Gyergyói Hírlap, 2017. október (8. évfolyam, 188-209. szám)
2017-10-10 / 194. szám
2 Gyergyói Hírlap ■ 2017 október 10., kedd AKTUÁLIS Tirifi urnik 1« ■ FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyósz......... napi Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Ügyvezető igazgató: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Gála Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Bolond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkiartóinkra és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát,a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószenti Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 hirlap@gyergyoi-birlap.ro marketing®gyergyoi-hirlap.rc hirdetesigyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hűtlen-min ■uiiVULmu, 8-16 óra knzfi Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT Megkérdeztük olvasóinkat Mivel oldja meg lakásában a fűtést? Meg van elégedve ezzel és a vele járó kiadásokkal? FOTÓ: KRISTÓ RÓBERT Leginkább azok elégedettek a fűtés minőségével és az árával is, akik szabályozni tudják a lakásukba érkező hőt. Könnyebben megoldható ez a házilag kiépített, illetve hőszabályzóval ellátott fűtésrendszerek esetében, és egyáltalán nem azokban a tömbházlakásokban, ahol semmilyen újítás nem történt a hálózaton. A fával tüzelők között is akadnak elégedetlenkedők. Évről évre drágább a fa Az utóbbi időben nem csak hogy megdrágult a tűzifa, de a beszerzése is egyre nehezebb - panaszkodnak azok a válaszadók, akik kertes házaikat fatüzelésű megoldásokkal fűtik télen. Mint írják: „Fával tüzelek. Nagyon megdrágult az én kis nyugdíjamhoz viszonyítva"; „Fával oldom meg a lakásom fűtését. A meleggel meg vagyok elégedve, de a tüzelőanyag elég sokba kerül", „Fával, csempekályhával. A kiadásokat sokallom, mert elég drága lett a fa, de olyan meleget csinálok, amilyent akarok“- „Fával fűtünk, de az árak már a csillagokat is elérték. Egyre drágább", „Fatüzeléssel. A kiadások egyre nagyobbak. Évről évre drágul a tüzelőanyag"; „Tűzifával. Fenyővel, bükkel, brikettel, moszttal, fűrészkorpával, levegővel... Elégedetlen vagyok, mert kevés a nyugdíjam"; „Tűzifával. Megelégedve? Szerintem senki nem elégedett, mivel a fa nagyon drága, és nehezen lehet hozzájutni",- „Fenyővel és bükkfával tüzelek. Az árak nagyon megemelkedtek, de elsődleges, hogy a téli tüzelő meg legyen vásárolva",- „Tűzifával oldjuk meg. Drága, és nagyon nehezen lehet beszerezni, de a fa úgy kell, mint a kenyér." A csempekályha ma sem ment ki divatból, ugyanakkor az új rendszerekkel is meg vannak elégedve a válaszadók. „Szerencsére nem bontottuk le a csempekályhákat, így tavalytól ismét be tudtuk üzemelni. Kénytelenek voltunk leválni a távfűtésről, mert nem bírtuk fizetni. Igaz, két szobában nem fűtünk télen, de nincs is szükség rá, így meg vagyunk elégedve", „Csempekályhával, villanyárammal fűtünk. Meg vagyunk elégedve, mert a költségek feleannyiba kerülnek, mint a távhő", „A lakásunkban van központi fűtés, melyet a pincében lévő kazánnal működtetünk. Brikettel és cándrával tüzelünk, az áruk megfelelő",- „Fatüzelésű központi fűtéssel. Nagyon elégedett vagyok. A fát idejében beszerezzük",- „Saját fűtésrendszerünk van, nagyon jó. Egy kicsit drága a fa, de még így is jobban kijövünk, mintha gázzal fűtenénk", „Saját központi fűtésem van, és nem sokallom a kiadásokat" - válaszolnak az olvasók. A sok dicséret mellett a saját központi fűtés sem „úszta meg" panasz nélkül. „Központi fűtésünk van, de a tűzifát általában pótolni kell brikettel. Persze, hogy nem vagyok megelégedve" - írja egyik szelvénybeküldő. A gázszolgáltatást hiányolja az az olvasónk, aki ezt írta: „A lakásunkba be van vezetve a városi távhő, de olyan nagy számlákat fizettünk, hogy jobbnak láttuk saját központi fűtést csináltatni. Igaz, már 5000 lejre vásároltunk fát, reméljük, az egészet