Gyergyói Hírlap, 2018. február (9. évfolyam, 21-40. szám)

2018-02-21 / 35. szám

2 , Gyergy­i.­ ■ ,AQ1g. fr-buna 21.. Szc.d.i _______________________________AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Príma Press Kft. ISSN: 2344-0163 Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szi­szer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Gál­a Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség tele­fonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és be­mondja pontos elmét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500,Gyergyószenti Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 E-mail: hirlapisugyergyoi-hirlap.ro marketingftgyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetés­­felvételes terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Megkérdeztük olvasóinkat Ha két mondatban kellene jellemezze Ambrus Attilát, a Viszkist, mint mondana róla? Levetítették többször is A Viszkis című filmet Gyergyószentmiklóson, volt közönségtalálkozó is Amb­rus Attilával. Arra voltunk kí­váncsiak, hogy ki mit gondol az egykori bankrablóról, a mai ke­ramikusról, amikor feltettük a kérdést: Ha két mondatban kel­lene jellemezze Ambrus Attilát, a Viszkist, mint mondana róla? Akik tisztelik talpraállását „Talpraesett fiatalember, mert amikor rájött, hogy a rab­lásból nem lehet megélni, ak­kor becsületesen kezdett élni"; „Bátor, felelősségvállaló, új éle­tet kezdő",- „A zűrzavaros élete megtanította a helyes útra tér­ni"; „Én azt mondanám, hogy szegényt a fiatalkori bűnéért megvetik, pedig már rég jó úton halad előre",- „Képes volt meg­változni, belátta, hogy másként kell élni";­ „Egy ember, aki meg­bánta tetteit, és próbál vissza­illeszkedni a társadalomba"; „Tiszteletreméltó, hogy új éle­tet tudott kezdeni. Most egy jól sikerült székely-magyar keve­rék"; „Nem kell példa legyen, de értékelendő, hogy megjavult"; „Gratulálok neki, hogy annyi minden után talpra tudott áll­ni" - ilyen válaszok érkeztek ol­vasóink egyik táborából. De az érem másik oldala is megjelent a szelvényeken. Nem dicsérik egyes olvasóink „Nem igazán tudok semmi jót mondani róla" - így vála­szol egyik szelvénybe küldünk, és még vannak, akik mellé so­rakoznak: „Bölcs, nagyképű, ki­hívó... nem is tudom, minek ne­vezzem. Másnak is nehéz volt az élet, de bankot nem rabolt"; „Nekem nagyon rossz vélemé­nyem van az ilyenfajta embe­rekről, és azt is helytelen do­lognak tartom, hogy filmet ké­szítsenek róla",­ „Eléggé negatív személyiség. Kapott egy esélyt, amelyben eddig pozitív",­ „Meg­javult, egyenes, őszintén meg­mondja a frankót. Hogy ilyen celeb lett, az a sajtó hibája", „Nem fért a munka a nyakára." Csak példakép ne legyen Nem kellene az ő nyomdoká­ba lépnie a fiatalságnak, állítják néhányan, de olyan olvasónk is van, aki rájött, mégis lehetne tő­le tanulni: „Jó, hogy jó útra tért, de nem kellene dicshimnuszt zengeni róla",- „Megcsinálta a szívek harcát, és most hőst fa­ragnak belőle. Hát ez igazán jó példa a jövő generációnak",- „Egy negatív személyiség, egyáltalán nem jó példa a fiatalok számá­ra".­ „Példa, de nem abban, hogy rabolt, hanem hogy ma már van mestersége, keramikus." Meleget, hideget a gyergyóiaktól A szelvényeken még ilyen vá­laszokat is olvashattunk: „Az életútja nem az, mint ami a fil­men van"- „Sok ilyen eset van, mégis Attiláról készítettek csak filmet", „Szüksége volt pénz­re, hát meg is oldotta többszöri rablással. Sikerült próbára te­gye a magyar rendőrséget, leg­alább tanultak belőle, hát beillik egy hősnek",­ „A gazdagokat lop­ta meg, a szegényeknek adta", „Ő az, aki a saját kárán tanult",­­„Én nem ítélkezem, nehéz gyer­mekkora volt. Ha rabolt is, nem ölt meg senkit, rá volt kénysze­rülve. A politikusok minden nap lopnak, de őket senki nem vonja felelősségre",­ „A pénz miatt csi­nálta. Rövid idő alatt akart meg­gazdagodni, és a szegénységből kitörni",­ „Jó útra tért, és elég ha­mar beilleszkedett a tévéműso­rokba és a közéletbe is." Egy családi történet is ol­vasható az egyik szelvényen: „A most huszonnégy éves uno­kám ötéves volt, amikor a Visz­­kis-ügy volt. Amikor men­tek haza