Gyergyói Hírlap, 2015. szeptember (6. évfolyam, 168-189. szám)

2015-09-16 / 179. szám

2 Gyergyói Hírlap ■ szerda, szeptember 16. AKTUÁLIS Időjárás 4,4195 Nappal Éjszaka 26­ 9* Valutaárfolyam Euró Dollár 100 forint 3,9079 1,4136 FIZESSEN ELŐ MOST! 12 hónap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 15 lej 40 lej 80 lej s­uu ttrj Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szi­szer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat 535 500, Gyergyószenthi Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361.201 l­lukk hirlapigyergyoi-birlap.ro marketingigyergyoi-hirlap.ro hirdetesigyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetés­­felvételes terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Javasoljon olyan Gyergyószéken élő, akár innen elszármazott személyeket, akikkel készített interjúnkat szívesen olvasná! Felszólításra váltott a szelvényeken immár megszokott kérdések sora. Az ok egysze­rű: szeretnénk eleget tenni olvasóink elvárá­­ sainak. Abban is reménykedünk, hogy ráirányítja figyelmünket olyan személyiségekre, aki­ket szem elől tévesztettünk annak ellenére, hogy megszó­lításra érdemesek lennének. Ezért kértük hát olvasóinkat, szerkesszük együtt a Gyergyói Hírlapot, bővítsük közösen tar­talmát. „Nincs olyan ismerősöm" - áll mentségként javaslat helyett az egyik szelvényen. De olyan is van, aki ezt írja: „Nekem akár­milyen interjú jó." Sajnos, sokan mellőzték ezúttal a vélemény­­alkotást. Többen azt is megje­gyezték, hogy ehhez a témához nem tudnak hozzászólni. Nevén nevezve Több olvasónk egy nevet, eset­leg hozzá egy titulust írt, így adott, hogy kit szeretne álta­lunk megszólaltatni, már csak az hiányzik, hogy miért. Olyan potenciális interjúalanyaink lehetnének olvasóink akarata szerint, mint: a csomafalvi szüle­tésű, Budapesten élő fafaragó mű­vész, főtisztelendő Czirják Árpád kanonok, Böjte Csaba, Laczkó­ Dávid Anaklét ferences szerze­tes, Székely Álmos-Szilveszter történelemtanár vagy Bálint Évi­ke. Utóbbinál nem szerepel más a nevén kívül, csak gyanítjuk, hogy a gyergyószentmiklósi születésű színművészről, Szabó Tibor fele­ségéről van szó. Kit és miért köszönjük azon olvasóinknak a választ, akik részletesen le­írták, kiről mit várnak tőlünk, illetve miről szeretnének olvas­ni általunk. Ezekből a vélemé­nyekből válogattunk: „Van egy igazi ember, aki szívén viseli a gyergyói népség sorsát. Garda Dezső",­ „Mint Remete szülötte javasolnám Dézsi Zoltánt. Ő so­kat tudna mondani a remete sor­sáról", „Szívesen olvasnék Csata Ambrussal (volt tanárom), vala­mint Panigay Róberttel riportot, hogy miként is jött az íráshoz való kedvük",­ „Baricz Lajos jó könyveket ír. Szívesen olvasnék róla is",- „Például Balázs József alfalvi festőművészről olvas­nék, mert egy igaz lelkű ember"­­„Hazug Pistával készített inter­jút olvasnék szívesen. Egyesek azt mondják, amit ő elmond, az egyfajta mese, nem is hazugság. Ez az ember egy olyan világban szeretne élni, amilyent elképzel. Erre is születni kell." Nőhet a májunk A beérkező válaszokkal töb­ben tudomásunkra hozták azt is, hogy kedvükre valók az álta­lunk már közölt interjúk, hogy örömmel olvassák a közszerep­lők véleményét. Olyan is van, aki minden innen elszármazottat ki­faggatna sorsának