Gyergyói Hírlap, 2012. február (3. évfolyam, 21-41. szám)

2012-02-06 / 24. szám

*1 H f —yA ífflv| jV ® nj ,ji j jiNii-^i^^i^^v-n.j:A1-^-^^--"^"--^~.-.»fM 1 AZ. »g***^--**^»^**^ ..111Í0Z "rr!»"?^-^r jjg|sliSÍ====^^ n § Tőkés kárpát-medencei összefogást sürget Budapesten ülésezett a Kárpát-Medencei Ma­gyar Autonómia Tanács. A KMAT megbeszélés kiemelt témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó európai polgári kezdeményezés, valamint az ezirányú közös Kárpát-medencei cselekvési terv kidolgozása volt. T­őkés László, a testület elnöke azért kezdemé­nyezte a tanács összehí­vását, mert szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómia-küzdel­meknek az európai állam­­polgári kezdeményezés által. A hét végi találkozón a határon túli magyarságot a különböző kárpát-medencei érdekvédel­mi szervezetek képviselték, az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ küldöttei megfigyelők­ként voltak jelen, ugyanakkor részt vettek a megbeszélé­sen az Országgyűlés és a ma­gyar kormány képviselői is. A résztvevő tagszervezetek egy szakmai bizottság létreho­zásáról határoztak, melynek élére Gál Kinga EP-képviselőt kérték fel. A bizottság tagjai az érintett nemzeti közössé­gek szakértői, akik március 31-ig jelentést készítenek a polgári kezdeményezést ille­tően. A KMAT ülésén résztve­vők egyetértettek abban, hogy a polgári kezdeményezés pár­tok felett álló nemzeti ügy és megvalósításához összefogás­ra van szükség. Az ülés keretében két konk­rét előterjesztés történt, az egyik a Székely Nemzeti Ta­nács terve, a másik pedig az Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács szövegtervezete. Winkler Gyu­la EP-képviselő az RMDSZ ál­láspontját is ismertette. Tőkés László konstruktív összejöve­telnek nevezte a megbeszélést, amely szerinte az egyik leg­reprezentatívabb összejövetel­ük volt. „Amint Orbán Viktor Magyarország gazdasági ön­­rendelkezéséért szállt síkra, hasonlóképpen mi is a magyar nemzeti közösségek önrendel­kezését tűztük ki célul” - fűzte hozzá a KMAT elnöke. Tőkés emlékeztetett arra, hogy tavaly márciusban ha­tározott úgy a KMAT, hogy élni kíván a polgári kezdemé­nyezés eszközével. „Szüksé­gesnek látjuk a teljes magyar összefogást, ami alulról jö­vő igénye a népünknek. Össze kell fognunk az egész Kár­pát-medencében, hogy va­lamennyi magyar közösség érdekeinek szolgálatába tud­juk állítani a polgári kezde­ményezést. Ráadásul, ha mi nem tudunk összefogni, akkor elriasztjuk a lehetséges kül­földi szövetségeseinket" - fi­gyelmeztetett Tőkés László, aki szerint a legnagyobb gond, hogy az Európai Unió kizá­rólag tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi kér­déseket. Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a ma­gyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szak­mailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. „A politi­kai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre min­den lehetőség adott" - jelezte Tőkés László. Ili Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Tőkés László, a KMAT elnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár az ülésen Elhunyt Csurka István Életének 78. évében meg­halt Csurka István - tudatta Papolczy Gizella, az író, poli­tikus hozzátartozója szombat délelőtt az MTI-vel. lőtt aknák, Házmestersirató) írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok­at­Csurka István 1934. márci­us 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Film­­művészeti Főiskola dramatur­gia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzet­őrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták. Tanulmányai befejezté­vel szabadfoglalkozású író­ként dolgozott. Igen fiatalon, 1954-ben debütált, s regénye­ket, filmforgatókönyveket (Hét tonna dollár, Amerikai ciga­retta), rádióhangjátékokat, el­beszéléseket, színműveket (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Dog­ját. 2011-ben, több évtizedes kihagyás után új drámával je­lentkezett, melynek címe A ha­todik koporsó. Újságíróként 1973-86 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, tárcaírója volt. 1988-89-ben a Hitel című fo­lyóirat szerkesztőbizottságá­nak tagjaként, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindu­lásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója. Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szi­­lenciumra ítélték rendszerel­lenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogad­hatatlan realitás című es­­­széje megjelent a New York-i Püski Kiadónál. 1985-ben egyik szervező­je volt az ellenzék monori ta­lálkozójának, 1986-ban részt vett az Európai Kulturális Fórummal egy időben zajló ellenfórumon, s 1987 szeptem­berében, a lakiteleki talál­kozón, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. Ezután részt vett az MDF ide­iglenes elnökségének munká­jában, majd az MDF Országos Elnökségének tagjaként tevé­kenykedett, közben két évig az ügyvezető elnökségnek is tag­ja. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1990-1994 és 1998-2002 kö­zött országgyűlési képviselő­ként dolgozott. 1993-ban kizárták az MDF- ből. Már 1992-ben életre hívta a Magyar Út Alapítványt, majd elindította a Magyar Út Körök Mozgalmat, amelynek 1993 jú­liusában elnöke lett. Ugyaneb­ben az évben megalakította a Magyar Igazság és Élet Párt­ját (MIÉP), melynek kezdetben elnökségi tagja volt, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke. Találgatások Emil Boc távozásáról Bukaresti sajtóértesülések szerint Emil Boc miniszterel­nök a héten távozik a hatalomból, és utána technokrata kormány­fő alakíthat kormányt. Román na­pilapok szerint akár már hétfőn megtörténhet annak a bejelen­tése, hogy az országot bő három éve kormányzó Boc távozik a ha­talomból, Traian Basescu államfő ugyanis hétfő délre tanácskozás­ra hívta a parlamenti pártok ve­zetőit. A meghívóban ugyan az állt, hogy Basescu az EU stabili­tási paktumának rattifikációjáról, a politikai pártok párbeszédéről és a bukaresti parlament műkö­déséről kíván tanácskozni, sokan úgy látják, a tanácskozás köz­ponti kérdése a kormányzáshoz kapcsolódik majd. A kormány­­váltás hírét az Evenimentul Zilei napilap röppentette fel hétvégi ki­adásában. A lap a -----------­kormányzó Demok­rata Liberális Párt (PDL) belső köreiből származó informá­ciókra hivatkozva közölte: immár Emil Boc is belátta, elke­rülhetetlen a távozá­sa. A lap úgy tudja, Bocot technokrata miniszterelnök kö­veti majd a bukares­ti Victoria palotában, a kormány tagjai­nak többsége azon­ban továbbra is politikai háttérrel rendelkezik. A lap több lehetséges kormány­főjelölt nevét is megszellőztette. Úgy vélte, Mugur Isarescu, a Ro­mán Nemzeti Bank kormányzó­ja annak ellenére jelölt, hogy több kormányalakítási felkérést eluta­sított az utóbbi időben. Szóba ke­rült Lucian Croitoru neve is, aki Isarescu tanácsadója a nemze­ti bankban, és egyszer már je­lölték a miniszterelnöki székbe. A lehetséges jelöltek között emlí­tette George Maiort, a román tit­kosszolgálat vezetőjét, és Mihai Razván Ungureanu korábbi kül­ügyminisztert, aki jelenleg a kül­földi hírszerzés vezetője. Emil Boc különben az esetleges tá­vozását firtató kérdésekre úgy válaszolt: tudja, mi a dolga a kor­mány élén, és a teendőket először a minisztereivel közli.

Next