Gyergyói Hírlap, 2017. augusztus (8. évfolyam, 145-166. szám)
2017-08-02 / 146. szám
Gyergyói Hírlap ■ 2017 augusztus 2., szerda AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Ügyvezető igazgató: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia nas Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba ■ műsormelléklet: Gráf Bolond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Both Róbert: 0741-105100 Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 t-indii. Fax:0266-361513 hirlap@igyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro tnrveresfelvétel és terjesztés a fenti címen ncir vacnap 8-16 óra Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-3612011 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT : Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Megkérdeztük olvasóinkat Önnek melyik a kedvenc évszaka? Miért éppen az? FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Olvasóink nagy részének a tavasz a kedvenc évszaka, mert a természet új köntösbe bújik, véget érnek a hidegek, és egyesek számára ez egy új kezdetet jelent. Néhányan a nyarat, az őszt és a telet is megemlítik mint kedvencet, és van olyan is, aki mind a négy évszakban megtalálja a szépet, a neki tetszőt. Kedvencem a tavasz „Tavasszal minden szép zöld, virágba borulnak a fák. Minden illatos, pezsdül az élet" - írja egyik olvasónk. „A tavasz a kedvencem. A megújulást, az újrakezdést jelenti számomra",„A tavasz a kedvenc évszakom, mert szeretem, mikor ébred a természet." Egy másik olvasónk így ír a tavaszról: „A természet virul, zöldül. A hidegek csökkennek, nyílnak a korai virágok. Nekem ez tetszik, mert szép." Van, aki mind a négy évszakot kedveli, de mégis a tavaszt emeli ki: „Minden évszakot szeretek, mert mindennek megvan a maga szépsége, de a legjobb a tavasz. Szép is, és vége van a hideg télnek." Nyár, ősz, tél „Nekem a nyár a kedvencem, mert reggeltől estig kint lehet ülni" — írja olvasónk. Van, akinek már nem ugyanazt adja ez az évszak, mint régen: „A nyár, sajnos, már varázsát veszítette, mert se szabadsága nincs az embernek, se ideje, se pénze nyaralni, kirándulni, és az időjárás sem olyan, mint rég"; „Kedvencem a nyár és tél közötti időszak, tehát az ősz", „Az őszt szeretem, mert akkor szép, színes a természet" - vélekedik egy másik szelvénybeküldő. A hideg évszaknak is akadnak kedvelői: „A tél a kedvencem, sokat járok sízni, mert nyugdíjasként belefér az időmbe", „Szeretem a tiszta, friss levegőt, a csikorgó havat, és persze a hó eltakarja a sok szemetet, feltölti a gödröket." Van, akinek több kedvence is van: „A tavasz a legszebb és a legjobb, a nyár az gyönyörű, mert lehet menni kirándulni az erdőre, gyűjtögetni, az ősz az már szomorú, mert jön a hideg és a nagy számlák." Egy olvasónk szerint pedig: „Mindegyiknek megvan a maga szépsége - nem tudok választani." Sokaknak a tavasz a legszebb, de a gyerekek a nyarat kedvelik leginkább a vakáció és a fürdőzés miatt PÁVA ADORJÁN Örömforrások jó és rossz gazdái Világraszóló sikerektől volt hangos az elmúlt időszakban Magyarország, ahol hétvégén zárult a vizes világbajnokság, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, no meg Forma-1-es futamot is rendeztek. A nemzetközi sporteseménydömpingről szóló helyszíni tudósítások, illetve a versenyekre kilátogató nézők és a képernyők mögött szurkolók élménybeszámolói egyaránt arról tanúskodnak, hogy valami csodálatosnak lehetett részese sok ezer sportoló