Gyergyói Hírlap, 2011. július (2. évfolyam, 126-146. szám)

2011-07-01 / 126. szám

2011. július 1. Euró Dollár 100 forint JÉpisszelfter 4.2341 2,9259 L5946 Gyergyói Fizessen elő most! Hívja a 0266-38120 -at és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! A székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepe Valószínűleg a címben szereplő jelmondat sokuknak ismerősen csenghet, hisz több hete megjelent az idei Ezer Székely Leány Napját hirdető plaká­tokon. A szervezők vagyis Csíkszereda Város Tanácsa, Har­gita Megye Tanácsa és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a hagyományok tükré­ben rendezik a népün­nepélyt a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál július első szombatján, Sarlós Boldogasszony napján. D. Balázs Ildikó, Szőcs Lóránt A címként használt jelmon­datot a szervezők Albert István újságírótól kölcsö­nözték, aki az 1933. július 9-én megjelent Csíki Lapokban ír­ta: „A harmadik »Ezer Székely Leány nap« - Az ősi székely vi­selet, tánc, dal és imádság ün­nepe Csíksomlyón". Idén nagyon fontos újra ezt szem előtt tarta­ni, hisz éppen nyolcvan éve, az­az 1931-ben szervezték az első népünnepélyt. Már első látás­ra úgy tűnik, hogy a viselet az a tényező, mely a jelmondatban szereplő négyből a legnagyobb mértékben el van hanyagolva. Nem arról van szó, hogy nem ve­szik fel a székely ruhát, hanem inkább arról, hogy uniformizá­lódott az öltözet. „Szeretnénk idén felhívni a figyelmet a vi­seletre, a viseletek történetére, sajátosságaira. Az elmúlt húsz évben jelentős előrelépés történt a táncok, a népdalkincs auten­tikus formáinak megtalálásá­ra és azoknak a továbbadására, nyilván, ez a feladat sem ért vé­get, de sokkal jobban állunk, sokkal többet foglalkoztunk ve­le, mint magával a viselettel. A tavaly is volt egy próbálkozás, hogy olyan egyedi, hagyomá­nyos, szőttes népviseleteket mu­tassunk be, melyek eredetével­­ bíztunk benne, hogy­­ a viselő­ik tisztában vannak. Ezt szeret­nénk folytatni, és bízunk benne, ez a rendezvény jó kerete lesz annak, hogy ez a kutakodási fo­lyamat tovább éljen" - jelentette ki a szervezésben nagy szerepet vállaló Antal Attila Csíkszereda alpolgármestere. Az elöljáró ki­hangsúlyozta, a híres, elismert néprajzkutatót, a 85 éves Kallós Zoltánt hívták meg zsűritagnak. Kérik a résztvevőket, hogy pró­bálják elővenni a családi örök­ségből, hagyatékból a legszebb hagyományos viseletét, avagy a szomszédtól kérjék kölcsön azt. Persze, nem árt kikérdezni az idősebbeket arról sem, hogy me­lyik székely ruhát mikor hordták, és az egyes kellékeit hogyan ké­szítették, mi volt a rendeltetése. Egy olyan példát is mutatnak az érdeklődőknek, mely elindíthat azon az úton, hogy miként kelle­ne kezelni a népviseletet, a szer­vezők ugyanis egy ottszakadáti csoportot hívtak meg. A dél-erdé­lyi kis település lakóinak mind­össze egynegyede (kb. 100 fő) magyar, mégis a szórványma­gyarság megmaradásának egy pozitív példáját képezik. Ennek a megmaradásnak egyik oka, hogy Oltszakadát magyar ajkú lakói nagy becsben tartják a nép­viseletet, az Ezer Székely Le­ány Napjára nem kevesebb, mind hét rend hagyományos öltözéket hoznak bemutatni. Ha a sajátosságnál tartunk, meg kell említsük, hogy a szer­vezők meghívták a híres mese­mondó Berecz Andrást is, aki nemcsak a színpadi műsor ke­retében kap egy félórát, hanem szóba lehet vele elegyedni az egyik sátornál. Az utóbbi né­hány évben az is kiderült, hogy székelyföldivé próbálják kiter­jeszteni az Ezer Székely Le­ány Napjának hatáskörét, ahogy Borboly Csaba megyei tanács­elnök megjegyezte, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is erősíteni kell a székelyföldi ön­tudatot. Természetesen a Ma­ros megyei és a háromszéki