Retkes Attila: Géniuszok és mesteremberek. Zenetörténeti írások - Gramofon Könyvek (Budapest, 2011)

Varietas delectat

Géniuszok és Mesteremberek 41 ja, a Vígszínház arculatát, játékstílusát évtizedekre meghatározó Ditrói Mór állt. A körúti színházban estéről estére olyan jelentős művész-egyéniségek szerepeltek, mint Varsányi Irén és Hegedűs Gyula. Az intézmény profiljából adódóan­­ könnyed társasági darabok, szalonvígjátékok, kortárs drámák és zenés színművek - a zenekarra és karmesterére jelentős feladat hárult, és az együttes színvonala bizonyára meg is felelt a színházi vezetés és a közönség igényeinek. A zenekar tagjairól, az egyes előadásokban betöltött szerepükről sajnos semmiféle dokumentáció nem ismeretes. E tekintetben leginkább Bár­di Ödön visszaemlékezéseire támaszkodhatunk, aki számos hiteles adattal szolgáló, de tudományos igényűnek semmiképpen sem nevezhető köny­vében35 többször is elismeréssel említi a Vígszínház élénk zenei életét. Bárdi adatai szerint a zenekar és a kórus javarészt zeneakadémistákból állt. Évekig itt játszott például Harry Son holland származású gordonkaművész, aki 1900-tól a Zeneakadémián Popper Dávid növendéke volt, majd 1918-ban megalapította a Budapest Vonósnégyest. A kórusban a századelőn többek kö­zött Basilides Mária, a később Aquila művésznéven Európa-szerte fellépő Adler Adelina és a szintén sikeres operaénekesi pályát befutó Halmos János is énekelt. A Vígszínházban már a kezdeti időszakban jó néhány ismert kül­földi muzsikus - szólista és együttes - vendégszerepeit. Bárdi Ödön szerint különböző párizsi kamaraegyüttesek, illetve egy - a maga korában rendkí­vül népszerű New York szépe című operettet bemutató - angol társulat mel­lett Vaclav Nizsinszkij és a berlini Brahm balettegyüttese is fellépett a Víg­színházban; „továbbá Svädström,36 a svéd énekesnő; Burmester,37 a híres hegedűs és sok más bécsi híresség."38 Az eddigiekből kitűnik, hogy a Vígszínház történetének korai időszakához szervesen hozzátartozott a sokoldalú, színvonalas zenei élet. E tény ismeret­ében nem meglepő, hogy a színházi zenekar és ambiciózus karmestere, Kun László 1905-től önálló hangversenyekre is vállalkozott. Az 1905 és 1908 között rendezett - többnyire délelőtti - koncertek az Országos Szimfóniás Zenekar működésének előtörténetéhez tartoznak. A karmester személye mellett a két együttes további közös vonása, hogy a vígszínházi zenekar és az Országos Szimfóniás Zenekar is - mint ezt később részletesen kifejtjük - színházi keret­ből vált önálló együttessé. A Kun László irányította vígszínházi zenekar 1905. október 22-én adta első hangversenyét a körúti színházteremben - e koncert műsora sajnos nem maradt fenn. Az 1906. február 18-án rendezett második 35 Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Budapest, 1957). Bárdi Ödön színész-rendező 1897-től - megszakításokkal - halá­láig, 1958-ig volt a Vígszínház tagja. Visszaemlékezései fontos forrásul szolgálnak a színház korai történetének megismeréséhez. 36 Valborg Vierheck-Svtirdström 1907 és 1916 között több alkalommal vendégszerepelt Budapesten. Szólóestjein első­sorban a romantikus dalirodalom interpretátoraként tűnt ki, de szívesen énekelt magyar dalokat is. Sikerrel lépett fel az Operaházban, a többi között Ambroise Thomas operája, a Mignon címszerepében. 37 Willy Burmester hegedűvirtuóz - miután Joachim József növendékeként diplomázott - Európa-szerte koncertezett. Többször járt Budapesten, rendszeres vendégszólistája volt a Filharmóniai Társaság Zenekarának. 38 Bárdi Ödön: i. m., 44. oldal

Next