Gödöllői Universitas, 1997 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1997-05-01 / 5. szám

AME1U Munka külföldön, utazás... Ma már min­dennapos dolog, nem is tudom, van-e olyan ismerősöm, aki még nem dolgozott idegen országban. Egyre több a lehetőség és egyre többen választják az óceán túlsó partját tapasztalat- (és némi pénz-) szer­zésre. Becze Attila ötödéves gépész hall­gatóval amerikai tapasztalatairól beszél­gettem, aki a MAST-program keretében járt az Egyesült Államokban. - Hogyan határoztad el, hogy megpróbá­lod ezt a programot? - Ismerősöktől, évfolyamtársaktól csak jót hallottam róla, és gondoltam én is megpá­lyázom, bár nem fűztem hozzá nagy remé­nyeket, mert tudtam, kevés az esélyem. En­nek ellenére sikerült. Az egyetemről kap­tam pályázati íveket, melyeket személyesen küldtem el a programszervező irodába Min­­neapolisba, és három hónap múlva jött a kedvező válasz. Jelentkezési lapok a külföl­di kapcsolatok irodájában vagy a tanulmá­nyi osztályokon találhatók. Be lehet adni itt az egyetemen vagy közvetlenül a szervező irodában. Az utazásban a Soros alapítvány 900 dollárral segített, ami fedezte a biztosí­tást, és az adminisztratív költségeket. A re­pülőjegy felét az FM fizette, fele saját pénz volt. Úgy tudom, hogy az FM most már a teljes összeget visszafizeti, ha jó helyen ko­pogtat az illető. - Mitől függ, hogy elfogadják-e a pályáza­tot? - Attól, hogy hová küldik tovább, és nem attól, hogy mennyire beszél az illető ango­lul, úgyis azt ír mindenki a pályázatba, amit akar. A programnak van egy A és egy B változata, az A az, amikor egy farmra ke­rülsz, és fix fizetést kapsz, A­z része, ami­kor órabérben fizetnek és a szállásról meg az ellátásról saját magadnak kell gondos­kodni. Akik farmra kerülnek, azok kapnak szállást és ellátást, viszont nem függetlenek és kevesebb pénzük van. A farm zsákba­macska dolog, nem lehet tudni, hogy mi­lyen lesz a hely, ahová kerülsz. Fontos, hogy jó családhoz kerüljön az ember. Ne­kem nem találtak farmot, ezért úgy jött vissza a válasz, hogy ha hajlandó vagyok elfogadni egy órabéres munkát, akkor me­hetek. Ez anyagi szempontból sokkal jobb. Ha az ember jól gazdálkodik, többet megta­karíthat a tanulmányi időszakra. Ez a pénz kb. egy hónapig elég, azután elkezdenek a diákok dolgozni, ott Minneapolisban, főleg különböző üvegházakban.­­ Hogyan épül fel maga a program? - A kezdet­i hónap gyakorlat egy farmon, ami után egy hónapos szabadság követke­zik, majd három hónapos tanulmányi idő­szak, ami egy nagyszerű ötlet, mert ez az az időszak, amikor 100-150 különböző nem­zetiségű diák együtt van három hónapon keresztül, van lehetőség megismerni más kultúrákat, embereket és nagyon-nagyon sok barátság szövődik, amelyek a későbbi­ekben is folytatódnak. Ez azonban nem kö­telező, lehet pályázni csak a 8 hónap gya­korlatra is. A program fő része tehát egy év, ezután aki mindent teljesített és a tanulmá­nyi követelményeknek is eleget tett, az hosszabbíthat még 9 hónapra. Ekkor tel­jesen önállóan kell munkahelyet, szállást keresnie, de továbbra is tartania kell a kap­csolatot a szervező irodával és fizetni a ha­vi 50 dolláros díjat. Akik az elején farmra kerülnek, azoknak ezt a farmer fizeti. Én végig órabérben dolgoztam, így nekem kel­lett megoldanom a fizetést. - Mi az, amit egy külföldinek hamar meg kell tanulnia? - Az