségével mutatta be azokat a kísérleti eredményeket, amelyeket a hús- és a májlúd tenyésztése, tartása során elértek. Termékük emblémáját — a libamájat — a küldöttség tiszteletére rendezett helyi ebéd alkalmából mindenkinek volt alkalma megizlelni. Az ott elhangzó pohárköszöntő során Borogyin elvtárs elismeréssel szólt a látottakról. Kiemelte, hogy mindeddig a szovjet—magyar mezőgazdasági együttműködés gazdag palettájáról hiányzott egy szín — s ez a lúdtenyésztés színe volt. Úgy gondolja, hogy a látottak, s hallottak alapján a jövő együttműködését célzó szerződés megkötésekor bizonnyal pótolják ezt a hiányt. A Babairól továbbutazóktól dr. Udvari László a következő gondolatok jegyében búcsúzott: „Régi és próbált elvtársi s munkatársi kapcsolatok fűzik össze a szovjet s magyar mezőgazdasági szakembereket. Mi itt Magyarországon elmondhatjuk magunkról, hogy annak idején az elmaradott mezőgazdasági örökség átalakítására, átformálására rengeteg segítséget kaptunk szovjet elvtársainktól.gy érezzük, tanácsaikkal, anyagi-műszaki hozzájárulásukkal nem sáfárkodtunk rosszul. Eredményeink önmagukért beszélnek. A kölcsönös előnyök alapján továbbgazdagodó kapcsolatok reményében búcsúzom Borogyin elvtárstól, s a küldöttség tagjaitól és kívánunk jó egészséget, eredményes munkát mindannyiuknak!” A V. P. Borogyin vezette delegáció ezután Magyari professzor kalauzolásával a Nyársapáti „Haladás” Termelőszövetkezetbe látogatott. —Ny—Г Odutta volt Iránytű nékie 3. OLD. 4. OLD. ш Elme pengető mindennapok 5. OLD. - CSAPATMUNKA Bécstől Munkácsig terjed az a földrajzi amplitúdó, ahová idén a szakszervezet pihenni vitte dolgozóinkat, oktatóinkat. De ott voltak képviselőink a MEDOSZ-kongresszuson és a mezőgazdasági szervezett dolgozók országos és megyei fórumain. Mindez természetesen jól előkészített, gördülékeny szerkezetet igényel. A szakszervezet nálunk csapatmunka — szögezi le mindjárt az elején nagyforgalmú irodájában Csáky Antal egyetemi adjunktus, titkár. A kilincset Kovász Gyulával, az egyetemi és megyei tömegsportélet közismert aktivistájával együtt váltottuk, aki rögtön meglepte szerkesztőségünket a Pest megyei munkahelyi olimpia remek kiállítású reklámfüzetével. Már készítené a tollat a krónikás szántani a jegyzetfüzetbe, amikor dr. Raátz Elemér toppan be az új esztendő közéletének első primőr termékével, az új munkaügyi szabályzattal. A 75 éves MEDOSZ mindennapjaiban a 144 megyei szerv közül elismert és súlyos tekintéllyel bírunk. Mi sem bizonyítja jobban, hogy 79-ben itt tartották a titkársági ülést, amellyel adóztak az egyetem szakszervezeti életének és annak a magasszintű munkavédelmi kutatói munkának, amit az oktatói elmék végeznek. Sajátos feladataink is vannak, például kutatók, és kutatások helyzetének vizsgálata és az értelmiségi dolgozók életkörülményei és helyzete az, amit elemeznünk kell. Országos szinten személy szerint a költségvetési szakosztály elnökhelyettese, dr. Tibold Vilmos, a munkavédelmi munkabizottság vezetője, dr. Udvari László, a megyében az agit-prop. és kulturális bizottság elnöke, dr. Márai Géza, a szakszervezeti tanács tagja, dr. Varga Vilmos, a közgazdasági bizottságban dr. Burján Ambrus szerepel, egy megyei bizottsági tagunk van, dr. Sántha Tünde, a sportban Lovász Gyula titkár, Sári Géza szervezőtitkár. — Mennyire hatott termékenyítően a diákéletre a hallgatói MEDOSZ kiépítése? — Kettős célunk van, az egyik, ami szeretne ez lenni, a másik pedig, ami nem! Nem a KISZ-t akarjuk helyettesíteni az érdekvédelmi munkánkban, de meg szeretnénk ajándékozni némi rutinnal a diákokat, hogy ez termékenyen kamatozzon a termelői üzemekben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy fejenként 60 forintnyi,pénzöszszeggel gazdálkodhatnak." 