alakulásáról, szándékáról. Van, aki így fogal­maz, tömören: „Minden értelmes interjút szeretek." Ehhez már csak annyi fűzhető hozzá, hogy akinek inge, az vegye magára. GY.H. Hűséges árusé Hűséges gíséges Erdélyi tájakon Szeptember 17-én, csütörtökön 18 órától a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termében nyitják meg Porzsolt Erzsébet festőművész Erdélyi tájakon című kiállítását. A tárlatot méltatja Balázs József festőművész. Porzsolt Erzsébet 1946. november 18-án született Gyergyó­­csomafalván. Alkotásai számos hazai és külföldi magángyűjte­ményben jelen vannak. Munkáit itthon és külföldön egyaránt egyé­ni és közös tárlaton állították ki. Pingpongbajnokságot szervez a Kolping A Gyergyószentmiklósi Kolping Család Egyesület Kol-Ping- Pong elnevezéssel asztalienisz-bajnokságot szervez szeptem­ber 19-én, szombaton 10 órától a Korona nagytermében. Sze­retettel várják a pingpong kedvelőit gyermekektől az idősebb korosztályig, a sporttal most ismerkedőket, valamint a profi játékosokat is. Bővebb információ és jelentkezés a 0744-152 243-as telefonszámon. Én mondom PÉTER BEÁTA Az örökség Egy pillanatra abbahagyta a szeletelést, a kés megállt a levegőben. Elbizonytalanodott, hogy akkor kell bele paprika, vagy sem. Már nyúlt volna is a telefon után, de aztán meggon­dolta magát: nem, még csak azért sem, végül is egy kevés paprika nem árthat. Még egy kis markot is felaprított­­ jó vékonyra. Az édesanyja mindig vastagra vágta, na, ő még csak azért sem. Amúgy is megfogad­ta, amit lehet, másként csinál, mint a szülei. Eszébe jutott a sok tiltás, a szigor, ami meg­határozta gyerek- és ifjúkorát, és amitől sokszor úgy érezte, megfullad. Persze, más volt a korszellem, tudja jól, átrágta magában már számtalanszor ezt a témát, most mégis ismét hatalmába kerítette ez a kelle­metlen érzés. „Köszönj szépen, csukd be az ajtót, húzzál papu­csot, moss kezet, üljél ügyesen, legyél csendben, ne ugrálj, ne mássz oda fel, ne szaladgálj, ne hisztizz, fiam”. Majd később: „nyolcra itthon legyél, hogy nézel már megint ki, bezzeg a Julcsi, az rendes lány, bezzeg a Katika jól tanul, inkább velük barátkoznál, mondtam, hogy nyolcra legyél itthon!” - vissz­hangoztak a fülébe a naponta hallott szövegek, amint az ételt kavargatta. Az érettségi után aztán gyor­san férjhez ment, a szüleinek nem tetszett a választottja, mindig megszólták, hogy lusta, hogy nem képes kiállni a csa­ládjáért, akárhányszor szóba került, és gyakran történt ez, az is felmerült, miért is nem fo­gadta ő annak idején a Kovács­ék fiának az udvarlását, mert lám, az már házat is épített. Az sem tetszett a szüleinek, ahogy a gyerekeit neveli, csupa „jó tanáccsal" látták el, hogy kell gondozni a kisbabát. Na, erre fel még csak azért sem úgy csinálta, különben is az ő gyer­mekei. Elégedetten gondolt arra, hogy itt sikerült végig­vinnie az akaratát, igény sze­rint szoptatott, hordozta őket mindenfelé magával, tornászni jártak együtt a gyerekekkel, koncertekre, fesztiválokra, hi­ába sápítozott a nagyanyjuk, hogy kis gyermeknek nincs mit ott keresnie. Ez az ő életük, ne szóljanak bele - vallotta. Kisfia nyitott be a konyhába, mezítláb. A hirtelen a múltból jelenbe zuhanó nő felcsattant: „Hányszor mondtam már, hogy húzz papucsot és csukd be a konyhaajtót!”

Next