Gyergyói Hírlap, 2012. december (3. évfolyam, 232-249. szám)

2012-12-03 / 232. szám

* ș Gyergyói Hívja­k és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 2012. december 3. Euró Dollár 100 forint Árfolyam 1 4.5059 3,4687 L201 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 15 lej 40 lej 80 lej 160 lej Disneylandben zajlott a salamonos gólyabál A hagyományos is­kolai rendezvények egyik leginkább várt és kedvelt rendezvénye a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimná­ziumban is lezajlott: pénteken a művelődé­si ház nagytermében 5 gólyapár lépett színpadra a több száz fős közönség előtt. Huszár Ágnes A zsűri tajgai voltak Csíki Zoltán informatika sza­kos tanár (elnök), Laka­tos Mihály igazgató, Fazakas Edit angol szakos tanárnő, Pethő Melánia újságíró és a tavalyi győztes gólyapár, Bí­ró Barbara és Márton András. Az est házigazdái a 101 dalmát kiskutyából ismert Szörnyeik de Frász szere­pében Siklódi Bernadette és az Alice-csodaország Bolond kalaposa, azaz Czimbalmos Gellért XII. osztályos tanulók voltak. A közönség köszönté­se után felkonferálták a kü­lönböző rajzfilmhősök bőrébe bújt gólyapárokat. Megjelent a kis hableány, Herkules, Mulan, Pán Péter és Aladin is a színpadon, mesebeli pár­jaikkal, mintha egyenesen a rajzfilmből léptek volna elő. Az egyedi bemutatkozók után a gólyák új iskolájukról szer­zett tudásukat mérték fel a szervezők, valamint néhány „fej nélkül" lefotózott tanáru­kat kellett felismerjék. Négy­négy fotótémát is kaptak a versenyzők, melyeket a kö­zönség segítségével tudtak elkészíteni. Oda is született az iskolai profilnak megfele­lő három kifejezés felhaszná­lásával az osztályfőnökhöz. Mihály Csaba, Kósa Tamás és Adrian Boeh­u zongora­­gitár-dob hármasának közel húsz perces előadására ke­rült sor, míg a hattagú zsűri döntött, és a gólyapárok át­öltöztek a bálhoz méltó tánc­hoz. A hosszú heteken át betanult bécsi keringő kore­ográfiát menyasszonyi ruhá­ban és öltönyben mutatták be a párok. A zsűri elnöke hu­morosan értékelte, összegez­te a gólyák teljesítményét és a hangulatot, majd az ünnepé­lyes díjkiosztóra került a sor. A rendezvény sikeréhez hoz­zájárult a Step Dance rövid fellépése is. Dalmát kiskutyának öltö­zött lányok adták át a virágot és az ajándékokat először az ötödik helyezett párnak, Si­mon Emőkének és Albert Ló­­rántnak (IX. B), majd Albert Beátának és Csavar Mátyás­nak (IX. B). A képzeletbeli dobogó utolsó fokára Molnár Dalma és Fülöp Lóránd (IX.D) állhatott, őket követte Polgár Szép Bíborka és Sipos Zsolt (IX. C). Az idei gólyakirálynő és gólyakirály Ariel herceg­nő és Erik herceg, azaz Fü­löp Tímea és Laczkó Tihamér (IX. A), akik képviselni fogják a Salamon Ernő Gimnáziumot a Városi Gólyabálon. ii im ni mi imn ii mi min ii mi mi min ii Gyergyóiffirlap rtGj ...Illlllllllllllllllllllll Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztők: Baricz Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Huszár Ágnes, Kertész László Tördelőszerkesztő: Portik Csaba Korrektor: Szőcs Levente Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Lapterjesztő: Zsigmond András Ügyvezető igazgató: Székely Róbert Lapigazgató: Dénes László Reklám: Pál Lóránt Tel.:0758-350.806 E-mail: marketing.5gyergyoi-hirlap.ro Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétle­nül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesz­tőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500­­ Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám. Telefon: 0266-361.201 hirlapigyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax: 0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro 1 Telefonszolgálat: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! II! B­P. Buzogány­ Árpád: Mit gondoljunk a világvégéről? Ha ez a néhány gondolat nem betűbe merevedne, hanem szó­ban hangzana el, az olvasó jogo­san tenné fel a kérdést: melyik világvégéről? Amelyik nem jött el? Vagy amelyikről nem lehet tudni, hogy mikor lesz? Ha az idealista