Mezőgazdasági Mérnök, 1983 (24. évfolyam, 1-19. szám)
1983-01-17 / 1. szám
»"MÉRNÖK XXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM BEISKOLÁZÁSI KÜLÖNSZÁM 1983. JANU 17. " A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM "LAPJA® Beiskolázás az 1983/84-es tanévre Egyetemünkön a beiskolázás az elmúlt időszakban nagyon sokat fejlődött. Elmondhatjuk, hogy ma már egy összehangolt, céltudatos tevékenység, mely nélkülözhetetlen része a felvételit előkészítő egyetemi munkának. A beiskolázás során kettős feladatot oldunk meg. Tájékoztatást, felvilágosítást adunk egyetemünkről, a mezőgazdaságról és a mérnöki munkáról, valamint segítséget nyújtunk az egyetemünkre pályázóknak a felvételi vizsgákra való felkészüléshez. A magyar mezőgazdaság eredményei, a mezőgazdaság társadalmi elismerése és megbecsülése jó alapot és perspektívát adnak a pályaválasztó fiataloknak. Várható, hogy a következő években tanúi leszünk a magas színvonalat elért hazai biológiai kutatás és az agrártudományok eredményes öszszefogásának. A biológiai tudomány legújabb eredményeinek gyakorlati bevezetése hozzájárul a magyar mezőgazdaság újabb előrelépéséhez. Eredmények várhatót a biológiai módszereknek a vegyipari kutatásban történő nagyobb mérvű benyomulásától, a biotechnológiai eljárások kidolgozásától és bevezetésétől is. Van tehát tennivaló bőven a felnövekvő új agrárértelmiség számára. Mindez felkészültebb oktató- és nevelő-, valamint kutatómunkát igényel, és igényesebb beiskolázási tevékenységet, hogy több és jobban felkészült jelöltből tudjuk induló évfolyamainkat kialakítani. Az egyetemi beiskolázási munkának vannak kialakult szervei (a dékáni hivatalok, a FEB, a SZÉT, a beiskolázási , bizottságok, a megyei klubok stb.) és begyakorolt módszerrel. * Tudjuk, hogy e fontos tevékenységnek még vannak további erőforrásai is, melyeket jobb szervezéssel kell kamatoztatnunk. Lényegében minden egyetemi oktatónak és dolgozónak közvetlenül és közvetve is segíteni kell e munkát. Az 1983/84-es tanév benépesítési keretszámait a táblázat tartalmazza. A korábbi évek pályázati adatai alapján úgy ítéljük meg, hogy a soron következő beiskolázási évben a mezőgazdasági gépészmérnöki kar, a gyöngyösi főiskolai kar és a tanárképző intézet nappali ta■gozatán kívánatos a pályázók számának növelése és az e területeken végzett tevékenység erősítése. Terveink között szerepel egy beiskolázási film elkészítése, mellyel a beiskolázási propagandamunkát kívánjuk segíte-ni. A korábbi évek tapasztalatai alapján a mezőgazdaságtudományi kar nappali tagozatára minden évben csaknem háromszoros a pályázók száma. A pályázók jóval nagyobb számban érik el a felvételi pontszámot, mint amennyit fel tudunk venni. Így évről évre 40—50 főt át kell iráyítani más agrárintézményekhez, ahol kevesebb pályázó volt. Ebben az évben azokat, akik akik a matematikát választják felvételi tárgyul, jó matematikai szereplés esetén megkíséreljük átirányítani az mng. gépészmérnöki kar nappali tagozatára is (erre a rendelkezések is lehetőséget nyújtanak). A beiskolázási munka nehézségét fokozza, hogy az 1983-as felvételi évben változás lesz az egyetemi felvételik rendjében. A 20 pontos rendszer helyett a 120 pontos értékelési rendre térünk át. Mindez fokozott figyelmet és munkát jelent a dékáni hivataloknak és a felvételi túlzott' "ságoknak. Reméljük, hogy az új rendszerű felvételi értékelés jobb pályázókkal gazdagítja egyetemünket. A vázoltak alapján egyetemünknek az 1983/84-es beiskolázási érszem új tervei és fokozott feladatai vannak. Biztosítanunk! ,kell 342 fő nappali, 220 fős levelező és 355 fő szakmérnöki hallgató felvételét. Magunknak jó pályázókat, a pályázóknakpedig sok sikert kívánok. ■ ' Dr. Nagy Emil egyetemi tanár oktatás rektorhelyettes Optási típusok Benépesítés! létszám 5«p.«llveralező tagolat, fő HireSkis - általános agrármérnök 115 » • • mezőgazdasági gépészmérnök 110 30 - mezőgazdasági gépészmérnök /kiegészítő képzés/ 50 - - Utebbtervező agrármérnök /kiegészítő képzés/. 60 - szervező" Üzemmérnök 10-3 zakmérnökképzés i - vadgazdálkodási /terenti indítású/-35 mezőgazdasági vállalatgazdasági • • 35 - mezőgazdasági vállalatgazdasági /gazdaságelemző tagozat/• 35 • mezőgazdasági vizsgyl .T a* 35 '- mezőgazdasági külgazdasági 1 -35 • takarmánygazdálkodási 1 -30 - - ve tömeggazdálkodási •*1 -30 - agrárgépész gazdasági /őszi indítású/_ . 