Gyergyói Hírlap, 2016. október (7. évfolyam, 191-211. szám)
2016-10-19 / 203. szám
2 Gyergyói Hírlap ■ 2016. október 19., szerda AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 < napilapja ■ Az (X)szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizettet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 r-mailhirlapigyergyoi-hirlap.ra marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro fax:0266-361513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti lsmer hétköznap 8-16 óra Honlap, www.gyergyoi-hiriap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT ___Lapunk eladási statisztikáit a Romániai felfSfől Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ramig Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mi a jobb, előre tervezni vagy hirtelen hozni meg a fontos döntéseket? Indokolja meg válaszát. Ember tervez, Isten végez - írták válaszul többen is, kifejtve, hogy bizonyos esetekben nem sok értelme van a latolgatásnak, amúgy sem úgy történik minden, ahogyan azt az ember eltervezi. Mintegy cáfolva ezt, mások úgy gondolják, érdemes mérlegelni, átgondolni a dolgokat, mielőtt fontos döntést hoz az ember. Nem kell elsietni jó, ha többször átrágjuk magunkban a lehetséges megoldásokat, és eszerint döntünk, mintsem később a hirtelen elhatározásunk miatt bánkódjunk ,vélik egyesek. „A fontos döntéseket jó, ha többször átgondoljuk, mert a hirtelen döntés nem mindig szokott jó lenni. Át kell gondolni, nem kell elsietni" „A fontos döntéseket jobb előre tervezni és jól átgondolni", „Jobb előre tervezni, mint később megbánni", „Előre tervezni, mert több időnk van javítani, hozzátenni vagy elvenni", „Jó, ha latolgatunk, mielőtt döntést hozunk fontos kérdésekben",„A meglepetések elkerüléséért jobb előre tervezni"- olvasható a válaszokban. A hirtelen döntés jobb - jelentik ki néhányan. Magyarázataik szerint: „Hirtelen kell meghozni a döntést, mert az előre eltervezett sosem sikerül"; „Nem kell annyit rágódni mindenen, az embernek, ha már idősebb, kell legyen annyi élettapasztalata, hogy jól és hamar tudjon dönteni minden helyzetben." Ember tervez. „Én előre tervezek, de nem mindig válik be" - írja egyik válaszadónk. Hozzá hasonlóan többen is kifejtik, sok esetben elpocsékolt energia, idő az előre tervezés. „Előre szabad és kell is tervezni, de vannak gyors megoldások is. A közmondás is úgy tartja: ember tervez, Isten végez",- „Eltervezek valamit, álmodozok, mint macska a holdvilágnál, aztán úgy sem lesz belőle semmi. Sokszor megesett már, és általában rajtam kívül álló okok miatt hiúsult meg egy-egy tervem",- „Sokszor nem szabad előre tervezni, mert az ember nem tudhatja, hogy mit hoz a holnap". „Hosszú távra tervezni lehet, de nem tudhatjuk, hogy mi jön közbe, és akkor minden elképzelésünk meghiúsul" - írják olvasóink. Kérdésfüggő Bizonyos kérdésekben a hirtelen döntés, máskor a latolgatás vezet jó eredményre - mutatnak rá többen is. Válaszaik szerint: „Igazán fontos döntéseket általában előre szoktam meghozni a komplexebb kérdésekben. A részleteken nem sokat gondolkodom",„Előre is lehet tervezni, de a fontos döntéseket néha hirtelen kell meghozni az előre láthatatlan problémák miatt", „Szeretek előre tervezni, de van, hogy valami közbejön, és akkor hirtelen kell meghozni a döntést",„Ez problémafüggő. Van, hogy a hirtelen döntés hoz jó eredményt", „Is-is. Vannak dolgok, amikbe előre nem lehet belelátni", „Van, amikor gyorsan kell dönteni, de van, amikor jobb, ha alszom egyet, és azután döntök, ahogy a közmondás is mondja. Ez attól függ, hogy milyen döntésre váró probléma van éppen előttem", „Mikor hogy hozza a sors." Más megközelítéseit Hitében erős olvasónk úgy válaszolt: „Én először Assziszi Szent Ferenc imádsága szerint fohászkodom: Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni; adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni." A szeretetet helyezve középpontba, egy