Gyergyói Hírlap, 2014. május (5. évfolyam, 82-100. szám)
2014-05-05 / 82. szám
2014. május S. Euró Dollár 100 forint árfolyamligrtrt 4,4340 3,1991 1,4448 Gyergyói ’ Fizessen elő most! Hívja a 0266-36L201at és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 15 lej 40 lej 80 lej 160 lej ima in lllll mi Hírlap ii ii in ii mi min ii im min ii Gyergyói Ügyvezető igazgató: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztők: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Munkatársak: Fodor Györgyi, dr. Garda Dezső, Huszár Ágnes, Kertész László, Kisné Portik Irén Tördelőszerkesztő: Portik Csaba Korrektor: Szőcs Levente Ügyfélfogadás: Szentjobbi Mária Lapterjesztő: Zsigmond András Reklám: Pál Lóránt E-mail: marketing@gyergyoi-hirlap.ro ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500 - Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. szám. Telefon: 0266-361.201 E-mail: hirlapigyergyoi-hirlap.ro hirdetesfgyergyoi-hirlap.ro Fax: 0266-361.513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Icrá at: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztői fogadók naponta 8-18 óra közötti Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint van-e haszna az Iskola másként programnak? A gyergyószéki olvasóink nagy része jónak tartja az egyhetes programot: „többet ér, mint egy félév" - írják. Vannak viszont, akik nem így látják: „jobb lenne, ha adnának egy hét vakációt, legalább nem tekeregnének annyit a fiatalok" - olvasható egy szelvényen. Több szelvénybe küldő jó ötletnek tartja, hogy egy héten át különböző programokkal várják a diákokat. Mint írják: „Igen, van haszna, különösen a kicsiknek, az óvodások élményekkel teli tértek haza mindennap", „Szórakozva tanulnak a gyerekek, ráadásul nem a hagyományos, unalmas tananyagot, hanem csupa érdekességet"; „Jónak tartom, például megismerkedtek a fogorvossal, és ez nagyon jó, sok szülő örvendett ennek"; „Sok értékes dolgot tanultak az egy hét alatt, sportoltak és kirándultak is"; „Olyasmiket tanultak meg, amit iskolaidőben nem lehet tanítani, például nemezelés, tojásfestés. Legalább arra a pár órára elvonják a tévé és a számítógép elől a gyermekek figyelmét"; „Bárki ötlete is volt, jónak tartom, mert így a tanítók más módszerrel is tudnak foglalkozni a gyerekekkel", „Jónak tartom, mert van lehetőség sok érdekes dologra: múzeumlátogatás, közös kirándulások, beszélgetések". „Nagyon jó ötlet, mert sok gyermek megismerhette az állatokat. De még azért is fontos, mert a gyerekek így a legalapvetőbb dolgokkal is megismerkedhetnek, ilyen például szövés, varrás, de például az is fontos, hogy egy bizonyos témában kifejthetik a véleményüket"; „Meg vagyok győződve, hogy jó dolog, mert a gyerekek nagyon szeretik, igaz, csak kisebb osztályosoknak hallottam a véleményét", „Természetesen van haszna, ez idő alatt megismerkednek a hagyományokkal, kézműves foglalkozásokon vesznek részt, máskor erre nincs idő a nagy tananyag miatt, s tulajdonképpen erre lenne nagyobb szükség." Egy olvasónk pedig úgy véli: „Sokkal többet ér egy jól megszervezett hét, mint egy egész féléves tanulás." Akkor lenne haszna, ha... Több szelvénybeküldő úgy gondolja, az egyhetes program hasznos lehetne, ha azt igazán tartalommal is megtöltenék, és a diákok is tanulnának belőle, mert a tananyag nagy része teljesen fölösleges. „Hasznos lenne, ha a helyi szokásokra, helyi értékekre tanítanák meg, lehet, a kicsikékkel foglalkoznak komolyabban, de a nagyobbaknak is kellene valami, amivel meg tudnák fogni az érdeklődésüket". „Az ötlet jó, csak éppen tudják megtölteni tartalommal azt az egy hetet, legyenek olyan programok, melyeket szeretnek a gyermekek, játszva tanulnak olyan dolgokat, melyek fontosak is, mert a tananyag 90 százaléka teljesen fölösleges." Egy olvasónk bővebben is kifejti véleményét: „Ha komolyan veszik, akkor nagyon is van értelme, a gyakorlati dolgok megismertetése lenne a lényeg. Ha a gyermek tud írni, olvasni és számolni, a többi dolgot, ami neki fontos, kíváncsisága oda vezeti, hogy megtanulja. Könyvből nem lehet cipész mesterséget, gazdálkodást, állattartást