'aó - mezőgazdasági műszaki rendsztT**áír*z£s-A0 - vízgépésző -25 • - anyagmozgatási a -25 -» törvénykezelési 6 -25 - kertészeti gépére . •* ,6 “ 25 - . i 3 ■ ■ . - mérnök /műszaki tanár* 10 -<* - mérnök /műszaki tanár *2 -i 80 “ ~ 01«*«d r*8 Mb pr»V0»l«4 torált)Vícsés?i munka éa Uzeaszervező" 4 ‘ 27 ■Л illetve az intézmény igényfelttérési# éa ftlterjesztése alapul :Г» l A MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karának története mindenkor szorosan összefüggött az agrárfelsőoktatás fejlődésével. A felszabadulás előtt a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretében már 1934-től önálló mezőgazdaságtudományi kar működött. A felszabadulás után a mezőgazdasági felsőoktatás egységes keretbe foglalása céljából létrehozták a Magyar Agrártudományi Egyetemet, amelynek egyik része volt a mezőgazdaságtudományi kar. Az Agrártudományi Egyetem további szervezeti egységei az állatorvostudományi, az erdőgazdaságtudományi, a kert- és szőlőgazdaságtudományi karok voltak. Az egyetem székhelye 1949- ig Budapesten volt, 1950-től Gödöllőn van. Az 50-es években a mezőgazdaságtudományi karon belül működött az agronómiai, az állattenyésztési, az agrárközgazdasági és a mezőgazdasági gépesítési" кзг. 1957-től ismételten egységes mezőgazdaságtudományi kar működik, amelyen belül a 70- es évek elejétől szak- és szakirányú képzés valósul meg. A képzési idő a 60-as évek végéig 4 év volt, jelenleg 5 év, és a nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésében jelentős eredményeket ért el. Mezőgazdaságunk fejlődésének legfőbb kísérő jelensége a mezőgazdaság iparosodása. A mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb mértékben használnak fel új, a régieknél nagyobb biológiai értékű növényés állatfajtákat. Egyre fokozódik az ipari eredetű anyagok (műtrágyák, növényvédőszerek, gépek és eszközök) beáramlása a mezőgazdaságba, a növekedés forrásai egyre inkább más népgazdasági ágba kerülnek át. A mezőgazdasági termékek egyre nagyobb része az élelmiszeripari feldolgozáson keresztül jut el a fogyasztóhoz. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a hazai igények kielégítésén túl egyre nagyobb mértékben külső piacokon kerülnek értékesítésre. A fenti folyamatok eredményeképpen a mezőgazdasági alapanyagtermelés, a mezőgazdaság ipari eszközökkel való ellátása, az élelmiszerkereskedelem egyre inkább integrálódik, egységet — ún. élelmiszergazdaságot, illetve agráripari komplexumot — alkot. A mezőgazdaság iparosodása az új követelményekhez alkalmazkodó vállalati tevékenységi és közgazdasági kereteket kíván meg. A mezőgazdaságban a biológiai, az emberi, a technikai és a közgazdasági tényezők — önmagukban és egymáshoz viszonyított helyzetükben is — folyamatos változásban vannak. Az agrárszakembernek lényegében ebben a társadalmilag, folyamatosan megújuló folyamatban kell munkájukat kifejteni. Az agrármérnöki tevékenység igen sokrétű, térben és időben nagyon változó terv(Folytatás a 2. oldalon.) Az egyetem főépülete. Itt találhatók a mezőgazdaságtudományi kar tanszékei is A kar képzési célja ■ Milyen szakmai feladatok ellátására képezik ki az agrármérnököket? Erre a feleletet a mezőgazdaság fő fejlődési tendenciái alapján adhatjuk meg. A magyar mezőgazdaság az elmúlt három évtized alatt a növénytermesztés, az állatteenyésztés, a kertészeti termelés GÉPÉSZMÉRNÖKI Mezőgazdasági termelésünk elemei közül a termőföld és a munkaerő évről évre csökken. Hogyan lehetséges mégis, hogy az eredmények az utóbbi 20 esztendő alatt megsokszorozódtak? Több tényező együttes közrehatásának volt ,és van a szép eredmények elérésében szerepe. Nem túlzás azt állítani, hogy ezen tényezők között meghatározó a technikai fejlesztés szerepe, az, hogy egyre újabb, korszerűbb, nagyobb teljesítményű, megbízhatóbb gépek, eszközök, berendezések álltak és állnak a mezőgazdasági termelés szolgálatában. Az sincs messze az igazságtól, hogy az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági termelésben a legszembetűnőbb a műszakitechnikai tényezők fejlődése. Ebben a sokrétű folyamatban igen jelentős és felelősségteljes szerзр jutott az élet különböző területein tevékenykedő szakembereknek, közöttük azoknak a mezőgazdasági gépészmérnököknek is, akik diplomájukat Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán szerezték. A kar rövid története A mezőgazdasági gépészmérnöki kar történetét 1951- től számíthatjuk. Ekkor indult meg ugyanis a Gödöllői Agrártudományi Egyetem agronómiai karán a III. éves hallgatók között a „gépesítő mérnök”-i képzés. A következő esztendőben önállósodtak a gépesítési tudományok, megalakult az Agrártudományi Egyetem kebelében a gépesítési kar. A kar 1954. augusztus 1-vel önállósodott, és budapesti székhelyű Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolaként funkcionált. