Gyergyói Hírlap, 2013. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

2013-01-08 / 4. szám

** Gyergyói ^ Szárhegy 2013-as falinaptára az alkotó szemével . i ..,yäägm~ Ferencz Zoltán szárhegyi grafikus készítette el Gyergyószárhegy 2013-as falinaptárát. A megbízó Benkes Tihamér vállalkozó egyedi alkotás elkészítésére kérte fel művészt. Arra voltunk kíváncsiak, mi vezérelte a képzőművészt, hogy épületekkel „üzenjen” Szárhegy falinaptára. BMSzTanmrod­a A­z alapötlet az volt, hogy a település kü­­­­­lönböző jelentős épü­leteire felhívjam a figyelmet, olyan épületek hiányoznak már, mint például a február hó­napnál szereplő Barátok isko­lája, ami egy nagyon jelentős iskola volt, és a közelmúltban bontották le. A mostani szo­borkertben, a Szárhegyi Szfinx helyén állt. Abból az iskolából nagyon sok értelmiségi került ki, sőt a környező települések­ről is ide jártak tanulni, akik komolyabb iskolára vágytak. Ott van a vízimalmok utolsó megmaradt példánya a szep­tember hónapnál, amelyről most már nem is beszél sen­ki. Benőtte a gaz, alig vehető észre, pedig a főút mellett van, és valamikor nagyon sokan jártak oda, főleg szeptember­ben, az aratás után kenyérnek gabonát őröltetni. Egyszóval egy létfontosságú épület volt közösség számára" - fogal­mazott Ferencz Zoltán grafi­kus. Kitért a naptáron rézkarc technikával készült alkotások üzeneteire is. „A januárhoz kerülő rajznál a helyszín megválasztása volt a fontos. Valamikor ott voltak a legrégebbi sírok, ahonnan megrajzoltam a templomot, abban az időben még kelet fe­lé néztek. Ugyanis Szárhegy település kelet felől, vagyis a Gyergyó felőli részről kez­dett a hegy alatt terjeszkedni a mostani alszeg felé. Márci­usnál a művelődési házon lévő tetődíszekre akartam felhívni a figyelmet, mert azokat álta­lában nem veszi észre senki, elsiklanak fölötte, pedig na­gyon meghatározók az épület formáját illetően. Április hó­napnál Kájonit „említettem" meg, mert nagyon kevesen tudják, hogy itt is tevékeny­kedett. Ezért fordítottam hát­tal a kolostornak, és a képből jobbra kifelé néz, mert valójá­ban inkább világi ember volt. A május egy kicsit kaotikus­nak tűnhet, viszont a kápolnát annyi legenda, történet lengi körül, hogy egyiket sem emel­hetem ki, így inkább egy kicsit szürreális világot alkottam kö­ré. Júniusnál a még meglévő, de néhol már magára hagyott díszes kúriáinknak állítottam emléket, júliusnál pedig a már csak néhány helyen megtalál­ható hagyományos, érintetlen parasztházainknak. Ezt hi­vatott hangsúlyozni az előtte lévő kerítés is, amin van egy grafiti (Geréb felirattal), ez utal arra a helyre, ahol a ház is megtalálható. Augusztusnál szintén részletet emeltem ki, úgy gondolom, sok szárhegyi nem is vette észre azt az abla­kot. Ezzel inkább a szárhegyi Lázár család nemesi mivoltára utaltam, ugyanis kívülről is dí­szített falú kastély nincs több Erdélyben. (Úgy tudom, hogy csak a gernyeszegi volt még ehhez hasonló.) A részletben ezért emeltem ki az ablak alatt húzódó festett díszcsíkot is. Mindenképp egy unikum, csak kevesen tudják, hogy mink is van és, hogy a Lázár család milyen meghatározó szere­pet játszott Erdély gazdasági és politikai életében. Az IHS fent pedig emlékeztetni hiva­tott a család egyházzal való vi­szonyára, ami szintén nagyon jelentős, meghatározó volt a település életében. Október­nél a Tatárdomb a jellegzetes székely nap­ hold motívum­mal jelenik meg, de az egész egy nagy misztikum, aminek van egy oszlop állítva. Novem­bernél az alszegi csengettyű látható egy őszi, novembe­ri ködös homályban, mellette egy kis födött kereszt. Annak is