Gyergyói Hírlap, 2017. január (8. évfolyam, 1-20. szám)
2017-01-03 / 1. szám
2 rV ^ Gyergyói Hírlap _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap .....................ma BRAT Főszerkesztő: Gergely Imre Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 r* Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Ügyvezető igazgató: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500. Gyergyószent- Szabadság tér 15. szám Telefon: 0266-361201 E-mail: Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen 8-16 óra nirapiligyergyoi-nirap.ro marketingisgSyergyoi-hirlap.ro hirdetesligyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Telefonszolgálat: 0266-3612011 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Mi volt a legkellemesebb gyerekkori Mikulás-élménye? A gyergyószéki olvasóink sok-sok élményt soroltak fel, köztük a várakozásról, a cipőcske fényesítéséről, az ajándékok szétosztásának hangulatáról is írtak. Ünnepekkor ajándékozás volt „Az ünnepek közeledte mindig a legjobb időszak volt, ilyenkor ajándékokat kaptunk, a várakozás igazi nagy élmény volt" - írja egy olvasóink. „Ünnepekkor mindig kaptunk ajándékokat, ha mást nem is, de édességet, gyümölcsöt, egy szép blúzt vagy nadrágot mindig sikerült vásárolniuk a szüleinknek. Az volt az igazi élmény, ha reggel, amikor felkeltünk, ajándék várt az asztalon. Régebb az óvodába, iskolába is érkezett a Mikulás", „Az volt nagy élmény, amikor az iskolába is jött Mikulás",- „Akkor voltam igazán boldog, amikor megkaptam az első korcsolyámat",- „Második osztályos voltam, amikor örökbe fogadtak, és Mikuláskor életemben először ettem narancsot, tengeri fügét, finom csokoládét",- „Nagy ünnepség volt a családban Miklóskor, anyai nagyapámat Miklósnak hívták, így ott ünnepeltünk, és sokszor betért oda a Mikulás, amíg gyerek voltam". „Kilencen voltunk testvérek, és akkoriban a gyártól kapott édesapám csomagot, ez volt a nagy ajándék, és az élmény pedig az, ahogyan szétosztotta közöttünk" - olvasható a szelvényeken. Cipőcskék fényesítése Több olvasónk jegyezte le, hogy Mikuláskor mindig megtisztították cipőiket, úgy várták az ajándékot, van, aki a gyerekeit is e hagyomány továbbvivésére neveli. „Gyerekkoromban nagy örömmel vártuk a születésnapokat, ugyanis ilyenkor mindig kaptunk ajándékot. Az ünnepekkor számíthattunk kis ajándékokra, édességekre. De ugyanolyan nagy volt az öröm Mikuláskor is, és az angyalfiát is izgalommal vártuk". „Minden Mikuláskor este, lefekvés előtt kifényesítettük a cipőinket, és úgy vártuk az ajándékot, megtanítottam erre a gyerekeimet is. Nekik is nagy élmény a várakozás, a kis cipőcskék fényesítgetése"; „Az igazi nagy Mikulás-élményem az volt, amikor még igazán hittem, hogy hozzám eljön a fehérszakállú és megajándékoz"; „Mikuláskor a kivikszolt cipőmbe került egy fej hagyma és egy sült pityóka, de a másikba sok-sok finomság, azóta sem felejtettem el." Addig volt igazi élmény... Több olvasónk arról is beszámolt, hogy csalódás volt számára, amint kiderült, hogy szülei készítik elő az ajándékokat. „Mindig nagy csodálattal vártam az ajándékokat, de igazi szép élmény addig volt, amíg még nem tudtam, hogy valójában a szüleink játsszák az angyalt, a Mikulást", „Egyik szomszédasszonyunk felöltözött Mikulásnak, és felkereste a családunkat. Szüleim pálinkával kínálták meg, amit a nagy szakáll miatt nem tudott elfogyasztani, felhajtotta a szakállát, és én megismertem a nénit". „Egy élmény maradt a gyerekkoromból az, hogy bár, már tudtam, hogy az ajándékot, amit az angyal és a Mikulás hoz, az tulajdonképpen a szüleinktől van, nem árultam el, csak vártam és vártam az ajándékokat, közben meg kuncogtam" - olvasható a szelvényeken. GY.H. LLUSZTRÁCIÓ: GLIGOR RÓBERT LÁASZLÓ Az óvodába, iskolába érkezett Mikulás sokak emlékezetében él KISS JUDIT Talán lehetne másképp Lezárult az év és ezzel nagyjából egy időben lezárult az a héthónapnyi időszak, amit a most leköszönő kormány megtisztítási, megújulási szándéka fémjelzett számos területen, így az egészségügyben is. Talán nem is érdemes már eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna, ha tovább folytathatják meghirdetett reformjaikat. Az azonban konkrétan körvonalazódni látszott, hogy nyilatkozatok szintjén (és nemcsak) talán ténylegesen elkezdték a korrupcióellenes harcot, sőt, tettek is - ha nem is éles, de figyelemreméltó kisebb lépéseket a rendszer jobbítására. Természetesen naivság lett volna hinni abban, hogy belátható időn belül megváltoznak az egészségügyben uralkodó viszonyok, annyi mégiscsak elmondható, hogy Vlad Voiculescu tárcavezető és csapata a korábbiakhoz képest új hangnemben és módszerekkel igyekezett felvázolni, mi mindent kellene gyökeresen másképpen csinálni. Ám a Colectiv-tragédia okozta sokknak köszönhetően kormányra került szakértői vezetésnek nem jutott ideje gyakorlatba ültetni az egészségügyben sem azt, amit a korrupció csökkentése, az átláthatóság megteremtése, a régóta szükséges szabályozások bevezetése érdekében tervezett. Viszont legalább felhívták a döntéshozók, az orvosok, betegek figyelmét, miként lehetne tisztába tenni a rendszert, orvosolni legsúlyosabb sebeit. Többek közt azt tették világossá, milyen következményekkel jár, hogy a politikai érdekek itt meg átszövik a kórházvezetők kinevezését, hogy igenis meg lehet teremteni annak lehetőségét, hogy a beteg ingyenesen visszajelezzen arra vonatkozóan, elégedett-e a kórházi ellátással, illetve hogy tapasztalt-e korrupciót, visszaélést a személyzet részéről, vagy ne adj’ isten, kért-e tőle az orvos hálapénzt. De nemcsak a betegjogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozták, hanem azt is, hogy sok tekintetben nem méltányolja a rendszer Hippokratész utódainak munkáját, így lépéseket terveztek az ügyeletek kifizetésére, megvédték volna az orvosokat az agresszívvé váló betegek és hozzátartozóik erőszakos fellépése ellen. Megoldásokat kerestek a nozokomiális (kórházban elkapható) fertőzések megfékezésére, tudatosították a védőoltások beadatásának fontosságát, és természetesen azt is, hogy a szabályok betartása lenne az egyes számú fegyver a korrupció csökkentésére. Ez így mind szépen hangzott és tetszetősnek tűnt, és sokan bíztak abban, hogy nem csupán pusztába kiáltott szó volt. Arra azonban, hogy 2017-ben, a soron következő kormány szándéka szerint miként folyatódik, vagy folytatódik-e egyáltalán a reform, senki nem vehet mérget. Talán abban az egyben reménykedhet orvos és páciens, hogy mégsem tűnik el a semmiben mindaz, ami az elmúlt hét hónap alatt mindenki számára körvonalazódni látszott. És hátha a továbbiakban is előtérbe kerül, mégiscsak lehetne másképp. CZD Q ZSZ