tanítani. A jó szakemberekre van szükség, nem azokra a diplomásokra, akik sajnos éveket tanultak, de semmihez nem értenek." Jobb lett volna, ha vakációt adnak Olvasóink egy része úgy véli, jobb lenne, ha egy hét vakációt adnának, mert nem látják, mi a haszna a programnak. „Van értelme, persze, hogy van, többet lógnak a diákok, legalábbis a nagyobbak. Nem látom nagy hasznát, a középiskolások sokat tekeregnek ezekben a napokban, ahelyett adtak volna vakációt, hogy pihenhessenek", „Semmi hasznosat nem látok benne, sajnos azt tapasztaltam, hogy a nagyobb diákok tekeregtek egész délelőttöket", „Jobbnak tartanám, ha az egy hét alatt a gyengébb tanulóknak megsegítő órákat szerveznének, mert egy hét alatt sok mindenből kiesnek. Lehet, hogy a jó tanulóknak jól jön a kikapcsolódás, de nem mindenkinek. Ha el is jutnak sikeresen a nyolcadik osztályba, hogyan tovább?" Május 1. - ok, azok a régi májusok! Mert meg kell mondanom, nem a mostani az igazi május elseje. Nem. És nem csak azért, mert akkor azon a régin hajnalra fölpántlikázott nyírfák díszlettek a lányos házak kapuzábéin, szólt a muzsika, még csak azért sem, mert maholnap nem lesz munka s nem lesz munkásosztály - nem. S hogy miért nem ez az igazi? Hát megmondom. Azért, kedves olvasóim, mert - és megbocsássanak, hogy ilyet le merek írni - az emberek nincsenek kellően kiéhezve. Vagy kiéheztetve. Hisz amikor csak sör tizenötféle van, s negyvenféle húsétel között válogathat, köztük bármilyen fajta flekken, kolbász és miccs között, akkor egyértelmű, hogy nincs még íze sem az ételnek. Nincs. Ráadásul szinte sorba sem kell állni érte. És azt ettél előző nap is! Igen, akkor volt igazi ünnep május elseje, amikor hivatalosan egész éven át nem ettél más húst, csak csirkenyakat és csirkelábat - mert a combok és mellehúsok exportra mentek -, és csörgött el a nyálad már a mészárszék láttán is, arról nem is beszélve, hogy ha két légy röpködött a mészárszék ajtajában, akkor már sorban álltál az üres mészárszék előtt, nehogy véletlenül pont akkor ne állj sorban, amikor húst osztanak. Már könnyezett az agyad a hús gondolatára is. És ez így ment egész éven át! Amikor például már november közepén rettegni kezdtél, hogy vajon fölkerülsz-e arra a névsorra, amelynek alapján szilveszterkor te is kapsz fél kiló virslit. Amelynek persze már elfelejtetted az ízét is. És persze ugyanez volt a helyzet május 1-jén is, csak más felállásban. Hisz akkor már hónapokkal korábban arra gondolt az ember, hogy majd jön május elseje, s ha jön, akkor majd hozzájutsz te is néhány meccshez. Egy pohár megfelelően langyos, felvizezett sörhöz. Amikor már hónapokkal korábban előre köszöntél minden vendéglősnek. A mészárosokról most nem is beszélek. Hát igen, az volt az igazi, amikor kezedben a miccsel s a sörrel megdicsőültél a család előtt, mert volt türelmed kivárni a kétórás sort, s aztán, mint egy ereklyével, elindulhattál a család felé. Hát igen, csodálatos percek voltak azok. Mentél, mentél, a gyermekek boldogan ugráltak körülötted, ragyogott a szemed, ragyogott a feleséged szeme a büszkeségtől, az egész család büszke volt rád, egyszerűen példaképp lettél, megdicsőültél a gyermekeid előtt. Néhány percig lettél vagy voltál valaki! Hát ez az érzés nincs meg ma, kedves olvasóim. És ne vegyék rossz néven, Isten ments, de sokszor gondolok rá, hogy jó volna azt az időt egy hétig, kettőig - nem tovább - újraélni. S ezt nem a kukákba dobott ételek, kiflik, zsemlék láttán mondom, hanem csak azért, hogy becsüljük meg, értékeljük azt az életet, amelyet ma élhetünk. Igen. Mert még most is előttem van az a pillanat, amikor nyolcvankilenc december 22- én, a Nemzeti Megmentési Front alakuló gyűlésén Bodó Géza mint egy modern Gábor Áron azt mondta: Lesz hús! És lett! Másnaptól már a vágóhíd valóban a városnak dolgozott. Viszont komolyra fordítva a szót, 1989 óta sok víz lefolyt a Küküllőn. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy ma már sokan annak is örvendenénk, ha lenne munka. S ha május 1-je a népünnepélyen túl, bár mára már az is kiürült, valóban a munka ünnepe lenne. fimmrnríiTM