Gyergyói Hírlap, 2018. február (9. évfolyam, 21-40. szám)
2018-02-21 / 35. szám
2 , Gyergyi. ■ ,AQ1g. fr-buna 21.. Szc.d.i _______________________________AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Príma Press Kft. ISSN: 2344-0163 Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Sziszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Baricz Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Gála Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos elmét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500,Gyergyószenti Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 E-mail: hirlapisugyergyoi-hirlap.ro marketingftgyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetésfelvételes terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Megkérdeztük olvasóinkat Ha két mondatban kellene jellemezze Ambrus Attilát, a Viszkist, mint mondana róla? Levetítették többször is A Viszkis című filmet Gyergyószentmiklóson, volt közönségtalálkozó is Ambrus Attilával. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ki mit gondol az egykori bankrablóról, a mai keramikusról, amikor feltettük a kérdést: Ha két mondatban kellene jellemezze Ambrus Attilát, a Viszkist, mint mondana róla? Akik tisztelik talpraállását „Talpraesett fiatalember, mert amikor rájött, hogy a rablásból nem lehet megélni, akkor becsületesen kezdett élni"; „Bátor, felelősségvállaló, új életet kezdő",- „A zűrzavaros élete megtanította a helyes útra térni"; „Én azt mondanám, hogy szegényt a fiatalkori bűnéért megvetik, pedig már rég jó úton halad előre",- „Képes volt megváltozni, belátta, hogy másként kell élni"; „Egy ember, aki megbánta tetteit, és próbál visszailleszkedni a társadalomba"; „Tiszteletreméltó, hogy új életet tudott kezdeni. Most egy jól sikerült székely-magyar keverék"; „Nem kell példa legyen, de értékelendő, hogy megjavult"; „Gratulálok neki, hogy annyi minden után talpra tudott állni" - ilyen válaszok érkeztek olvasóink egyik táborából. De az érem másik oldala is megjelent a szelvényeken. Nem dicsérik egyes olvasóink „Nem igazán tudok semmi jót mondani róla" - így válaszol egyik szelvénybe küldünk, és még vannak, akik mellé sorakoznak: „Bölcs, nagyképű, kihívó... nem is tudom, minek nevezzem. Másnak is nehéz volt az élet, de bankot nem rabolt"; „Nekem nagyon rossz véleményem van az ilyenfajta emberekről, és azt is helytelen dolognak tartom, hogy filmet készítsenek róla", „Eléggé negatív személyiség. Kapott egy esélyt, amelyben eddig pozitív", „Megjavult, egyenes, őszintén megmondja a frankót. Hogy ilyen celeb lett, az a sajtó hibája", „Nem fért a munka a nyakára." Csak példakép ne legyen Nem kellene az ő nyomdokába lépnie a fiatalságnak, állítják néhányan, de olyan olvasónk is van, aki rájött, mégis lehetne tőle tanulni: „Jó, hogy jó útra tért, de nem kellene dicshimnuszt zengeni róla",- „Megcsinálta a szívek harcát, és most hőst faragnak belőle. Hát ez igazán jó példa a jövő generációnak",- „Egy negatív személyiség, egyáltalán nem jó példa a fiatalok számára". „Példa, de nem abban, hogy rabolt, hanem hogy ma már van mestersége, keramikus." Meleget, hideget a gyergyóiaktól A szelvényeken még ilyen válaszokat is olvashattunk: „Az életútja nem az, mint ami a filmen van"- „Sok ilyen eset van, mégis Attiláról készítettek csak filmet", „Szüksége volt pénzre, hát meg is oldotta többszöri rablással. Sikerült próbára tegye a magyar rendőrséget, legalább tanultak belőle, hát beillik egy hősnek", „A gazdagokat lopta meg, a szegényeknek adta", „Ő az, aki a saját kárán tanult",„Én nem ítélkezem, nehéz gyermekkora volt. Ha rabolt is, nem ölt meg senkit, rá volt kényszerülve. A politikusok minden nap lopnak, de őket senki nem vonja felelősségre", „A pénz miatt csinálta. Rövid idő alatt akart meggazdagodni, és a szegénységből kitörni", „Jó útra tért, és elég hamar beilleszkedett a tévéműsorokba és a közéletbe is." Egy családi történet is olvasható az egyik szelvényen: „A most huszonnégy éves unokám ötéves volt, amikor a Viszkis-ügy volt. Amikor mentek haza