nem kell eltüzeljük a télen. Úgy melegítünk, ahogy mi akarunk. Jó volna, ha az egész városban megoldanák a gáz bekötését, mert Gyergyóban 8-9 hónapot tüzelni kell." Távhőszolgáltatásról A gyergyószentmiklósi tömbházlakók a távhőszolgáltatásról is beszámolnak. Nem mindenki elégedett. „Mivel a tömbháznak van rendes kéménye, ősszel és tavasszal kályhában tüzelünk, télen pedig a városi fűtéshálózatról kapjuk a hőt. Kialakítottuk a vízszintes elosztást. Nagyon meg vagyok elégedve. Annyit fűtök, amennyire pénzem van, persze úgy, hogy ne fázzak". „Tömbházban lakom, a városi hőszolgáltatótól kapom a fűtést. Minőségileg aránylag jó, de például a bukaresti fűtési árakhoz viszonyítva ez drága nagyon", „A városi fűtést használom, nagyon drága", „Vízszintes elosztás van a tömbházunkban, amivel lehet spórolni, de akkor megfagy az ember. Ha egész nap melegek lennének a fűtőtestek, nem lenne elég a havi keresetem a számlákra", „A távhő minőségére nincs panaszunk, az árára annál inkább", „Leváltunk a távhőről, elektromos fűtőtesteket szereltettünk fel. Nagyon meg vagyok elégedve" - olvasható. Egyik válaszadó megjegyzi: „Minden típusú fűtőanyag drága, de inkább erre adom ki a pénzt, mint a gyógyszerekre." a mumuM Thermo Control System Kevesebb a panasz, ha lehetőség van a fűtés szabályozására Egy szófordulat mélyrétegei Furcsa alak vagyok: ilyen sok idő után is még rá tudok csodálkozni az anyanyelvem rejtett kincseire. Egy életen át használom, a mélyrétegek feltárása nélkül. Mostanában döbbentem rá, egy véletlenül előbukkanó emlék kapcsán. Ha valami nagyon sikerült, szép, ízletes stb. röviden úgy jellemezzük, hogy hét nyelven beszél. Mindnyájan értjük. Sok évvel ezelőtt egy kolléganőm örömmel mutatta, milyen őszi cipőt sikerült vennie, épp olyat, amilyenre már régen vágyott. Mi, nők kicsit irigykedve vettük közre és csodáltuk a szerzeményt, hangoskodásunkra felfigyelt egy román kolléganő és odajött ő is megnézni, mi bajunk. A boldog cipőtulajdonos pedig, románra fordítva kérdezte meg: ugye gyönyörű, hét nyelven beszél?! A kolléganő megdöbbent és visszakérdezett: mit csinál? Hét nyelven beszél. Nem értem mondta, hogy beszélne egy cipő hét nyelven?! A cipő az cipő, nem beszélő papagáj. Egymás szavába vágva igyekeztünk megmagyarázni, hogy ez a mi nyelvünkön mit is jelent. Jóindulatúan ránk hagyta, azt mondta, nem számít, de ott hagyott minket, mint olyanokat, akiknek mondjuk a legjobb csokoládé a ropogósra sült libacomb. Talán soha nem jut eszembe ez a régi emlék, ha mostanában nem erősödik fel annyira - mindenfelől - a sápítozó honfibú és a folytonos kirekesztős játék. A vérre menő viták, hogy például a katalánoknak nincs is joguk a külön nyelvhez. Érdekes, amikor hajdanában kialakult, még senki nem vétózta meg a megszólalásuk jogát. Beszéltek, ahogy akartak és tudtak. Ha nem is hét nyelven, de egyen, az ő sajátjukon. Ezt úgy látszik nehéz megérteni. Azoknak, akik például rajtunk kérik számon az anyanyelvünkhöz képest az ország nyelvének hátrább sorolását. Mintha legalább szülőanyja is lehetne akár hét is valakinek. Van nekünk egy másik mondásunk, az „ahány nyelv, annyi ember”. Ezt már rég nem hallottam használni, pedig nagyon sok igazság van benne. Jacques Chirac, régebbi francia elnök például állítólag azt mondta, hogy a jó francia két dolgot nem tesz: nem fütyöli a himnuszt és nem beszél angolul. Szíve joga volt ilyet mondani, igaz, a francia nyelvben sincs meg az értékelést kifejező hét nyelven beszél, nekünk sem véletlenül van meg, nem hiszem. A lassan ránk rakódó történelem ajándéka talán. A nyelvészek dolga volna tisztázni, jogos-e a hét nyelven beszélő örömünk, vagy magunk alatt vágjuk a fát, ha igyekszünk szót érteni másokkal is? Mea culpa, ez most épp nem megfelelő pillanat erre a töprengésre, de bocsánat, ha én mégis büszke vagyok a szófordulatunkra. MOLNÁR JUDIT CD CD 7sz CD