500 tagjuk van, dr. Péter Ferenc és dr. Galicz Tibor patronálja őket. Egy emlékezetes szép pillanattal fogják kezdeni a kongresszusi tavaszt, amikor felelevenítik a magyar földmunkások vezéralakjának, Nyisztor Györgynek életét és megkoszorúzzák a Kolbai dombon álló szobrát — A Balaton nyári hullámai. Gyula hévizei árrift évrevendégül látják munkábanfáradt kollegáinkat. Úgy hírlik Fenyvesen kitágult a horizont igényeink előtt. — Keressük a lehetőséget és saját erőnkből is szeretnénk szélesíteni. 5,3 százalékos az idei üdülőjegy-ellátás, az említett Gyulán egész évben 104 ember pihenhet, és miénk lett Balatonfenyves, turnusonként közel 50 családos dolgozónk nyaralhat ott, ez komoly előrelépés, amiben nagyon meg kell köszönnünk az állami vezetés közreműködését. Csereüdültetési helyeink vannak Moszkvában, a Hidromeliorációs Intézetben, ötször voltunk Kárpátukrajnában tanulmányúton. — Még nyomdameleg a Munkaügyi Szabályzat. Hogyan született? — Több mint 80 alapszervezet tárgyalta meg, számtalan betoldás, kiegészítés született a viták eredményeképpen. December közepén a bizalmi küldöttek testülete elfogadta ezt, amely öt évre behatárolja munkaügyi, munjogi körülményeinket. Most van toll alatt az új munkavédelmi szabályzat, munkaruhaés, védőruha-szabályzat, s módosítjuk az egyetemi törzsgárdaszabályzatot is. — Milyen feladatok várnak idén Önökre? — Ismét ott leszünk szervezőként a nőnapi ünnepségen, az alsóparkban a majálison, megszervezzük a pedagógusnapot, majd később a kísérleti téri dolgozók ünnepélyét és a sportban már januárban megkezdődnek a házibajnokságok, amelyek egészen az országos munkahelyi olimpiáig tartanak. Nem felejtkezünk meg arról sem, hogy szinten tartsuk jól működő nuikálozatunk ürcképességét. Az ő tudásuk adja a szakszervezet arcképét. A szakmai-ideológiai továbbképzés az Mg, Gm Kar és a KITSZ és a főigazgatóság keretein belül folyik. — A szakszervezeti élet eseményei mindig főszereplői voltak hasábjainknak. Mi tagadás, volt is mindig dolgunk, mert dúskálhattunk az eseményekben, eredményekben. S. I. VENDÉGÜNK: KÖPECZI BÉLA AKADÉMIKUS A vezető oktatók, választott testületi vezetők számára a pártbizottság által szervezett elméleti továbbképzés keretében január 14-én Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkárhelyettese tartott előadást. „Tudati állapotok Magyarországon” címmel. Előadásában szólt az egyéni és a társadalmi tudat, a mindennapi tudat és az ideológia jellemzőiről. A mindennapi tudatot elemezve rámutatott, hogy annak lényeges meghatározója az ismereti szint. — Magyarországon ez még az általános iskolát elvégzetteknél is rendkívül alacsony — mondotta. — Az értelmiségnek is van egy olyan rétege, amely nagyon ritkán vesz újságot, könyvet a kezébe. — Beszélt a sokak által csupán „szemináriumi szinten megélt marxizmusról, propagandamunkánk gyengeségeiről, politikai érzékenységünkről, amely valóságos gondjaink helyett gyakran csak álproblémákat képes felfogni. Nemzeti múltunk realista politikusait, gondolkodóit idézve hangsúlyozta a realitások felismerésének, figyelembevételének fontosságát. Fotó: Hudetz MEZŐGAZDASÁGI A GÖDÖLLŐI RTE LAPJA XXII. ÉVF. 1. SZÁM 1981. II. * ÁRA: 1 FT MÉRNÖK „Kicsikhez hajolni..." 