Gyergyói Hírlap, 2011. szeptember (2. évfolyam, 170-190. szám)
2011-09-19 / 181. szám
inimilfa................................... . ...**...r...ii Indulatkeltő keresztkérdés a gimnáziumban Jó ideje zajlik már országunkban a meddő vita az egyházi szimbólumok tanintézményeken belüli használatáról. Különféle vélemények hangzottak el ezzel kapcsolatban minden lehetséges fórumon, a felek viszont nem igazán tudtak egyetértésre jutni. A kérdéskör immár Csíkszeredába is begyűrűzött, ugyanis a megyeszékhely egyik gimnáziumában a napokban eltávolították az osztálytermek falairól a katolikus egyház jelképeit. A cselekedet nem maradt visszhang nélkül. A Csíkszeredai Szent Kereszt plébánia szerdai búcsúünnepére összegyűlt hívek igencsak meglepő mondatokat hallhattak a szentmise során. Darvas-Kozma József esperes arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a megyeszékhely egyik iskolájában az igazgató eltávolíttatta a kereszteket az osztálytermek falairól. Mint később kiderült, a szóban forgó intézmény a Márton Áron Gimnázium. „1944. szeptember 11-én a szovjet katonák bevonultak Csíkszeredába. Itt a templomban mindent összetörtek: a szent keresztet ledobták, Nepomuki Szent János szobrát lefejezték. Annyi rombolást vittek végbe, hogy a hívek csak 1945 januárjára tudták annyira rendbe tenni a templomot, hogy szentmisét tarthassanak. 2011. szeptember 11-én Csíkszereda egyik középiskolájában az igazgató a kereszteket a tantermekből leszedette. 1944-ben a szovjetek próbálták a keresztet eltüntetni, most 2011-ben az egyik iskolaigazgató akarta ezt tenni. Különös ez, hisz az ország címerében, a sas szájában tartja a keresztet, a parlamentben a honatyák előtt ott a kereszt, a Rédai Botond megyeházán ott a kereszt, és az útszéleken állítjuk a kereszteket(...)“ ezen mondatokkal adta a búcsús mise során a hívek tudtára a történéseket az egyházi méltóság. Hogy tulajdonképpen mi is történt? Mint azt nem hivatalos forrásokból megtudtuk, a polgármesteri hivatal, mint a Márton Áron Gimnázium fenntartója, illetve a katolikus egyház, mint az épület tulajdonosa közösen döntött arról, hogy a felújítás alatt álló intézmény azon részein, ahol befejeződtek a munkálatok, a tantermekben a táblák fölé elhelyezzenek egy keresztet, illetve Csíkszereda és a Gyulafehérvári Főegyházmegye címereit. A botrány az elmúlt hétvégét követően robbant ki, ugyanis a tanévkezdés előtt az említett szimbólumokat eltávolították a tantermek falairól. Darvas-Kozma József esperes kérdésünkre nem kívánta kommentálni az eseményeket, mondván, nem szeretne hangulatot kelteni, inkább közvetítői szerepet töltene be ebben a kérdésben. A polgármesteri hivatal részéről sem sikerült megszólaltatnunk az illetékeseket, ám birtokunkba jutott az a Márton Áron Gimnázium vezetőségének címzett átirat, melyet Antal Attila alpolgármester, mint az utóbbi intézmény fenntartójának, illetve Darvas-Kozma József esperes, mint az épület tulajdonosának képviselője látott el kézjegyével. Ebben leírják azon kérésüket, hogy a felújítás végeztével az iskolának átadott tantermek falain, a táblák fölött helyezzenek el egy egyszerű, fából készült keresztet, ettől jobbra Csíkszereda Megyei Jogú Város címerét, a kereszttől balra a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye címerét. Indoklásként úgy fogalmaztak, ily módon kívánnak tisztelegni a száz évvel ezelőtti iskolaépítők emléke előtt. Hasonlóképpen ezen szimbólumokkal emlékeztetnének arra, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint Csíkszereda Megyei Jogú Város vezetőségének előremutató megegyezése és összefogása alapján volt lehetséges az épület rendeltetésének hosszú távon a magyar tannyelvű oktatás szolgálatába állítása, valamint teljes körű felújítása. Nem tiltja a törvény az egyházi SZIMBÓLUMOK HASZNÁLATÁT „Azzal a kéréssel fordult hozzánk az önkormányzat, valamint a szóban forgó tanintézmény, hogy véleményezzük azt a kezdeményezést, miszerint a Márton Áron Gimnázium egyik épületrészének a tantermeiben