filozófia taní­tásai szerint nézzük a dolgokat, a világot és benne a világvégét is, akkor eljuthatunk pár áttétel, kanyar után ahhoz a gondolat­hoz is, hogy ugyan miért érdekel ez a mostanában hangoztatott világvége, ha nem tudjuk, mikor lesz, esetleg nem is érjük meg... Nemrég, levélben, fontos dol­gokat hoztak tudomásomra a világvégéről. Hogy azt nem úgy, szó szerint kell érteni, hogy má­ról holnapra vége lesz a világ­nak. Hanem másként, szerin­tem áttételesen: annyi rossz, annyi rémes dolog történik a világban, minden általában el­lenünk, hogy a világ forgása, pontosabban milyensége válto­zik meg, olyan állapotok, viszo­nyok uralkodnak el, melyek a világ eddigi folyásától merőben eltérnek. Más vélemény szerint a világvége közeledtének jele az, hogy a jó jobb, a rossz pedig még rosszabb lesz. Tehát eb­ből is következtetni lehet, nem csupán a bibliai jóslatból, mi­szerint nem fog ének hangzani a mezőkön, és a vadak bejön­nek udvarainkra. (Mert ha csak ezt vennénk figyelembe, akkor a nyolcvanas évektől a világvé­ge túlélői lennénk mi, az állami vadtenyésztés székelyföldi te­hetetlen elszenvedői.) Pedig legtöbbünkben vala­mi olyan kép él, hogy csak úgy, egyik napról a másikra vége lesz ennek a világnak, szóval mindennek. Valami olyasmi, amit a csavaros szórakosgatás­­sal élő székely - rosszul - úgy fogalmazott meg valakiről, hogy este lefeküdt és reggel halva kelt fel... És ami persze nem mellékes: azért hangoztatták már régóta, hogy lesz világvége, mert ez­zel akartak sokakat meggyőzni, hogy ideje megváltozni és bizo­nyos dolgokat (vagyonhajsza, kizsákmányolás stb.) is megvál­toztatni, letenni róluk. Úgy lát­szik, nem sok az eredmény. Tulajdonképpen az új szá­momra, hogy mégis lesz valami ebből a világvégéből. Mégpe­dig jégkorszak. Mert, mint állít­ják, a tudósok megállapították: tízezer évenként beáll a jégkor­szak. Annyit tart. Szóval én azt megértettem, hogy mostanság jár le a nem jégkorszakos tízezer évünk. (Mélyfúrásból tudják, hogy jégkorszak, mert abban a részben, ami abban a tízezer évben rakodik le, nincsenek pol­lenszemcsék...) Szóval bolondu­­lás, világvége! Csak azt nem tudom, ki éli túl azt a következő tízezer évet. Amit világvégének is fel lehet fogni. A tudósok azzal rémíte­nek: valószínűleg ember nem marad meg akkorra... Most egyetlen mentségünk a technika, a tudomány, mert ezelőtt tízezer évvel még nem tudtuk ezt-azt, amit manapság. Például kirajzik az ember az űr­be, vagy nagy tükrökkel fényt és meleget terel, tükröz a föld­re, hogy ne dermedjen meg tel­jesen az élet. És el lehet kezde­ni az élelmiszer elraktározását északon és délen a jégbe, hogy legyen majd... Szóval azon veszem észre ma­gam, hogy az ember első ötlete: valahogyan hátha ki lehet cse­lezni ezt a világvégét... Ez per­sze összefügg azzal az érzéssel, hogy mindenféle szörnyű, akár lehetetlen helyzetet is el tudunk képzelni másokról, de valaho­gyan mégis megmarad bennünk, mi nem eshetünk ebbe bele. A világvégéhez társul még bennem a sötétség képzete is. Mert milyen világvége az, ha minden úgy marad, mint volt, csak éppen én, vagy mi nem leszünk? Talán az önzés miatt képzeljük úgy: minden szétrob­ban, megszűnik, tönkremegy, a teljes káosz marad talán csak. Nagyon időszerű ez a kérdés, hogy mit gondoljunk a világvé­géről. Igaz, időszerű volt múlt esztendőben is, aztán akkor va­lamiért elmaradt a világvége. Most egy közeledő égitesttel is ijesztgetnek. Idén pedig, azt mondják sokan, tényleg világ­vége lesz. Csak azt nem tudhat­juk, melyik változat: a szétrob­banás, a nagy káosz, a fekete bumm, vagy a jó és rossz harcá­nak mindeddig eldönthetetlen küzdelméből következő, vagy az idegen égitest miatti becsapó­dásból keletkező világvége az, amire fel kellene készülnünk? Hát már a világvége sem az, aminek egykor gondolták. Bármennyit rágódjunk is raj­ta, csak annyit tudunk bizonyos­ra: ez ezt, az meg amazt gondol, állít, jövendöl róla. Szóval nagy a zűrzavar körülötte. Mint egy iga­zi világvége körül.

Next