Gödöllői Universitas, 1998 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1998-12-01 / 10. szám

császári A Gödöllői Tourinform Iroda egyik munkatársaként a Magyar Turizmus Rt. által Bécsben szervezett Első Tourinform Study-touron vehettem részt. A háromnapos szakmai túra tapasztalataiból szeretnék egy kis ízelítőt adni. Már az elhelyezésünk is császári volt: Bécs egyik elegáns belvárosi szál­lodájában, a gyönyörű, családias Hotel Adlonban szálltunk meg. A szálloda különtermében Dr Erdei Jánosnak, a Magyar Turizmus Rt. bécsi nemzeti turisztikai képviselet­vezetőjének előadásait hallgatthattuk meg. Az előadás első fele a világturizmus helyzetével foglalkozott. Erdei úr kiemelte a turizmus töretlen fejlődését, melyet számokkal illusztrált: míg 1988-ban 394 millió fő volt a nemzetközi turistaérkezések száma, 204 milliárd USD bevétellel, addig 1998-ban 630 millió fő 470 milliárd USD bevétellel. Kiemelte Európa döntő részarányát, mely 1997- ben 58,8%-ot jelentett. Ázsia szerepe egyre növekedik, ezen belül Kína a leg­nagyobb potenciál. Kedvező, hogy Európa határai kitolódtak, Ausztia és Magyarország centrális helyen van, minden irányból megközelítve útba esik. Összehasonlítva Ausztia és Magyarország nemzetközi turis­taérkezéseit és bevételeit, megál­lapítható, hogy 1997-ben Ausztriába 16,64 millió fő érkezett, ami 12,39 mil­liárd USD bevételt jelentett, míg Magyarországon ez az arány 17,24 mil­lió főt és csupán 2,57 milliárd USD-t jelentett. Viszont a két ország aktívuma két éve azonos: 1,4-1,5 milliárd USD. Ez abból adódik, hogy az osztrákok évente 11 milliárd USD-t utaznak el, míg a magyarok csak 4,2 milliárdot. Ha a világrangsort tekintjük kitűnik, hogy a nemzetközi érkezések tekin­tetében Franciaország áll az első helyen, második az Egyesült Államok, Magyarország a 11. Ha az egy lakosra számított fajlagos nemzetközi érke­zéseket nézzük, Magyarország a 3. helyen áll, viszont ha a bevételeket vesszük számításban, akkor országunk csak a 15. helyen áll. Ennek oka abban keresendő, hogy Magyarország szál­láskapacitása igen kedvezőtlen: a szál­lodákat és a panziókat figyelembe véve 1996-ban 127.651 ágy állt a vendégek rendelkezésére. Magyarországra 1997-ben 5.750 ezer osztrák utazott be, ebből 2.079 ezer minősült turistának, azaz megfelelt annak a kritériumnak, hogy helyet vál­toztat, nincs kereső tevé­kenysége és állandó lakása az adott helyen. Ez a szám azt mutatja, hogy nagyon sok osztrák embernek van ingatlana Magyarországon, egyrészt az osztrák cégek képviselői részéről, másrészt az oszták nyugdíjasok körében. Ettől függetlenül, a vendégek költenek Magyarországon, a 2,57 milliárd USD- ból az osztrákok 520 milliót költöttek, ebből is 220 milliót turisztikai ter­mékekre. Ez világosan mutatja, hogy érdemes ezzel a piaccal foglalkozni. A finom sütemé­nyeket és bécsi kávét tartalmazó kávészünet után, Erdei úr az informá­ciós iroda tevékeny­ségéről beszélt. Elmondta, hogy jelenleg 19 nemzeti turisztikai képviselet van, mely arra szol­gál, hogy a nagyközön­séget, valamint a sajtót megfe­lelő informá­ciókkal ellássa Magyarországról. Az osztrákok 96,5 %-a egyénileg érkezik az országba, és lehet mon­dani, hogy az egész ország célcso­port. Éppen ezért fontos, hogy megis­merjük azokat a módszereket, ame­lyekkel a vendégeket Magyarországra lehet csalogatni. Melyek ezek? Az egyik ilyen módszer a hírlevelek összeállítása a térségi eseményekről, melyet 424 helyre küldenek el, szerkesztőségekhez, új­ságírókhoz. Fontos ezeknek a reklámnak nem minősülő híreknek a hatásmérése, azaz, hogy mennyit kellett volna fizetni érte, ha reklámnak minősül. Májusban például 50 lapban jelent meg cikk Magyarországról, ez 108 millió forint értékű volt. A másik módszer a kiállításokon való részvétel. Kis költségvetéssel, saját standberendezéssel és építéssel olcsób­bá, és hatékonnyá lehet tenni a megje­lenést. A hatást itt is lehet mérni: figyelni kell, hogy mennyien mennek el a stand előtt, ez jelenti a közvetett kon­taktust. Aki megáll, érdeklődik, prospektust vesz el, az jelenti a közvetlen kapcsolatot, ők jelentik a potenciális klienseket. A prospektusfo­gyást is lehet mérni. Nem szabad elhanyagolni azt a 3,8 %-ot, amely a szervezett csoportok számát jelenti. Cél, hogy minél több utazási irodában szerepeljenek magyar programok. Az információs katalógusok is fontosak a vendég szempontjából. Ezekben megjelenhetnek a turiz­mushoz kapcsolódó vállalkozók hirde­tései is, valamint konkrétumok. Fontos, hogy az informá­ciók helyesek le­gyenek és minél több konkrétumot tartalam­azzanak, mert ismert, hogy a vendég két közvetítő között veszik el. Sughataghy Anikó a bécsi információs iroda vezetője hangsú­lyozta az irodák elérhetőségét, valamint az Inter­net meglétét. Ezen kívül igen fontos tudni, hogy az osztrákok a két ország közelségéből, valamint összekapcsolódó történel­méből adódóan ismerik Magyar­­országot, és elvárják azokat az informa­ folytatás a 10. oldalon a vendég két közvetítő között veszik el megkóstolhattuk a finom és hamisítat­lan, tányérról lekúszó "Wienersnichlit" - melynek magyar változatához, a rántott húshoz las­san már nagyítót is fel kéne szolgálni Három nap. Gödöllői Universitas vidék fejlesztés

Next