Gyergyói Hírlap, 2018. március (9. évfolyam, 41-61. szám)

2018-03-01 / 41. szám

2 Gyergyói Hírlap , 2018. március 1., csütörtök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 6 hónap 12 hónap 20 lej 55 lej 110 lej 220 lej 3 hónap Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mennyire igaz a mondás, mely szerint az erőseket segíti a szerencse? Tud példát is erre? E­rősekhez pártol-e a sze­rencse? - erről érdeklőd­tünk olvasóinktól, és ha egy mondás előkerült, akkor szel­vénybeküldőink még megpótol­ták néhánnyal, igazolva, gazdag, színes a magyar nyelv. A mon­dás igazát azonban nem minden­ki osztja. Nézőpont kérdése Alig páran vannak a szelvény­be küldők közül, akik megkérdő­jelezik, hogy tényleg az erőseket segíti-e a szerencse. Az ő tábo­rukba tartozók így fogalmaz­nak: „Ez nem feltétlenül igaz, mert a szerencse forgandó, bár­kihez bekopoghat",- „A szerencse a gyengéket is úgy segíti, mint az erőseket. Nem tesz különbséget, de elfogadni jó dolog",- „Mindenki magának keresi a szerencséjét." Nagyjából igaz Olvasóink többnyire egyetérte­nek abban, hogy van összefüggés az erősség és szerencse között, igazuk alátámasztására sokan más szólásokkal, közmondások­kal is élnek. „A kutya is a domb­ra..., mondja a közmondás",­ „Igaz a mondás nemcsak az erősekre, hanem a gazdagokra is"; „Ezt a mondást én is hallottam, és igaz­nak tartom. A gazdag az min­dig gazdag, és az is marad, nála a szerencse." Olyan olvasónk is akad, aki konkrét példát hoz: „Volt olyan, aki egy évben két autót nyert a CEO 500 tejes könyvével, és saját magánalkasuk is volt" „Van benne valami, mert példá­ul tombolasorsoláson is gyakran azok nyernek, akik nincsenek rá­szorulva".­ „Sajnos, ez így igaz. A munkahelyemen az egyik mun­kásnak járt a szája, és kapott szabadságpénzt. A többi négy munkás nem kapott semmit." Szintén az egyetértés kap he­lyet azon szelvényeken is, me­lyekre ezt jegyezték le kitöltőik: „Nagyrészt igaz. Ritkán sikerül az egyszerű, szegény embernek kemény munka árán is haladnia a ranglétrán"- „A pénz a pénz­hez megy, akinek volt, annak van, akinek soha nem is volt, annak nem lesz más, csak a munka." Példákkal cáfolva vannak, akik úgy vélekednek, hogy a szerencse bárkire rálel­het, és inkább merészség kér­dése. Aki a sült galambot várja, annak kevés az esélye, a lottó­nyereményhez sorsjegyet kell váltani. „Szerintem aki mer, az nyer. Ez nem az erőn múlik, ha­nem szerencsén. Például, ha va­laki többször mer lottózni, biztos, hogy egyszer rámosolyog a sze­rencse".- „Én úgy tudom, hogy a bátraké a szerencse, de ez is le­het igaz",- „Erről nem hallottam, de akkor én az vagyok, akit ki­kerül a szerencse",- „Nem vagyok erős­, de volt rá eset, hogy kedve­zett a szerencse",- „Vásárhelyen történt. Én nem voltam erős, de segített a szerencse: 1961-ben há­­romlejes sorsjeggyel (lot in plic) nyertem 2000 lejt. A nyeremény­pénzemet ruhára, cipőre költöt­tem" - számol be a több mint fél évszázados eseményéről egy ol­vasónk. Egy másik megfejtés a kérdésben szereplő összefüggés­re: „Az anyagi jólét nagyobb le­hetőséget ad, hogy több helyen tudjon próbálkozni." FOTÓ: IGU. c­n­y­uw CU DOBÎNDĂ $i CÎ5TIGUR» A régi világ takarékbetétkönyve. Dacia személygépkocsit is lehetett nyerni vele Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Príma Press Kft. ISSN: 2344-0163 Bf» Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Projektvezető: Rédai Attila Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola Pethő Melánia Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs levente Tördelőszerkesztés: Gál­a Zoltán, Haáz Vince Műsormelléklet: Gráf Botond Ügyfélfogadás: Pál Ramona Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat 535 500, Gyergyószentmiklós Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361201 E-mail hirlapí@gyergyoi-hirlap.ro marketing_gyergyoi-hirlap.ro hirdetesi*gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.gyergyoi-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361201 I Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! GYÖNGYI • Amikor a félelem vezet Valójában mennyi félelem állhat ha­tárhúzásaink hátterében? Valahányszor találkozunk egy-egy „határhúzással”, me­lyet mi, vagy akár nekünk húznak, érde­mes elgondolkodni egy-két dolgon. Amennyiben én húzom a határt vala­melyik kulturálisan és társadalmilag is közel álló embertársammal szemben, miért is teszem? Vajon egy korábbi közel engedés kapcsán megélt rossz tapasz­talat, csalódás, kihasználtság, amolyan „önvédelem” vezet, melyet lehet, még magamnak sem vallok be? Esetleg az ismeretlentől való félelem az, ami gátol? Vagy csak a minden feletti kontroll illúziójának esetleges elvesztésé­től való óckodás vezérel? Netán szakmaiatlanságnak élem meg, ha nem úgy járok el, „ahogy a nagykönyv írja”, ahogy szokás? Vagy csupán attól tartok, nehogy rossz következtetést von­jon le, ne adj’ Isten könnyelműnek ítéljen meg a hozzám közeledő? De lehet, csak az adott embertársam­mal szembeni erős előítéletem vezet? Úgy gondolom, teljesen mindegy, me­lyik kérdés az, amelyet, ha őszintén ma­gamba nézek, magaménak érzek, hiszen valójában mindegyiknek erős félelem áll a hátterében, ami, valljuk be, nem lehet „ jó tanácsadó. Hacsak nem az óvatosság számlájára írjuk mindezt. Mert persze, óvatosnak lenni egy-egy esetben nem árt. Sőt! De vajon a sértettségünk, sebeink, torzult én- és világképünk engedik-e tisztán lát­ni az adott helyzetet? Hiszem és vallom, hogy az idő előrehaladtával bölcsebbek­­ké, ezáltal óvatosabbakká válunk, mert jobban megismerjük önmagunkat, már a külvilág apróbb jeleiből is megtanulunk olvasni. Ugyanakkor részben elvesztjük a rugalmasságunkat, ezért óvatosságunk­nak is köszönhetően, némely helyzetben lemerevedünk, akár be is zárkózunk. Tudom, sőt látom, a túlzott nyitottság semmiképp sem jobb a túlzott óvatos­ságnál, talán ebben is - mint minden­ben - jó lenne megtalálnunk „az arany középutat". Bárcsak sikerülne! o cm cm

Next