Gyergyói Hírlap, 2012. február (3. évfolyam, 21-41. szám)
2012-02-06 / 24. szám
*1 H f —yA ífflv| jV ® nj ,ji j jiNii-^i^^i^^v-n.j:A1-^-^^--"^"--^~.-.»fM 1 AZ. »g***^--**^»^**^ ..111Í0Z "rr!»"?^-^r jjg|sliSÍ====^^ n § Tőkés kárpát-medencei összefogást sürget Budapesten ülésezett a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács. A KMAT megbeszélés kiemelt témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó európai polgári kezdeményezés, valamint az ezirányú közös Kárpát-medencei cselekvési terv kidolgozása volt. Tőkés László, a testület elnöke azért kezdeményezte a tanács összehívását, mert szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómia-küzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés által. A hét végi találkozón a határon túli magyarságot a különböző kárpát-medencei érdekvédelmi szervezetek képviselték, az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ küldöttei megfigyelőkként voltak jelen, ugyanakkor részt vettek a megbeszélésen az Országgyűlés és a magyar kormány képviselői is. A résztvevő tagszervezetek egy szakmai bizottság létrehozásáról határoztak, melynek élére Gál Kinga EP-képviselőt kérték fel. A bizottság tagjai az érintett nemzeti közösségek szakértői, akik március 31-ig jelentést készítenek a polgári kezdeményezést illetően. A KMAT ülésén résztvevők egyetértettek abban, hogy a polgári kezdeményezés pártok felett álló nemzeti ügy és megvalósításához összefogásra van szükség. Az ülés keretében két konkrét előterjesztés történt, az egyik a Székely Nemzeti Tanács terve, a másik pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szövegtervezete. Winkler Gyula EP-képviselő az RMDSZ álláspontját is ismertette. Tőkés László konstruktív összejövetelnek nevezte a megbeszélést, amely szerinte az egyik legreprezentatívabb összejövetelük volt. „Amint Orbán Viktor Magyarország gazdasági önrendelkezéséért szállt síkra, hasonlóképpen mi is a magyar nemzeti közösségek önrendelkezését tűztük ki célul” - fűzte hozzá a KMAT elnöke. Tőkés emlékeztetett arra, hogy tavaly márciusban határozott úgy a KMAT, hogy élni kíván a polgári kezdeményezés eszközével. „Szükségesnek látjuk a teljes magyar összefogást, ami alulról jövő igénye a népünknek. Össze kell fognunk az egész Kárpát-medencében, hogy valamennyi magyar közösség érdekeinek szolgálatába tudjuk állítani a polgári kezdeményezést. Ráadásul, ha mi nem tudunk összefogni, akkor elriasztjuk a lehetséges külföldi szövetségeseinket" - figyelmeztetett Tőkés László, aki szerint a legnagyobb gond, hogy az Európai Unió kizárólag tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi kérdéseket. Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. „A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott" - jelezte Tőkés László. Ili Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Tőkés László, a KMAT elnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár az ülésen Elhunyt Csurka István Életének 78. évében meghalt Csurka István - tudatta Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója szombat délelőtt az MTI-vel. lőtt aknák, Házmestersirató) írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusokatCsurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták. Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Igen fiatalon, 1954-ben debütált, s regényeket, filmforgatókönyveket (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta), rádióhangjátékokat, elbeszéléseket, színműveket (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Dogját. 2011-ben, több évtizedes kihagyás után új drámával jelentkezett, melynek címe A hatodik koporsó. Újságíróként 1973-86 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, tárcaírója volt. 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója. Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál. 1985-ben egyik szervezője volt az ellenzék monori találkozójának, 1986-ban részt vett az Európai Kulturális Fórummal egy időben zajló ellenfórumon, s 1987 szeptemberében, a lakiteleki találkozón, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. Ezután részt vett az MDF ideiglenes elnökségének munkájában, majd az MDF Országos Elnökségének tagjaként tevékenykedett, közben két évig az ügyvezető elnökségnek is tagja. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1990-1994 és 1998-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott. 1993-ban kizárták az MDF- ből. Már 1992-ben életre hívta a Magyar Út Alapítványt, majd elindította a Magyar Út Körök Mozgalmat, amelynek 1993 júliusában elnöke lett. Ugyanebben az évben megalakította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), melynek kezdetben elnökségi tagja volt, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke. Találgatások Emil Boc távozásáról Bukaresti sajtóértesülések szerint Emil Boc miniszterelnök a héten távozik a hatalomból, és utána technokrata kormányfő alakíthat kormányt. Román napilapok szerint akár már hétfőn megtörténhet annak a bejelentése, hogy az országot bő három éve kormányzó Boc távozik a hatalomból, Traian Basescu államfő ugyanis hétfő délre tanácskozásra hívta a parlamenti pártok vezetőit. A meghívóban ugyan az állt, hogy Basescu az EU stabilitási paktumának rattifikációjáról, a politikai pártok párbeszédéről és a bukaresti parlament működéséről kíván tanácskozni, sokan úgy látják, a tanácskozás központi kérdése a kormányzáshoz kapcsolódik majd. A kormányváltás hírét az Evenimentul Zilei napilap röppentette fel hétvégi kiadásában. A lap a -----------kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) belső köreiből származó információkra hivatkozva közölte: immár Emil Boc is belátta, elkerülhetetlen a távozása. A lap úgy tudja, Bocot technokrata miniszterelnök követi majd a bukaresti Victoria palotában, a kormány tagjainak többsége azonban továbbra is politikai háttérrel rendelkezik. A lap több lehetséges kormányfőjelölt nevét is megszellőztette. Úgy vélte, Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója annak ellenére jelölt, hogy több kormányalakítási felkérést elutasított az utóbbi időben. Szóba került Lucian Croitoru neve is, aki Isarescu tanácsadója a nemzeti bankban, és egyszer már jelölték a miniszterelnöki székbe. A lehetséges jelöltek között említette George Maiort, a román titkosszolgálat vezetőjét, és Mihai Razván Ungureanu korábbi külügyminisztert, aki jelenleg a külföldi hírszerzés vezetője. Emil Boc különben az esetleges távozását firtató kérdésekre úgy válaszolt: tudja, mi a dolga a kormány élén, és a teendőket először a minisztereivel közli.