felkerüljön egy fából készült kereszt, illetve egy egyházi, valamint a megyeszékhely címere" - reagált az eseményekre Ferencz S. Alpár. Hargita megye főtanfelügyelője úgy fogalmazott, a vonatkozó jogszabályok szerint a tanintézmények osztálytermeiben az ország hivatalos címerét, az épületre pedig annak zászlóját kell kitenni. „Más szimbólumok használatáról semmilyen módon nem rendelkezik a törvény" - hangsúlyozta az illetékes. Hozzátette, semmilyen fajta törvénytelenséget nem látnak a tanintézménynek a múltjával, névadójával és fenntartójával kapcsolatosak jelképek megjelenítésében. Címerek lesznek, kereszt nem „A tanfelügyelőség állásfoglalása egybeesik a mi nézeteinkkel. Ezt úgy értelmezzük, hogy kötelező betartani az állami jelképek használatára vonatkozó jogszabályokat. Ugyanakkor lehetséges más szimbólumok elhelyezése is, ennek mérlegelése az iskola hatáskörébe tartozik, megfontolván a különböző igényeket, javaslatokat, lehetőségeket. Ennek értelmében fogunk további lépéseket tenni" - említette a tanfelügyelőség álláspontjának ismeretében Varga László. A Márton Áron Gimnázium igazgatója kifejtette, megismételik a polgármesteri hivatal irányába még július elején tett javaslatokat. Azaz olyan jelképek elhelyezését képzelik el, amelyek méltón tükrözik a tanintézmény jelenlegi helyzetét, így az iskola tantermeinek falán a város címere mellett Márton Áron püspöki címere kapna helyet. il . Szorosan összefügg a gimnázium életével az egyházi szimbólumok használata Újraválasztanák az RMDSZ-t, bár a dolgok nem jó irányba haladnak A Hargita megyei választópolgárok többsége az RMDSZ jelöltjeire szavazna a választásokon - legalábbis ezt mutatják egy, májusban készült közvélemény-kutatás eredményei. Az emberek ugyanakkor egyre borúlátóbbak. Közélet és közérzet Hargita megyében - ezzel a címmel ismertették Csíkszeredában az idén április-májusban készült közvélemény-kutatás eredményeit, amelyet Barna Gergő szociológus, a kolozsvári Kvantum Research Kutatóintézet munkatársa mutatott be. A felmérés Székelyföldön 3011, míg Hargita megyében 412 magyar ajkú személy megkérdezésével zajlott, a szakember szerint a hibahatár 5 százalékos lehet. A Hargita megyei eredmények szerint a megkérdezettek 82 százaléka mondta azt, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok - ez Barna szerint beleillik az országos tendenciába, mert az emberek egyre borúlátóbbak. Érdekes módon a saját településükön már nem látják annyira sötétnek a helyzetet, mert 47 százalékuk szerint ott jó az irány, míg 45 százalék kitartott a rossz mellett. A politikusok közül Borbély Csabát ismerik a legtöbben (85 százalék), és szintén ő az, akiben a legtöbben megbíznak (64 százalék) - utóbbi esetben Korodi Attila 40, Verestóy Attila 27,4 százalékot ért el. A román politikusokban jóval kevesebben bíznak, itt Traian Basescu 24, Emil Boc 15 százalékkal zárt. Arra a kérdésre, hogy ha jövő héten tartanák a helyhatósági választásokat, elmenne-e szavazni, 49 százalék válaszolt biztos igennel, 23 százalék valószínűleg elmenne, 12 százalék valószínűleg nem, és 15 százalék biztosan nem. A megyei tanács esetében a szavazók 72 százaléka támogatná az RMDSZ jelöltjeit, az Erdélyi Magyar Néppárt 8,3 százalékot, míg az MPP 4,1 százalékot szerezne. A helyi tanácsok esetében hasonló a helyzet. A megkérdezettek 61 százaléka elégedett a megyei tanácselnök tevékenységével, és a válaszadók 69 százaléka Borboly Csabát tartja a legalkalmasabbnak erre a tisztségre. Egy politikai párt kellene képviselje az erdélyi magyarságot - ez a véleménye a válaszadók 62 százalékának, akik közül 54 százalék úgy gondolja, hogy az RMDSZ-nek minden politikai alakulattal össze kellene fognia. 61 százalék azok aránya, akik úgy vélik, az RMDSZ kormányzati tevékenysége inkább hasznos az erdélyi magyarság számára. Mint elhangzott, a közvélemény-kutatásnak több megrendelője van, de a Hargita megyei önkormányzat nincs ezek között. Kovács Attila : I Az adatok alapján csökken a választási kedv is