önkormányzatok is bekapcso­lódtak. Idén Háromszékről két­száz székely leány érkezik, Maros megyéből pedig a Nap­sugár táncegyüttes jön és egy citerás csoport. Ha már a szá­moknál tartunk, 34 fellépő cso­portot láthatunk, és 48 település jelezte részvételi szándékát, a szervezők számításai alap­ján legkevesebb 1724-en lesznek jelen népviseletben. Persze, az érdeklődők a nép­ünnepély már hagyományossá vált, bejáratott elemeire is szá­míthatnak, mint a felvonulás, a toborzó, szentmise, a kézmű­ves kiállítás és vásár, a közös tánc és persze, a közös fotó­zás. Ezúttal tiszteletbeli házi­gazda Csíkszentlélek lesz, mivel a tavaly, a település lakossá­ga létszámához viszonyítva, in­nen jött a legtöbb, népviseletbe öltözött érdeklődő. Ők állítják tehát az aranykaput és velük kell versenybe szállni a faragott esketőszékekért. Igaz, fel kel kötni, és nemcsak képletesen, a székelyharisnyát és szoknyát, mivel ahogy Pál Péter polgár­­mestertől megtudtuk, Szentlé­­lekről idén is kétszázötvenen, azaz a település egynyolcad ré­sze érkezik népviseletben. Székely­ruhások seregszemléje a csíksomlyói Nyeregben Az idén 80 éves rendezvény szombaton a környező telepü­lésekről érkező, székely ru­hába öltözött hagyományőrző csoportok felvonulásával veszi kezdetét, majd a társszerve­ző Hargita, Kovászna és Ma­ros megyei önkormányzatok elnökei, képviselői köszöntik a jelenlevőket a Csíkszeredai Szabadság téren. A közös tánc után a fogatos, lovas, gyalogos felvonulók a csíksomlyói kegy templomban részt veszne­­k­ órától tartott Sarlós Boldog­­asszony-napi búcsús szentmi­sén. A csíksomlyói Nyeregben 13.00 órától folytatódik az ün­nepség, ahol Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda és Pál Péter Csíkszentlélek község polgármesterének köszöntő­jét követően a hagyományőr­ző néptánccsoportok előadásai következnek. Az idei ünnepsé­gen 28 csoport előadását te­kinthetik meg az érdeklődők, a nap zárómomentumaként pedig a Hargita Nemzeti Szé­kely Népi Együttes gálaműso­rára kerül sor. Ünnep Kallós Zoltánnal és Berecz Andrással A 80 éves Ezer Székely Le­ány Napja során a jelenlevők Kallós Zoltán néprajzkutatóval és Berecz András ének- és me­semondóval is találkozhatnak, akik az idei rendezvény kiemelt meghívottai. Kallós Zoltán töl­ti be ebben az évben a legszebb és legeredetibb népviseleteket kiválasztó zsűri „elnöki tisztsé­gét", a viseletmustra kiértéke­lésekor, 15 órától lép színpadra. Berecz András mesemondó elő­adása 16.30 órától kezdődik. A rendezvény ideje alatt kézmű­ves kiállítás és­­ vásár is zajlik a csíksomlyói Nyeregben, de a gyerekek - és nem csak - régi, hagyományos mesterségekkel is megismerkedhetnek. 1 hónap 15 lej 3 hónap 40 lej 6 hónap 80 lej 12 hónap 160 lej 111A tánc, a zene, a dal legnagyobb székelyföldi ünnepe II Mill Gyergyói Hírlap A l Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 11M SírítsHtiségi tagol: Csata Beáta (Aktuális) Gergely Imre (Aktuális­ Sport) Petfiő Melánia (Aktuális) Tsatelletkesdés: Portik Csaba Korrektúra: Szőcs Levente Szentjobbi Mária lapterjesz­t: Zsigmond András Reklám: E-mail: marketing@gyergyoi-hirlap.ro I Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények.­­ A megjelent írások nem feltétle­nül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ! Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön . Kéziratokat nem őrzünk meg,és nem küldünk vissza! r­mmmWM 1 iu M vjí-vi a 0266-361201 liM Gyergyói Hírlap i.ák Keresse az üzletekben, lapárusoki 535500 - Gyergyószentmz­iklós Szabadság tér!5. szám, «-»Eli iîfiispi ><<&*■■-9 k,.­­híf­b­a­n : ' ■ Pav M ■ hétköznap 8-16 óra között. test www.gyergyoi-hirlap.ro |Telefonszolgálat 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! in

Next