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957-ben szabályozta a mezőgazdasági felsőoktatást, és döntése értelmében a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola önálló egyetemi karként visszakerült a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez. Ez a szervezeti felépültség él a mai napig. A szervezeti együvé tartozás 1969-től teljesedett ki, ekkor költözött ki Budapestről Gödöllőre a mezőgazdasági gépészmérnöki kar. Itt épültek fel — az Agrártudományi Egyetem régebbi épületeihez szépen illesztve — a modern tanügyi és laboratóriumi épületek, a korszerű tanműhelyek, így a mezőgazdasági gépészmérnökképzés méltó környezetbe került, a létesítmények jól szolgálják az oktatást és kutatást egyaránt. Karunkon a képzés beindulása óta mintegy 4000-en szereztek diplomát. Többségük az ötéves nappali képzés keretében, de nem lebecsülendő azok száma sem, akik — 1957-től — levelezőként, 6 éves képzés eredményeként kapták kézhez diplomájukat, és váltak okleveles mezőgazdasági gépészmérnökké. Képzési célunk A mezőgazdasági gépészmérnöki karon folyó munkát mindig a társadalmi igények és a népgazdasági elvárások határozták meg. Ebből fakad, hogy a kar feladata, képzési célja az esztendők során sokat változott. Napjaink korszerű mezőgazdasági nagyüzemet olyan jól képzett mezőgazdasági gépészmérnököket igényelnek, akik kellő biztonsággal igazodnak el a gyorsan változó mezőgazdasági-műszaki ismeretek birodalmában, képesek a napi feladat-megoldáson túl hosszabb távra, előrelátóan dolgozni és tervezni, és nem utolsósorban képesek munkájukat az üzem számára gazdaságilag is kimutathatóan hasznossá tenni. Ezzel összefüggésben a kar jelenlegi képzési célja olyan műszaki-biológiai és ökonómiai szemléletű szakemberek képzése, akik képesek részt venni a mezőgazdasági vállalatok tevékenységének irányításában, tervezésében és szervezésében. A mezőgazdasági gépészmérnököktől elsődlegesen az alábbi vállalati tevékenységek ellátása igényelhető: — a vállalati géppark tervezése, összeállítása és fejlesztése, a vállalat mindenkori technológiai igényei alapján; — a meglevő erő- ésmunkagéppark használatának irányítása, szervezése; — a gépek, berendezések üzemfenntartásának (javítás, karbantartás) irányítása, szervezése; — a vállalati műszaki fejlesztési koncepciók kimunkálása; — a vállalati műszaki anyag- és energiagazdálkodás irányítása, szervezése; — a mezőgazdasági gépek, géprendszerek és berendezések szerkesztésével, technológiai rendszerbe állításával kapcsolatos tervezési, szervezési, irányítási és szaktanácsadási tevékenységek folytatása; — új termelési, illetve tenyésztési technológiák kialakításában, a műszaki feltételek megteremtésében való közreműködés; — a mezőgazdasági vállalati beruházások előkészítésében, megvalósításában történő irányító-szervező közreműködés; — az alaptevékenységhez kapcsolódó feldolgozói tevékenység műszaki feltételeinek biztosítása; — egyes kiegészítő- és melléktevékenységek irányítása, szervezése, műszaki feltételeinek biztosítása. A fenti képzési célnak megfelelően folyik karunkon az oktató-nevelő munka — annak szem előtt tartásával, hogy társadalmunk a diplomás mérnök-embertől — magasfokú szakmai és társadalmi műveltséget, — a szakma szeretetét, az új iránti érdeklődést és annak adaptív alkalmazását, — a szakmai elmélet kérdéseinek alapos ismeretét és — a mezőgazdasági termelés gyakorlatának ismeretét várja A gépészmérnöki kar és az aula épülete — • A képzés tartalma és ideje Az előzőekben vázolt képzési célok komoly feladat elé állítanak oktatót, hallgatót egyaránt. A képzés végső eredménye az oktatási idő alatt kölcsönösen megnyilvánuló együttműködés függvénye, azaz a követelményeknek megfelelni képes szakemberek csak иgm kerülhetnek ki az egyetem falai közül, ha az oktató tudásának, szakmaszeretetének minél nagyobb hányadát igyekszik diákjának átadni, aki kész a sokrétű ismeretanyag befogadására, és kemény munkával, tudatosan készül válasz(Folytatás az 5. oldalon)