az erdélyi nyaralásból, mondtam, majd meséld el az óvónéninek, hogy hol jártál: Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Parajd, Szováta, Hévíz, az ezeréves határ, Csíksomlyó, Csíkszereda. Erre ő válaszolt: inkább nem mesélem el, mert azt mondják, én is onnan származom, ahonnan a Viszkis. Azóta is sokszor elkacagjuk a családban. Egyébként gratula a mostani életéhez. A seb begyógyult, de a heg megmaradt." FOTÓ: HAÁZVINCE Megosztja olvasóinkat a kérdés: milyen ember is Ambrus Attila? Atom és olimpia Bejárta a világhálót a felvétel: lefényképeztek egy atomot. Most az egyszer akár úgy is lehet fogalmazni: sikerült lefényképezni. Azt ugyan bajos lenne számba venni, hogy eddig hányan szerették volna vagy akarták, próbálták lefényképezni az atomot, ám feltételezhetően nem ez volt az első próbálkozás. Szóval a sajtóbeli híradások szerint David Nadlinger, „az oxfordi egyetem fizikusának fotóján egy ioncsapdába ejtett, pozitív töltésű stronciumatom” látható. Bevallom, a képen a kis kék pontocska alig észrevehető, de ha jobban odafigyelünk, akkor igen. Lehet ezt történelmi eseménynek minősíteni, ám mielőtt ezt bárki is megtenné, siessünk megemlíteni, hogy - a híreket idézve - „mellékesen egy csendes vasárnap délután készített” fotóról van szó, ám ezzel elnyerte az angliai Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsa 2017-es fotópályázatának fődíját. Napok óta a dél-koreai téli olimpiával kapcsolatos hírek kerültek a figyelem középpontjába. A sporteseménynek amúgy semmi köze az atomhoz, csupán a fizika törvényeihez, ám közvetve mégis az atomenergia, egyszerűsítve az atom árnyékában zajlik ez a nagy esemény. Nyilván nem arról az atomocskáról van szó, amelynek fényképfelvételét megnézhetjük, nem. Más atomról van szó. Olyanokról, mint a lefényképezett stroncium, meg a csoportjába tartozó radioaktív atomokról. És nem csupán egyetlen atomocska a koreai árnyéktartó. Ugyanis a politikában is eseménynek számít, hogy a nagyon rossz hírű Észak- Korea küldöttsége részt vesz ezen a sporteseményen. És - mint a fősodratú médiában fogalmaznak - magas szinten képviseli az államot a legfőbb pártvezetés, pontosabban befolyásos politikusok is. Aki figyelt erre is, talán már hallott róla, hogy meghívást hoztak a dél-koreai vezetésnek... Mi köze mindehhez az észak-koreai radioaktív atomoknak? Annyi, hogy a szigorú határok közé zárt ország vezetése úgy játszadozik az atomtöltetekkel, mint egyedül maradt kisfiú a fakardjával. Mondták is neki az amerikaiak, akik a világ rendőreinek tartják magukat, hogy fel kellene hagyni ezzel, sőt le kellene szerelni az egész bagázsit, még mi is tudjuk, hogy veszélyes... Az észak-koreaiakba szorult azonban annyi logika, hogy felfogják: milyen jogon, alapon szabályozza, tiltja a játékot az az erősebb játszótárs, aki maga egyáltalán nem szerel, semmisít meg semmit? Ez ugye semmilyen méltányosságra nem utal, de hát aki játszott gyermekkorában csapatban, az talán még emlékszik: a nagyobb mindig dirigálni akart, és úgy alakítani a játék szabályain, hogy az egyedül neki legyen jó. Tehát a két testvérország (bár lehetne már teljes joggal így nevezni őket!) kapcsolatának javulásában jó ürügy a téli olimpia, az Egyesült Államok és Észak-Korea viszonylatában azonban semmiféle enyhülésre, békülékenységre utaló jelet nem találnak a politikai elemzők, sőt! Ennek oka pedig a már emlegetett atomenergia, és nem a lefényképezett stronciumatom: így tud egy pirinyó atomocska árnyékot vetni egy sportbéli világeseményre, és a magát leghatalmasabbnak mutató államra (is). Inkább az olimpia eseményeit kövessük figyelemmel, mint a politikusok nyilatkozatait, mert annyi aggodalomról meg hasonló érzelmekről olvashatunk netán, hogy csak! Bezzeg ahol kőolaj volt, oda beduvadtak rendet tenni. Az ENSZ, NATO, AEA és szövetségesei „felszabadították" a népeket a diktatúrák alól. Az észak-koreaiakért mégsem tették meg, pedig minden perc késő. Gyanítom is, hogy miért: mert ott nincs kőolaj, az atommal azonban vissza lehet parittyakövezni. P. BUZOGÁNY ÁRPÁD