első, hogy kell nyitni bankszámlát. Ez elég szokatlan volt eleinte, de segítenek az előző diákok. Meg kell tanulni csekkel és kártyával fizetni, le kell tenni az ame­rikai jogosítványt. Ha valaki kocsit vesz, magának kell intéznie az átíratást, a bizto­sítást. Az adminisztratív dolgok nem vesz­nek annyi időt igénybe, mint itthon, tele­fonon, postán mindent el lehet intézni. Ha valaki munkát keres, érdemes meghall­gatnia a másodéves MAST-diákok tapasz­talatait és tanácsait. Külön utakat nem is igazán ismerek. Egymásnak ajánlják a munkahelyeket, és ez már elfogadott a munkáltatók részéről is. Mindenki tudja, hogy mire számíthat, és ez egy jól működő rendszer. Ami meglepő az az, hogy az ame­rikaiak első látásra nagyon közvetlennek tűnnek, de aztán kiderül, hogy igazi kap­csolatokat nem könnyű kialakítani, olyan, mintha egy fal mögött lennének. Volt egy időszak, amikor nagyon utáltam az ame­rikaiakat, kultúrájukat (ami nincs is) és a mentalitásukat. Aztán egy év után ez már nem zavart, elfogadtam őket olyannak, amilyenek, és gondolom, hogy ők is elfo­gadtak minket. Érdemes meghallgatni az eligazításon azokat a problémákat, ame­lyekkel találkozhatunk, pl. hogy mi az amit meg szabad kérdezni egy munkatárstól, meddig nem számít a kérdés személyes zaklatásnak - voltak ebből adódó problé­mák. A programon belüli sokéves tapasz­talat eléggé tisztázta a szervezőknek, hogy mi az, amire fel kell készíteni a más kul­túrából érkezőket. Az érkezés után négy nap az eligazítás, és az adminisztráció, munkavállalási engedély, papírok kitöltése. Jön előadó a rendőrségtől is és elmondja, hogy például mire kell figyelni, ha a rendőr megállít az utcán. - Kinek ajánlanád ezt a lehetőséget? - Bárkinek javaslom, aki szereti a kihívást és akiben van kalandvágy, aki szeretne megismerni egy szakmailag sokkal fejlet­tebb mezőgazdaságot vagy ipart. Sokat le­het tanulni. Én ezt a programot tartom a legjobban működőnek azok közül, amikről hallottam. Nagyon sok emberrel találkoz­tunk, akik más program keretében voltak kint, és úgy tapasztaltam, hogy a MAST nyújtja a legtöbb lehetőséget és mozgás­teret, a szervezők nagyon rugalmasak. A másik fontos rész: az utazás. Nagyon olcsó utazni, aki csak teheti, minél több min­dent nézzen meg. A 8 hónap után egy hó­nap a szünet, amikor az összes államból Floridába özönlik mindenki narancsot cso­magolni. Ugyancsak tradíció a MAST-diá­­kok körében, hogy december elsején már mindenki narancsot pakol. Ez az első alka­lom, amikor találkoznak 8 hónap után. Rabszolgamunka ez reggeltől estig, de együtt van mindenki, jó bulik vannak, utá­na mindenki csapatostul vonul az egyetem­re és folytatódik az ismerkedés. Szerintem a magyarok legnagyobb része (talán min­denki) ott maradt második évre, mert..., mert megéri, minden szempontból. Amikor kimentem, egyáltalán nem volt lényeges, hogy pénzt keressek, azért mentem, hogy új tapasztalatokat szerezzek, de azért sike­rült némi pénzt megtakarítanom. Ajánlom mindenkinek a másodév végi borászati munkákat Kaliforniában. Sokan közülünk gondolkodnak rajta, hogy visszamenjenek, ha nem is ugyanezzel a programmal. Aki ezt programot választja, egy jól kitaposott úton járhat és élményekben gazdagodva térhet vissza hazájába.­ ­­A*cA Meg kell tanulni csekkel fizetni, le kell tenni az amerikai jogosítványt­ ­9 GÖDÖLLŐI UNIVERSITAS -ф MÉDIÁK

Next