régi funkcionalitásához ké­pest csak a formája maradt meg, ami még kitűnik a köd­ből, viszont már alig használ­ják. Néha szoktak csengetni, ha halott van a környéken, de ebben ki is merül a funkciona­litása. (Hacsak nem vesszük figyelembe a szomszédságá­ban élő emberek fáradozásait, hogy minden évben karácsony környékén közös erővel feldí­szítik.) December a hősi halot­takról szól, mert az emlékmű mellett is elmennek sokan úgy, hogy nem veszik észre a visszahelyezett címert sem, nem beszélve arról, hogy sok­nak fogalma sincs arról, hogy kikről szólnak azok a táb­lák. A turult azért tettem fel a tetejére, mert ezeket az em­lékoszlopokat általában így állították, utalva az ezeréves államiságra" - részletezte a képzőművész, aki jelenleg egy Szárhegyről szóló kiadvány il­lusztrálásán is dolgozik. A különleges falinaptárt Szárhegyen a Graph Expert irodában és a közbirtokossá­­gi székház emeletén, Benkes Nikolettánál lehet megvásá­rolni, de megrendelhető a 0748- 038.743-as telefonszámon is. Ajtó-ablakcsere az alfalvi Petőfi Sándor kultúrházon A Petőfi Sándor Művelődési Háznál a teljes felújítás részeként cserélik ki most a nyitászárókat. A legégetőbb mun­ka a tetőjavítás lenne, majd a régi mozi színházteremmé alakítása, élelmiszer­­tálalásra alkalmas hely kialakítása A tervek végrehajtásának ütemét a ren­delkezésre álló pénz határozza meg. Az alfalvi önkormányzat a nyolcszáz esztendős templom rendbetételéhez kellene segítséget nyújtson, folytassa a központi park rendezését, ugyanak­kor nagyobb összeggel kell hozzájárul­jon az iskolafeljavítás befejezéséhez, a villanyhálózat-bővítéshez, és sürgető a művelődési ház felújítása is - sorolta a főbb pénzigényes terveket Gáli Sza­bolcs polgármester. Mint mondta, szűk költségvetésű év elé néz a község, uni­ós támogatásokra idén csak kismér­tékben, ha lehet számítani, így ezt az időszakot tervek készítésére szentel­nék, a megkezdett munkálatok folyta­tására áldoznának, és remélik, ehhez megyei segítség is érkezik. A művelődési háznál jelenleg is foly­nak a munkálatok, ajtókat, ablakokat cserélnek. A Kobezol Kft. által gyártott, sűrű rostú, borovi fenyőből készültek az új, termopán nyílászárók, melyek a régieket váltják, de egyelőre csak a mű­velődési ház első felén, a könyvtár, galé­ria helyiségeinél csak később, pénzalap függvényében lesz ablakcsere. „A megyei tanácstól remélünk támo­gatást, mert a kultúrotthon felújítása 1,3-1,4 millió lejbe kerül. A legfontosabb a tetőcsere lenne, a legutóbbi mun­kálatok során nehéz, betoncserép ke­rült fel, és ennek súlyát nem bírja a tetőzet. Szinte­ szinte omlásveszélyes, így mihamarabb cserélni kell. Kész a terv, megvannak az engedélyek, már csak pénz kell hozzá" - nyilatkozta a polgármester, kitérve arra, hogy a te­tőcserét külső és belső felújítás kö­vetné, uniós elvárásoknak megfelelő ételelőkészítő helyiséget alakítaná­nak ki. A régi moziterem kibővítés után színházteremmé alakulna át szín­paddal, a nagyterem pedig többnyire lakodalmak, torok és más családi ren­dezvények, illetve bálok helyszínéül szolgálna. További elemzések szüksé­gesek ahhoz, hogy kiderüljön, a jelenle­gi hősugárzó rendszereket felváltják-e fás központi fűtésre, és természetesen az is kérdés, erre a beruházásra hon­nan lenne anyagi alap. A kultúrház-felújítás költsége mellett a villanyhálózat bővítése közel 2 millió lejt igényel, az iskolafelújítási pályázat befejezéséhez 500 ezer lejes hozzájáru­lásra van szükség, a templom és park körüli munkálatok is pénzigényesek, így megyei segítségre, résztámogatás­ra számít a községvezető. Balázs Katalin

Next