másik válaszadónk úgy fogalmazott: „Ha arra gondolok, hogy mi is igazán fontos számomra, akkor azt mondom, hogy azzal kapcsolatosan hirtelen hozom meg a döntést. A szeretteimért például az életemet is odaadnám gondolkodás nélkül. Ha vacillálnék, latolgatnék, azt jelentené, hogy nem igazi a szeretetem irányukba." FOTÓ: NAPKELEPCE.m Döntés előtt érdemes mérlegelni a lehetséges következményeket - tanácsolják a válaszadói Egy falusi úrról Pál úr akkor lett úrrá, amikor falura költözött. Haja rövid, bajsza csinos, arca frissen borotvált. Vékony nyakkendőt köt és zakót vesz akkor is, amikor az üzletbe indul. Cipője mindig tiszta, akár szél fúj, akár eső esik. Vasalt nadrágot hord és kis kalapot. Igaz, úgy áll a fején, mintha minduntalan le akarna repülni. Ám tulajdonosa olyan szálfaegyenesen tartja magát, hogy a csinos kalap eddig még soha nem került veszélybe. A szomszédok kezdetben annyit tudtak róla, hogy pontos ember. Sosem marad nyitva a kapuja, a ház előtti kis nyírfa szélfújta leveleit mindegyre összesepri, és tyúkjai nem repülnek át a szomszédba. Mert Pál az első naptól kezdve gazdálkodik. Mérnöki pontossággal kimért ágyásai vannak, az első udvart rendszeresen megkaszálja, a tornác korhadtabb deszkáit is kicserélgette. A patakig nyúló kertbe sok-sok gyümölcsfát ültetett. Családja is van Pál úrnak, feleségét csak hétvégén lehet látni, mert a városban dolgozik. Kis, piros autóval érkezik péntek délután, és hétfőn kora reggel szatyrokba csomagolt ezt-azt visz magával. A két legény ritkán látható, nekik hétvégén külön programjuk van, mint Pál úr elmondta a szomszédoknak. Na és Pál úr nem szomszédot Pedig jó beszédű ember. Valami hivatalban dolgozott, amíg falura nem költözhetett. Mert Pál úr falun nőtt fel, és világéletében unta magát városon. De hát ott nem lehet veteményest művelni, tyúkot etetni, kertet kaszálni. Mondják is az utcában, kár volt neki fél életét máshol töltenie, ha már ennyire szereti falun. Az életében olyan rend van, mint egy vasútállomáson. A teafüvet meg mindenféle növényi árnyékban szárítja, azt a két fő szőlőt pedig úgy felfuttatta lugasnak, hogy még az újságba is ki lehetne tenni. Ha reggel számlát hoz a postás, mire hazaér, Pál úr ott is van fizetni. Három újságot is járat, azokat estefelé böngészi, a tornácra kiülve. Más férfiember olyankor egy sörre ül be a teraszos kocsmába, ám ő még estefelé is folyton dolgozik. Talán munkamániás. Vagy rendmániás, rossz nyelvek szerint. Ő ezekről a megjegyzésekről nyilván nem tud, de ez nem is baj. Mert Pál úr nem igazodik senki véleményéhez, neki minden úgy jó, ahogyan ő eltervezi. Nyár végére azonban Pál úr lebetegedett. Pontosabban nem is beteg lett, hanem a térde ficamodott ki. Elég, hogy a legnagyobb dologidőben történt az eset. Mert nem csupán a veteményesben kell tenni-venni, hanem annál fontosabb dolog is akad ilyenkor. A szomszédok azonban úgy felpártolták Pál urat, hogy abban hiba nem volt. Leszedték a paradicsomot és segítettek befőzni, eltették mészlébe őszire a sok tojást, még egy szekér száraz fát is hoztak az udvarra. Amikor már felkelhetett az ágyból és mankóval kicsoszoghatott a tornácra, még a falu másik feléből is jöttek látogatói. Mert Pál úrral igazán kellemesen el lehet beszélgetni. Igazi úriember. Minden érdekli az égadta világon, és olyan, mintha mindenhez értene. Asszonyi munkákhoz is: eltevéshez, receptekhez. Marhához, kutyához, majorsághoz. Arany ember ő, nem sajnálja a szót, ha valakinek tanáccsal segíthet. Talán ilyen egy falusi úr, mint ez a Pál úr. Udvarias, készséges, aztán meg mindene van, fúrótól drótkeféig. Ezért is szeretik, tisztelik őt. Mert megbecsüli, amije van. Pedig azt sem tudják, honnan jött, ki és mi volt korábban. A faluhoz már annyira hozzátartozik Pál úr, mint a köd az őszi reggelekhez. Anélkül is jó, de úgy azonban már másabb. Még abba is beletörődött, hogy Pál úrnak szólítják. P. BUZOGÁNY ÁRPÁD -I