Gyergyói Hírlap, 2012. szeptember (3. évfolyam, 168-187. szám)
2012-09-21 / 182. szám
. ...... ...............~... ......... .. .................... ........................ .............................................................. .............................................. ~ 1 Gyergyóss r lap Péntek-Vasárnap 2012. szeptember 21. Euró Dollár 100 forint 4.5092 3,4843 13850 Árfolyam I eorstot lejben Gyergyói Fizessen elő most! Hívja a 266-36L201-at és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! Kezdődnek a Gyergyói Lovasnapok A domboldalban már ott hirdetik a feliratok: ötödszörre kerül sor a Gyergyói Lovasnapokra. Szombaton és vasárnap ismét Gyergyószék egyik legrangosabb eseménye várja az előreláthatóan több ezres nézősereget. ___________ .Q&rgfilyimre Csütörtökön már nagy lendülettel dolgoztak a szervezők a mocsári lovaspályán, hogy szombat reggelre minden a helyén álljon a lovasnapokra. A domboldalban magyar és most először székely rovásírás felirat is hirdeti már az eseményt, a pálya sarkában már ott áll Marci és Manci, a két szalmabálákból összeállított figura, most megszaporodva, két gyermekükkel együtt. A szalmabáláknak egyébként nemcsak a látványban van szerepük, hanem a nézők kényelmének szempontjából is. A tavaly óta ugyan bővítettük a nézőteret, ahol így több mint ötszázan foglalhatnak helyet, de ez szerencsére nem elég - mondja Bajkó Tibor, a szervező Krigel SK vezetője - ezért ahogy rangos lovas világversenyeken is szokták, szalmabálákat helyeznek el a pálya körül, amelyek ülőhelynek szolgálnak. Szórakozás reggeltől késő estig Szombat reggel nyolckor az eseménysor egyik „legnépesebb" műsorszáma nyitja a lovasnapokat, a kutyakiállításon több mint nyolcvan négylábút vezetnek végig a nézők és a zsűri előtt, a legkülönbözőbb fajtákból. Ha ki kell emelni néhányat a várhatóan legérdekesebb műsorszámai közül, akkor nehéz dolgunk van, de a szánhúzó kutyák nyári versenye, a lovas betyárok, Páll Ágnes díjugrató és fogathajtó kupa, majd délután a vicces hajtás és a csikós bemutató mindenképpen köztük tartozik. A szombati nap ezúttal nem ér véget késő délután, a nap végén a DZSEM együttes koncertezik. Vasárnap lószemlével rajtol a műsor, majd a rajzpályázat kiértékelése következik, várhatóan nagy érdeklődés mellett, hiszen több mint kétszáz gyermek küldte be lóval kapcsolatos rajzait. A nap egyik leglátványosabb pontja 42.25- kor kezdődik el, amikor igazi világszámot láthat a közönség, lovas akrobaták lépnek fel. Biztosan megéri majd végigkövetni a „váltsunk pálcát" stafétát, de a polgármestere csatája, vagy a lóerő négy keréken című esemény is közönségsiker lesz előreláthatólag. A furcsa elnevezések mögött szórakoztató műsorszámok „lapulnak". Mindent nem árulhatunk el, legyenek meglepetések. Azzal viszont nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, érdemes lesz végigvárni a lovasnapok utolsó perceit is, hiszen vasárnap este fél hét tájban a tombolasorsoláson több mint negyven állatvilághoz, természethez közel álló nyeremény talál gazdára. Rendezvénysorozatra ingyenes a belépés. 1 hónap 15 lej 3 hónap 40 lej 6 hónap 80 lej 160 lej 12 hónap Ilini Gyergyói Hírlap A gyergyói-mec 1111111111111 Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 Lapigazgató: Dénes László Vezető szerkesztő: Gergely Imre Ügyvezető: Székely Róbert Szerkesztőségi tagok: Balázs Katalin (Aktuális) Csata Beáta (Aktuális) Gergely Imre (Aktuális Sport) Pethő Melánia (Aktuális) Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Korrektúra: Szőcs Levente Apróhirdetés: Szentjobbi Mária Lapterjesztő: Zsigmond András Reklám: Nagy László Tel.:0740-030.739 E-mail: laszlo.nagy@szh.ro Az (X)szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500 Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám. Telefon: 0266-361.201 E-i hirlap@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax: 0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címer hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro afm Ipáiat: 0266-361.201 szrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Félelem nélkül A félelem életünk velejárója, pedig nem kellene annak lennie. Annyira beleívódott az életünkbe, hogy észre sem vesszük, hogy szinte mindent félelemből