Gödöllői Universitas, 1998 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1998-12-01 / 10. szám
császári A Gödöllői Tourinform Iroda egyik munkatársaként a Magyar Turizmus Rt. által Bécsben szervezett Első Tourinform Study-touron vehettem részt. A háromnapos szakmai túra tapasztalataiból szeretnék egy kis ízelítőt adni. Már az elhelyezésünk is császári volt: Bécs egyik elegáns belvárosi szállodájában, a gyönyörű, családias Hotel Adlonban szálltunk meg. A szálloda különtermében Dr Erdei Jánosnak, a Magyar Turizmus Rt. bécsi nemzeti turisztikai képviseletvezetőjének előadásait hallgatthattuk meg. Az előadás első fele a világturizmus helyzetével foglalkozott. Erdei úr kiemelte a turizmus töretlen fejlődését, melyet számokkal illusztrált: míg 1988-ban 394 millió fő volt a nemzetközi turistaérkezések száma, 204 milliárd USD bevétellel, addig 1998-ban 630 millió fő 470 milliárd USD bevétellel. Kiemelte Európa döntő részarányát, mely 1997- ben 58,8%-ot jelentett. Ázsia szerepe egyre növekedik, ezen belül Kína a legnagyobb potenciál. Kedvező, hogy Európa határai kitolódtak, Ausztia és Magyarország centrális helyen van, minden irányból megközelítve útba esik. Összehasonlítva Ausztia és Magyarország nemzetközi turistaérkezéseit és bevételeit, megállapítható, hogy 1997-ben Ausztriába 16,64 millió fő érkezett, ami 12,39 milliárd USD bevételt jelentett, míg Magyarországon ez az arány 17,24 millió főt és csupán 2,57 milliárd USD-t jelentett. Viszont a két ország aktívuma két éve azonos: 1,4-1,5 milliárd USD. Ez abból adódik, hogy az osztrákok évente 11 milliárd USD-t utaznak el, míg a magyarok csak 4,2 milliárdot. Ha a világrangsort tekintjük kitűnik, hogy a nemzetközi érkezések tekintetében Franciaország áll az első helyen, második az Egyesült Államok, Magyarország a 11. Ha az egy lakosra számított fajlagos nemzetközi érkezéseket nézzük, Magyarország a 3. helyen áll, viszont ha a bevételeket vesszük számításban, akkor országunk csak a 15. helyen áll. Ennek oka abban keresendő, hogy Magyarország szálláskapacitása igen kedvezőtlen: a szállodákat és a panziókat figyelembe véve 1996-ban 127.651 ágy állt a vendégek rendelkezésére. Magyarországra 1997-ben 5.750 ezer osztrák utazott be, ebből 2.079 ezer minősült turistának, azaz megfelelt annak a kritériumnak, hogy helyet változtat, nincs kereső tevékenysége és állandó lakása az adott helyen. Ez a szám azt mutatja, hogy nagyon sok osztrák embernek van ingatlana Magyarországon, egyrészt az osztrák cégek képviselői részéről, másrészt az oszták nyugdíjasok körében. Ettől függetlenül, a vendégek költenek Magyarországon, a 2,57 milliárd USD- ból az osztrákok 520 milliót költöttek, ebből is 220 milliót turisztikai termékekre. Ez világosan mutatja, hogy érdemes ezzel a piaccal foglalkozni. A finom süteményeket és bécsi kávét tartalmazó kávészünet után, Erdei úr az információs iroda tevékenységéről beszélt. Elmondta, hogy jelenleg 19 nemzeti turisztikai képviselet van, mely arra szolgál, hogy a nagyközönséget, valamint a sajtót megfelelő információkkal ellássa Magyarországról. Az osztrákok 96,5 %-a egyénileg érkezik az országba, és lehet mondani, hogy az egész ország célcsoport. Éppen ezért fontos, hogy megismerjük azokat a módszereket, amelyekkel a vendégeket Magyarországra lehet csalogatni. Melyek ezek? Az egyik ilyen módszer a hírlevelek összeállítása a térségi eseményekről, melyet 424 helyre küldenek el, szerkesztőségekhez, újságírókhoz. Fontos ezeknek a reklámnak nem minősülő híreknek a hatásmérése, azaz, hogy mennyit kellett volna fizetni érte, ha reklámnak minősül. Májusban például 50 lapban jelent meg cikk Magyarországról, ez 108 millió forint értékű volt. A másik módszer a kiállításokon való részvétel. Kis költségvetéssel, saját standberendezéssel és építéssel olcsóbbá, és hatékonnyá lehet tenni a megjelenést. A hatást itt is lehet mérni: figyelni kell, hogy mennyien mennek el a stand előtt, ez jelenti a közvetett kontaktust. Aki megáll, érdeklődik, prospektust vesz el, az jelenti a közvetlen kapcsolatot, ők jelentik a potenciális klienseket. A prospektusfogyást is lehet mérni. Nem szabad elhanyagolni azt a 3,8 %-ot, amely a szervezett csoportok számát jelenti. Cél, hogy minél több utazási irodában szerepeljenek magyar programok. Az információs katalógusok is fontosak a vendég szempontjából. Ezekben megjelenhetnek a turizmushoz kapcsolódó vállalkozók hirdetései is, valamint konkrétumok. Fontos, hogy az információk helyesek legyenek és minél több konkrétumot tartalamazzanak, mert ismert, hogy a vendég két közvetítő között veszik el. Sughataghy Anikó a bécsi információs iroda vezetője hangsúlyozta az irodák elérhetőségét, valamint az Internet meglétét. Ezen kívül igen fontos tudni, hogy az osztrákok a két ország közelségéből, valamint összekapcsolódó történelméből adódóan ismerik Magyarországot, és elvárják azokat az informa folytatás a 10. oldalon a vendég két közvetítő között veszik el megkóstolhattuk a finom és hamisítatlan, tányérról lekúszó "Wienersnichlit" - melynek magyar változatához, a rántott húshoz lassan már nagyítót is fel kéne szolgálni Három nap. Gödöllői Universitas vidék fejlesztés