Gramofon, 2018 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2018 - Tél / 4. szám
Gombos László (szerk.): Egy különleges életút tanúi - Bartókné Pásztory Ditta hagyatéka a Zenetörténeti Múzeumban Szemet gyönyörködtető, és igen nagy szeretettel megírt könyv, amelynek tanulmányait Baranyi Anna, Büky Virág és F. Dózsa Katalin írta; a szerkesztés Gombos László munkája. Pásztory Ditta mindössze egy évig tanult a Zeneakadémián Bartóknál. Felvételi vizsgájáról legendák keringtek, rögtön másodévre vették fel. „Világra szóló tehetség és művésznő lehetnék" - írta Ditta 1917-es jegyzetfüzetébe. Azonban az ígéretes művészpálya nem teljesedhetett ki; a mással jegyben járó (akkor még) Edith hozzáment Bartókhoz, és életét férjének, Bartók zenéjének szentelte. Könnyűnek nem nevezhetjük a törékeny testi-lelki alkatú Pásztory Ditta életét, férje halála után évekre összeroppant, sokáig nem találta a helyét. Zongoraművészi karrierjének csupán egy-egy állomása volt: 1938-ig, a baseli koncertig csak kisebb fellépéseken hallhatta őt a közönség. A kétzongorás szonáta második szólamát Paul Sacher javaslatára játszhatta Ditta, természetesen Bartók beleegyezésével. A Bartók halála utáni első néhány évet nagyon szerény körülmények között töltötte, majd 1962-ben a Mikrokozmoszt, 1964-ben a Gyermekeknek sorozatot vette lemezre, öccse és fia rendezte be Ditta otthonában az alkalmi stúdiót. Ugyanebben az évben a III. zongoraversenyt is felvették Dittával, Serly Tibor ösztönzésére. Később vállalt koncerteket, melyeken leggyakrabban Bartók-műveket játszott. Anyagi helyzete rendeződött, azonban a fényképek és a filmfelvételek egy végtelenül magányos asszonyt ábrázolnak. A kétnyelvű kötet rendkívül gazdag képanyaggal rendelkezik, amely Ditta használati tárgyait sorakoztatja, de Bartókot is bemutatja egy teljes fejezetben. A Lakásberendezési tárgyak fejezet az eredeti népi és a különféle művészeti stílusokat reprezentáló tárgyakat, valamint a háztartási eszközöket tekinti át. A kötet legimpozánsabb szakasza Ditta ruhatárát ábrázolja, számos újsághirdetést is találunk összevetésként - Ditta követte a divatot. A képek alapján bepillantást kaphatunk Pásztory (és esetenként) Bartók személyes életterébe, abba a miliőbe, amit az ő(ke)t körülvevő tárgyak sugároznak. A kötetben előforduló, ma már nem vagy alig használatos szavak jelentését a Szómagyarázat fejezetben olvashatjuk. Lehotka Ildikó Herzka Ferenc (szerk.): Katanics - „A legmélyebben átélt szellem mágusa" A minőség diadala ez a kötet, amelynek sorsa remélhetőleg a feledés elleni csendes siker lesz. A Szilágyi Erzsébet Női Kar, valamint az alapítók egyike, Gádor Ágnes jegyzi kiadóként vagyis életrehívóként ezt a katartikus mementót. A történet madártávlatból, nagyvonalakban különböző visszaemlékezésekből széles körben ismert lehet. A Sztojanovits Adrienne nevével fémjelzett rangos középiskolai énekkarból került kiválasztásra a lelkes, fiatal utódkarnagy által az énekesek színe-java, kamarakórusként. Ami később sajátos erőteret hozott létre, mozgósítva a végzett diákok mellett megannyi zenebarátot, akik vállalva a színvonalhoz szükséges feladat- illetve követelményrendszert, csatlakoztak a hamar magas nemzetközi mércével is kiválónak minősített együtteshez. M. Katanics Mária karnagyi főműveként értékelhető tehát a „Kamara", s hogy kölcsönösen megérdemelték egymást a karnaggyal, annak bizonysága e kötet. A címlapon a dirigens képe, a fogalommá vált név alatt pedig egy találó definíció róla, Breuer János tollából: „A legmélyebben átélt szellem mágusa". A 351 számozott oldalt tartalmazó kiadvány anyaga (tematikusan, műfajilag is) többrétű, és bőségesen módot ad a „sorok közötti" olvasásra is. Egészen biztos, hogy mást jelent azoknak, akik többé-kevésbé ismerhették meg személyesen a legendás Mareszt, és a következő generációknak, akiknek kivételes lehetőséget tartogat egy különleges személyiség megismeréséhez. Az idősíkok átjárhatóságának ékes bizonysága a könyv, felidézve egyébként - tegyük hozzá, több mint méltatlanul - feledésre ítélt értékeket. Közben az önmagukért beszélő, tárgyszerű adatok (az értékes művészi munka „gerince") köré a személyes emlékezésekből varázsol többdimenziós testet. A remekül megválasztott felelős szerkesztő, Herzka Ferenc 2017-ben több interjút készített, célirányosan megválasztott szakmabeliekkel (kórustagokkal és karnagyokkal) - ily módon a jellemzés, a „láttatás" széles távlatokat kapott. A tisztelet, a rajongó szeretet alaphangnemébe alterált hangokként kerülnek olyan valóságmorzsák, amelyek olyan irányba is élesítik a képet, ahonnét választ próbálnak találni a költői kérdésre: miért lehetett e közös életmű a feledés prédája? Fittler Katalin MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2018. KATANICS :A legmélyebben ezért szeltem mágusok Gádor Ágnes és a Szilágyi Erzsébet Női Kar 351 oldal 96 GRAMOFON