Gyergyói Hírlap, 2017. október (8. évfolyam, 188-209. szám)

2017-10-10 / 194. szám

2 Gyergyói Hírlap ■ 2017 október 10., kedd AKTUÁLIS T­i­r­­ifi urnik­ 1« ■ FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyósz......... napi Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szu­szer-Nagy Róbert Ügyvezető igazgató: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Gál­a Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Bolond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkiartóinkra és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség tele­fonszámát,a 0266-361201-et tárcsázza, és be­mondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószenti Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 hirlap@gyergyoi-birlap.ro marketing®gyergyoi-hirlap.rc hirdetesigyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hűtlen-m­in ■uiiVULmu,­ 8-16 óra knzfi Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT Megkérdeztük olvasóinkat Mivel oldja meg lakásában a fűtést? Meg van elégedve ezzel és a vele járó kiadásokkal? FOTÓ: KRISTÓ RÓBERT L­eginkább azok elégedet­tek a fűtés minőségével és az árával is, akik sza­bályozni tudják a lakásukba érkező hőt. Könnyebben meg­oldható ez a házilag kiépített, illetve hőszabályzóval ellá­tott fűtésrendszerek esetében, és egyáltalán nem azokban a tömbházlakásokban, ahol sem­milyen újítás nem történt a há­lózaton. A fával tüzelők között is akadnak elégedetlenkedők. Évről évre drágább a fa Az utóbbi időben nem csak hogy megdrágult a tűzifa, de a beszerzése is egyre nehezebb - panaszkodnak azok a válasz­adók, akik kertes házaikat fa­tüzelésű megoldásokkal fűtik télen. Mint írják: „Fával tüze­lek. Nagyon megdrágult az én kis nyugdíjamhoz viszonyítva"; „Fával oldom meg a lakásom fű­tését. A meleggel meg vagyok elégedve, de a tüzelőanyag elég sokba kerül",­ „Fával, csempe­kályhával. A kiadásokat sokal­­lom, mert elég drága lett a fa, de olyan meleget csinálok, ami­lyent akarok“- „Fával fűtünk, de az árak már a csillagokat is el­érték. Egyre drágább", „Fatü­zeléssel. A kiadások egyre na­gyobbak. Évről évre drágul a tü­zelőanyag"; „Tűzifával. Fenyő­vel, bükkel, brikettel, moszttal, fűrészkorpával, levegővel... Elé­gedetlen vagyok, mert kevés a nyugdíjam"; „Tűzifával. Meg­elégedve? Szerintem senki nem elégedett, mivel a fa nagyon drá­ga, és nehezen lehet hozzájut­ni",- „Fenyővel és bükkfával tü­zelek. Az árak nagyon meg­emelkedtek, de elsődleges, hogy a téli tüzelő meg legyen vásárol­va",- „Tűzifával oldjuk meg. Drá­ga, és nagyon nehezen lehet be­szerezni, de a fa úgy kell, mint a kenyér." A csempekályha ma sem ment ki divatból, ugyanakkor az új rendszerekkel is meg vannak elégedve a válaszadók. „Szeren­csére nem bontottuk le a csem­pekályhákat, így tavalytól is­mét be tudtuk üzemelni. Kény­telenek voltunk leválni a távfű­tésről, mert nem bírtuk fizetni. Igaz, két szobában nem fűtünk télen, de nincs is szükség rá, így meg vagyunk elégedve",­ „Csem­pekályhával, villanyárammal fűtünk. Meg vagyunk eléged­ve, mert a költségek feleannyi­ba kerülnek, mint a távhő", „A lakásunkban van központi fű­tés, melyet a pincében lévő ka­zánnal működtetünk. Brikettel és cándrával tüzelünk, az áruk megfelelő",- „Fatüzelésű közpon­ti fűtéssel. Nagyon elégedett va­gyok. A fát idejében beszerez­zük",- „Saját fűtésrendszerünk van, nagyon jó. Egy kicsit drá­ga a fa, de még így is jobban ki­jövünk, mintha gázzal fűte­­nénk", „Saját központi fűtésem van, és nem sokallom a kiadáso­kat" - válaszolnak az olvasók. A sok dicséret mellett a saját köz­ponti fűtés sem „úszta meg" pa­nasz nélkül. „Központi fűtésünk van, de a tűzifát általában pó­tolni kell brikettel. Persze, hogy nem vagyok megelégedve" - írja egyik szelvénybeküldő. A gázszolgáltatást hiányol­ja az az olvasónk, aki ezt ír­ta: „A lakásunkba be van ve­zetve a városi távhő, de olyan nagy számlákat fizettünk, hogy jobbnak láttuk saját köz­ponti fűtést csináltatni. Igaz, már 5000 lejre