teszünk. A „nem félek a ...” kijelentések egyrészt nagyon részlegesek, azaz csak egy bizonyos leszűkített területre és időpontra vonatkoznak. Állíthatom, hogy nem félek a vizsgától, de csak abból a tárgyból, amelyből módszeresen készültem, és csak akkor, amikor még nagyon friss bennem a tanult anyag. Azt is mondhatom, hogy nem félek a foghúzástól, de ez csak akkor érvényes, ha vakon bízom abban a szerben, amely az idegek érzékenységét letompítja, vagy valamilyen más megoldást találok a fájdalom kiiktatására. A „nem félek” kijelentés másrészt viszont nagyjából csak hősködés, szerepjátszás. Azért merem ezt ilyen határozottan állítani, mert ha tényleg nem félnénk, akkor nem is így élnénk, ahogyan élünk. Félelmünk oka mindenképpen az elveszítéstől való félelem, vagy ha áttételesen is, de kapcsolatban van az elveszítéssel. A politikus fél szavazótábora elveszítésétől, a gyógyszeripar a ténylegesen egészséges emberektől, a vallási hivatalnokok pedig az Istennel való élő kapcsolattól. (Ha ezen hirtelenjében megütközött volna valaki, akkor gondoljunk csak arra, hogy a zsidó papok és farizeusok - a kevés kivételt leszámítva - mennyire féltek Jézustól.) Végső soron félünk a fájdalomtól, mert az a fájdalommentes kényelem hiánya, és persze valamennyire félünk a haláltól, mint életünk elveszítésétől. A paradicsomból kiűzetett ember velejárója a félelem. Vitatkozhatnak azon a tudósok és teológusok, az antropológusok és őskorkutatók, hogy egyáltalán létezett-e a Paradicsom, az Isteni Rend színtere, vagy azt még megízlelése előtt elveszítettük. Tény, hogy az ember nemcsak mint nosztalgikus emléket hordja magában a Paradicsomot, hanem mint létének meghatározóját, amit semmiképpen sem tud megvalósítani. Azt hiszem, éppen itt keresendő a félelem hajszálgyökere. Úgy akarunk valamit megvalósítani, ahogyan az egyáltalán nem megvalósítható, hiszen az egyáltalán nem is megvalósítható, mert az létezik, és csak elfogadható, befogadható, ahány befogadó annyiféleképpen, anélkül, hogy a „Paradicsom” rengeteg részre oszlana, vagy egyszerűen feloldódna a rengetegségben. Tehát félelmünk onnan ered, hogy hatalmas erőbedobással, arcunk verejtékével dolgozunk egy megítélésünk szerint megvalósítható Paradicsom megteremtésén, és nem úgy haladunk vele, ahogyan szeretnénk, mert mindig akkor adja valami elő magát, és húzza át elképzeléseinket, amikor nem is számítunk rá. A bizonytalanságban akarunk erőnek erejével biztonságot teremteni. Abban keressük a biztonságát, amiben nincs, és ebben a görcsös bizonytalanságban jelenik meg, és szegődik rémisztő társunkká a félelem. Ezt a félelmet akarjuk távol tartani magunktól a rendszererősítő törvényekkel vagy éppen leplezni a hatalom villogtatásával. „Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy hatalmam van rá, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy keresztre feszíttesselek?” - mondja Pilátus Jézusnak. Ilyen félelem nélküli Arlequin is, Hamvas írásában, akinek sem száma, sem betűjele nincs az ősi egyiptomi beavatás huszonkét szintjét ábrázoló képsorban. Ő a bolond, a félelem nélküli, aki mindent kirúgott maga alól és ezért áll a legszilárdabb sziklán. Ő az, akivel a hatalmasságok nem tudnak mit kezdeni, mert nem fél a haláltól sem. Magatartása nem begyakorolt öntörvényűség, anarchia, hanem, ahogy Hamvas is említi: állandó Szellem-éhség. Vagyis az isteni Rend állandó akarása, az abból való táplálkozás és élet. Itt nem szórakoztató udvari bolondról van szó, hanem a szellem emberéről, aki nem rendszerek szekértolója, nem megalkuvó és nem tartja erénynek a kompromisszum-készséget, aki mégsem keseredik bele a gyakorlatilag a rendszerekkel való állandó szembenállásba, hanem derűvel, gondtalansággal, és mégis állandó éberségben, és felelősségben él. Rendszereink tele vannak olyanokkal, akik munkájukat szellemi munkaként, tudós, kutató vagy éppen oktatói életüket pedig szellemi életként szokták emlegetni. Bármilyen élet és munka csak akkor szellemi, ha fennhagy az esendő Paradicsomok „tartósításával”. Ekkor szűnik meg a félelmünk is, mert nem veszítünk el semmit, sőt magunkénak tudhatjuk azt, ami kezdettől fogva nekünk és értünk lett teremtve. A tényleges szellemi élet megszabadult a félelemtől. _ i í: _ Tse.- _ ül'