az erdélyi nyaralás­ból, mondtam, majd meséld el az óvónéninek, hogy hol jár­tál: Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Parajd, Szováta, Hévíz, az ezer­éves határ, Csíksomlyó, Csík­szereda. Erre ő válaszolt: in­kább nem mesélem el, mert azt mondják, én is onnan szárma­zom, ahonnan a Viszkis. Azóta is sokszor elkacagjuk a család­ban. Egyébként gratula a mosta­ni életéhez. A seb begyógyult, de a heg megmaradt." FOTÓ: HAÁZVINCE Megosztja olvasóinkat a kérdés: milyen ember is Ambrus Attila? Atom és olimpia Bejárta a világhálót a felvétel: lefény­képeztek egy atomot. Most az egyszer akár úgy is lehet fogalmazni: sikerült lefényképezni. Azt ugyan bajos lenne számba venni, hogy eddig hányan sze­rették volna vagy akarták, próbálták le­fényképezni az atomot, ám feltételez­hetően nem ez volt az első próbálko­zás. Szóval a sajtóbeli híradások szerint David Nadlinger, „az oxfordi egyetem fi­zikusának fotóján egy ioncsapdába ej­tett, pozitív töltésű stronciumatom” lát­ható. Bevallom, a képen a kis kék pon­tocska alig észrevehető, de ha jobban odafigyelünk, akkor igen. Lehet ezt tör­ténelmi eseménynek minősíteni, ám mielőtt ezt bárki is megtenné, siessünk megemlíteni, hogy - a híreket idézve - „mellékesen egy csendes vasárnap dél­után készített” fotóról van szó, ám ezzel elnyerte az angliai Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsa 2017-es fotópályáza­tának fődíját. Napok óta a dél-koreai téli olimpiával kapcsolatos hírek kerültek a figyelem középpontjába. A sporteseménynek amúgy semmi köze az atomhoz, csu­pán a fizika törvényeihez, ám közvetve mégis az atomenergia, egyszerűsítve az atom árnyékában zajlik ez a nagy ese­mény. Nyilván nem arról az atomocs­­káról van szó, amelynek fényképfelvé­telét megnézhetjük, nem. Más atomról van szó. Olyanokról, mint a lefényképe­zett stroncium, meg a csoportjába tar­tozó radioaktív atomokról. És nem csu­pán egyetlen atomocska a koreai ár­nyéktartó. Ugyanis a politikában is eseménynek számít, hogy a nagyon rossz hírű Észak- Korea küldöttsége részt vesz ezen a sporteseményen. És - mint a fősodratú médiában fogalmaznak - magas szin­ten képviseli az államot a legfőbb párt­vezetés, pontosabban befolyásos poli­tikusok is. Aki figyelt erre is, talán már hallott róla, hogy meghívást hoztak a dél-koreai vezetésnek... Mi köze mindehhez az észak-kore­ai radioaktív atomoknak? Annyi, hogy a szigorú határok közé zárt ország ve­zetése úgy játszadozik az atomtölte­tekkel, mint egyedül maradt kisfiú a fa­kardjával. Mondták is neki az amerikai­ak, akik a világ rendőreinek tartják ma­gukat, hogy fel kellene hagyni ezzel, sőt le kellene szerelni az egész bagázsit, még mi is tudjuk, hogy veszélyes... Az észak-koreaiakba szorult azonban an­­­nyi logika, hogy felfogják: milyen jogon, alapon szabályozza, tiltja a játékot az az erősebb játszótárs, aki maga egyáltalán nem szerel, semmisít meg semmit? Ez ugye semmilyen méltányosságra nem utal, de hát aki játszott gyermekkorá­ban csapatban, az talán még emlékszik: a nagyobb mindig dirigálni akart, és úgy alakítani a játék szabályain, hogy az egyedül neki legyen jó. Tehát a két testvérország (bár lehet­ne már teljes joggal így nevezni őket!) kapcsolatának javulásában jó ürügy a téli olimpia, az Egyesült Államok és Észak-Korea viszonylatában azonban semmiféle enyhülésre, békülékenység­­re utaló jelet nem találnak a politikai elemzők, sőt! Ennek oka pedig a már emlegetett atomenergia, és nem a le­fényképezett stronciumatom: így tud egy pirinyó atomocska ár­nyékot vetni egy sportbéli világese­ményre, és a magát leghatalmasabb­nak mutató államra (is). Inkább az olimpia eseményeit kövessük figye­lemmel, mint a politikusok nyilatkoza­tait, mert annyi aggodalomról meg ha­sonló érzelmekről olvashatunk netán, hogy csak! Bezzeg ahol kőolaj volt, oda beduvadtak rendet tenni. Az ENSZ, NA­TO, AEA és szövetségesei „felszaba­dították" a népeket a diktatúrák alól. Az észak-koreaiakért mégsem tették meg, pedig minden perc késő. Gyaní­tom is, hogy miért: mert ott nincs kő­olaj, az atommal azonban vissza lehet parittyakövezni. P. BUZOGÁNY ÁRPÁD

Next