vásároltunk fát, reméljük, az egészet nem kell eltüzeljük a télen. Úgy melegí­tünk, ahogy mi akarunk. Jó vol­na, ha az egész városban meg­oldanák a gáz bekötését, mert Gyergyóban 8-9 hónapot tüzel­ni kell." Távhőszolgáltatásról A gyergyószentmiklósi tömbházlakók a távhőszolgál­tatásról is beszámolnak. Nem mindenki elégedett. „Mivel a tömbháznak van rendes kémé­nye, ősszel és tavasszal kály­hában tüzelünk, télen pedig a városi fűtéshálózatról kapjuk a hőt. Kialakítottuk a vízszintes elosztást. Nagyon meg vagyok elégedve. Annyit fűtök, amen­­­nyire pénzem van, persze úgy, hogy ne fázzak". „Tömbházban lakom, a városi hőszolgáltatótól kapom a fűtést. Minőségileg aránylag jó, de például a buka­resti fűtési árakhoz viszonyít­va ez drága nagyon", „A városi fűtést használom, nagyon drá­ga",­ „Vízszintes elosztás van a tömbházunkban, amivel le­het spórolni, de akkor megfagy az ember. Ha egész nap mele­gek lennének a fűtőtestek, nem lenne elég a havi keresetem a számlákra", „A távhő minősé­gére nincs panaszunk, az árá­ra annál inkább",­ „Leváltunk a távhőről, elektromos fűtőteste­ket szereltettünk fel. Nagyon meg vagyok elégedve" - olvas­ható. Egyik válaszadó megjegyzi: „Minden típusú fűtőanyag drá­ga, de inkább erre adom ki a pénzt, mint a gyógyszerekre." a mumuM Thermo Control System Kevesebb a panasz, ha lehetőség van a fűtés szabályozására Egy szófordulat mélyrétegei Furcsa alak vagyok: ilyen sok idő után is még rá tudok csodálkozni az anyanyelvem rejtett kincseire. Egy éle­ten át használom, a mélyrétegek feltá­rása nélkül. Mostanában döbbentem rá, egy véletlenül előbukkanó emlék kapcsán. Ha valami nagyon sikerült, szép, ízletes stb. röviden úgy jellemez­zük, hogy hét nyelven beszél. Mind­nyájan értjük. Sok évvel ezelőtt egy kolléganőm örömmel mutatta, milyen őszi cipőt sikerült vennie, épp olyat, amilyenre már régen vágyott. Mi, nők kicsit irigykedve vettük közre és cso­dáltuk a szerzeményt, hangoskodá­sunkra felfigyelt egy román kolléganő és odajött ő is megnézni, mi bajunk. A boldog cipőtulajdonos pedig, románra fordítva kérdezte meg: ugye gyönyörű, hét nyelven beszél?! A kolléganő meg­döbbent és visszakérdezett: mit csi­nál? Hét nyelven beszél. Nem értem mondta, hogy beszélne egy cipő hét nyelven?! A cipő az cipő, nem beszélő papagáj. Egymás szavába vágva igye­keztünk megmagyarázni, hogy ez a mi nyelvünkön mit is jelent. Jóindulatú­an ránk hagyta, azt mondta, nem szá­mít, de ott hagyott minket, mint olya­nokat, akiknek mondjuk a legjobb cso­koládé a ropogósra sült libacomb. Ta­lán soha nem jut eszembe ez a régi emlék, ha mostanában nem erősödik fel annyira - mindenfelől - a sápítozó honfibú és a folytonos kirekesztős já­ték. A vérre menő viták, hogy például a katalánoknak nincs is joguk a külön nyelvhez. Érdekes, amikor hajdaná­ban kialakult, még senki nem vétózta meg a megszólalásuk jogát. Beszéltek, ahogy akartak és tudtak. Ha nem is hét nyelven, de egyen, az ő sajátjukon. Ezt úgy látszik nehéz megérteni. Azok­nak, akik például rajtunk kérik számon az anyanyelvünkhöz képest az ország nyelvének hátrább sorolását. Mint­ha legalább szülőanyja is lehetne akár hét is valakinek. Van nekünk egy má­sik mondásunk, az „ahány nyelv, an­­­nyi ember”. Ezt már rég nem hallot­tam használni, pedig nagyon sok igaz­ság van benne. Jacques Chirac, ré­gebbi francia elnök például állítólag azt mondta, hogy a jó francia két dol­got nem tesz: nem fütyöli a himnuszt és nem beszél angolul. Szíve joga volt ilyet mondani, igaz, a francia nyelv­ben sincs meg az értékelést kifejező hét nyelven beszél, nekünk sem vélet­lenül van meg, nem hiszem. A lassan ránk rakódó történelem ajándéka ta­lán. A nyelvészek dolga volna tisztáz­ni, jogos-e a hét nyelven beszélő örö­münk, vagy magunk alatt vágjuk a fát, ha igyekszünk szót érteni másokkal is? Mea culpa, ez most épp nem meg­felelő pillanat erre a töprengésre, de bocsánat, ha én mégis büszke vagyok a szófordulatunkra. MOLNÁR JUDIT CD CD 7sz CD

Next