1979-ben az egyetemi óvodában szinte teljesen kicserélődött az óvónői kollektíva. Az új vezető óvónő, dr. Faust Dezsőné (a továbbiakban Erika) 1975-ig beosztottként itt dolgozott, de 75-től 79-ig a Stromfeld-lakótelepen levő, frissen épült óvodát vezette. 79-ben megvált a „Stromfeldtől”, és elvállalta az egyetemi óvoda vezetését. Rövid időn belül négy munkatársa követte. — Miért jöttek el Erika után? — kérdezem Zadravecz Teréz vezetőhelyettestől, „követőinek” egyikétől. — Hiányzott az a szakmai és emberi kapcsolat, ami Erika és köztünk kialakult — válaszol. A vezetőváltással az egyetemi óvoda életében új korszak kezdődött. Az óvoda és a szülők kapcsolata nem merül ki a szülői értekezletekben. Az óvónők fogadónapokat tartanak, a legalább évente egy alkalommal minden családot meglátogatnak. Az apukákkal, anyukákkal közösen készülnek az ünnepekre, együtt izgulnak és a gyerekek örömét látva együtt örülnek. Az úgynevezett nyílt napokon a szülők a mindennapok életének is tanúi lehetnek. Nem csoda, hogy egyre inkább figyelemmel kísérik az óvodai munkát, ötletekkel állnak elő, kérdik, miben tudnának segíteni. Nemcsak ők, hanem az egyetem szocialista brigádjai is segítenek. Az óvodaudvar kezük nyomán vált olyanná, amilyen. Az átalakítás ideje alatt az udvar használhatatlan volt, de az óvónők — élve a kedvező környezeti adottságokkal —■ vállalták, hogy rendszeresen tartanak foglalkozásokat a szabadban, és ezekhez biztosítják a szükséges eszközöket. Eközben az udvaron a társadalmi munkások hatalmas földmenynyiség megmozgatásával teraszokat képeztek ki, s a három korcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve rendezték be az udvart A hintákon, mászókákon kívül van itt kis focipálya, medence, faház az udvari játékoknak, madáretető a cinkéknek... A szoc. brigádok segítségével még az idén elkészül a KRESZ-pálya, és kialakítják az óvodai ünnepségek, versenyek terét. A díszcserjék, és a pázsit gondozásához a kertészektől várnak — az eddigieknél kissé rendszeresebb — segítséget. Az esztétikus környezet nevel, s az óvodának nemcsak az udvara, hanem belső helyiségei is esztétikai igényességről tanúskodnak. A csoportszobák díszítése az óvónők ízlését és a gyerekek ábrázolókészségét dicséri. Az öltözők falán közben a szülő lemérheti, mennyit fejlődött gyermeke az utóbbi időben. — Ami a személyi és tárgyi feltételeket illeti — mondja Erika —, az egyetem gazdasági vezetésétől minden lehetséges támogatást megkapunk. Ennek köszönhetjük, hogy az eredményes munka feltételei biztosítottak. Létszámgondunk nincs. Hatan vagyunk a három csoporthoz, és munkánkat négy dajka segíti. Nekik és a konyhai dolgozóknak igen nagy részük van az eredményeinkben. Munkaerkölcsükről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Az egyetem vezetése ezt anyagiakban is igyekszik kifejezésre juttatni. Ennek köszönhető, hogy amikor a városban másutt nehezen sikerül törzsgárdát kialakítani, nálunk 10—15 éves törzsgárdatagok vannak. A tárgyi ellátottságunk is jó. "Tavaly cseréltük ki mindhárom szobában a bútorokat és az ágyneműt, a foglalkozási eszköz- és játékkészletünket is bővítettük. Az idén a Tanért sok új foglalkozási eszközt hoz forgalomba, amennyire az anyagi lehetőségek engedik, szeretnénk ezekből is vásárolni. — Egyébként nem szoktunk panaszkodni — veszi át a szót Teréz. — Ha folyton arra hivatkoznánk, hogy ez sincs. (Folytatás a 3. oldalon.)