és sok-sok millió szurkoló. Magyarország ismét bebizonyította, hogy alaposan megéri a sportba fektetni: miközben az érmeket gyűjtő világkalsszisok a gyerekek, fiatalok példaképévé válnak, úgy az anyaország a szomszéd államok, Kelet-Közép-Európa számára mutat példát abból, hogyan lehet - rövid és hosszú távon egyaránt - „termelővé" alakítani az emberi és anyagi erőforrásokat. A prímet természetesen a vizes sportok csúcseseménye vitte - amelyet csak a helyszíneken összesen majdnem félmillió ember követetett -, de a magyar „sportnemzet” jövőképét tekintve fantasztikus eredmények születtek Győrben is, ahol a 14-18 évesek nyári sportfesztiválján (EYOF) a házigazdák nem kevesebb, mint 13 arany-, 14 ezüstés 14 bronzérmet gyűjtöttek, és ezzel a résztvevő 50 nemzet közül harmadikként zártak az éremtáblázaton az oroszok és az olaszok mögött. Ez az a generáció, amely majd a 2020-as tokiói nyári olimpián robbanhat be a világelitbe, és teljes erőbedobással a 2024-es ötkarikás játékokon arathatja le a babérokat. Utóbbi megmérettetés esetében az már biztos, hogy nem hazai környezetben, hiszen azok, akik most behúzott függönyökkel, füldugóval lapították végig a világraszóló piros-fehér-zöld diadalokat, korábban sikeresen elgáncsolták a budapesti olimpiai mozgalmat. Miközben Magyarország immár arra is képes lenne, hogy nyári olimpiát rendezzen, Romániában haldoklik a sport: már a tavalyi riói játékokon is csúfosan kiütközött az egészséges életmódra és versenyszellemre nevelő, egyéni és közösségi sikerekkel elhalmozó sport totális elhanyagolása. És persze ez csak a jéghegy csúcsa: az infrastrukturális beruházások elmaradása, az utánpótlásnevelés elsorvasztása és az élversenyzők magukra hagyása évtizedek óta nem látott válságot idézett elő, amelynek hatása már az alapoknál, a kisgyerekek teszverési óráin is érezteti leépítő hatását. Minden dicséret azoknak a romániai fiataloknak, akik a nehézségek ellenére összesen 5 ezüstöt és 3 bronzot gyűjtöttek a győri EYOF-on, de nagyon kétséges, hogy többségük három vagy hét év múlva a felnőttek legjobbjai között is kamatoztatni tudja tehetségét. Szomorú példa a téli sportok hazai világa: Románia négy évvel ezelőtt joggal tartotta nagy megvalósításnak, hogy Brassóban és környékén rendezték az EYOF téli „kiadását", ám azóta messze nem beszélhetünk a hazai szakágak megerősödéséről: a versenyzők legjobbjait továbbra is külföldre, országváltásba taszítják a helyi viszonyok, a jégkorong-válogatotton pedig inkább hét, harminc év feletti légiós „tehetség” honosításával segítenek. Szintén sokatmondóan elrettentő példa, hogy amikor egy - a lesújtó országos összkép ellenére - virágzó sportélettel büszkélkedő város, Sepsiszentgyörgy önkormányzata saját kezébe venné egy létesítmény felújítását, az állam képviselői minden áron keresztbe tennének, csak mert a „magasztosabb” nemet államérdekek azt diktálják. Miközben a fejlesztésképtelen bukaresti oktatási minisztérium tornatankönyv bevezetésével terhelné a lassan mozgásképtelenné váló diáktársadalmat, Magyarországon tini sportcsillagok születnek: a 17 éves úszó, Milák Kristóf vb-ezüstérme feledhetetlen élmény, és ez még csak a kezdet. A román sport azonban a végét járja, miközben ezzel semmit nem spóroltat ■ meg - a magyarországi sportberuházások, az olimpiai álmok ellenzőinek üzenjük, ettől nincsenek jobb iskolák, kórházak, autópályák, politikai pártok Romániában, pusztán csak a kiapadt örömforrások száma nő. ez: ezz