Gramofon, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 - Tél / 4. szám
VILÁGZENE ÜD FESZTIVÁL OMANBAN F hagyomány és modernitás A népzenét hagyományosan szólóhangszer, hangszerkíséretes ének vagy kicsi, 3-4 fős hangszercsoport szólaltatja meg. Ettől lényegesen eltér az arab klasszikus zene, tehát a komponált udvari zene. (Egyebek közt ezt játsszák a Nyugaton felkapott hastánc kíséretéül.) A szimfonikus zenekar vagy egyes európai hangszerek használata régi gyakorlat, a 18. századtól kezdve szívesen alkalmaznak például a vonós rehab helyett hegedűt. Mára a művelt, felső körökben sikk, mondhatni, az alapműveltség része az európai szimfonikus zene ismerete. Ám ezzel egyidejűleg ellentétes folyamatot is megfigyelhetünk: népi hangszerek kapnak helyet a szimfonikus zenekarban, mint esetünkben az ud. (Emlékeztetőül: Kodály a Háry Jánosban tökéletesen illeszti a cimbalmot a 19. századi nagyzenekarba.) A popzenében nem használnak háromnegyedhang alapú makámokat, csak dúrt és mollt. Ez nem csak a globalizálódó ízlés miatt van így: a nyugati „temperált” hangszerek nem is képesek ezek megszólaltatására, csak a népi hangszerek. A műfaj legismertebb sztárjait nem kell bemutatni: Khaled, Rachid Taha és mások nevét említhetnénk. Az igényesebb, szűkebb hallgatói réteg körében népszerű világzene is használja az arab zene jellemző elemeit. A műfaj két ismert alakja a tunéziai adás, Anouar Brahem és a nemrég Magyarországon is nagy sikerrel szerepelt, libanoni születésű Rabih Abou Khalil. Utóbbi extravagáns szerzeményeiben a jazz, a kortárs kamarazene és a népzene motívumai keverednek. Hála a Muscated festival exkluzív felvételének, most újabb gazdag információkkal bővíthetjük az arab zenéről szerzett tudásunkat. ■ Átfogó információk Ománról www.omanet.om Az Enja Records honlapja www.enjarecords.com Abadi al-Johar, szaúdi ud-virtuóz Alaa Hussein Saber, az ud-concertók egyik szólistája a fesztiválon A makámokat régen az ud húrjaihoz igazodó tabulatúrában jegyezték le - ma a kotta is helyettesítheti ezt 104 GRAMOFON2006-2007. TÉL