Székelyhon, 2018. december (9. évfolyam, 230-246. szám)
2018-12-03 / 230. szám
2 e AKTUÁLIS 2018. december 3., hétfő ^fejlesztések ^gazdaság #Gyergyószék Egymásra utalva város és vidék Gazdaságilag gyengébb vagy erősebb Gyergyószentmiklós, mint a térség községei? _ Csak aszfaltmennyiségben előztek a falvak - így vélekedik Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, ami szerinte nem nagy és nem is időtálló előny, hiszen amikorra Gyergyószentmiklóson befejeződik a teljes közművesítés, új aszfalt lesz, a községekben akkorra megkopik a szőnyeg. PETHŐ MELÁNIA, BALÁZS KATALIN Nem hiszi Gyergyószentmiklós első embere, hogy bármikor is lett volna olyan elöljáró, aki ne a település fejlődését akarta volna, de kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban több olyan állami intézkedés is volt, amelyik nem kedvezett a városok fejlődésének. A pályázatok sora kifejezetten a rurális közösségeket segítette, a költségvetés sem arányosan érkezett a térség településeire. Egymillió lejjel kevesebb „A város kasszájában 2,6 millió lejjel lett kevesebb bevétel a jövedelemből származó visszaosztásoknál azon egyszerű okból, hogy 16-ról tíz százalékra csökkentette a kormány a jövedelemadót. Ez azt jelentette, hogy míg más, nagyobb gazdasági potenciállal bíró városok kevesebb beruházást foglaltak be költségvetésükbe, addig nálunk ez megélhetési problémákat okozott. Ma is kérdés, hogy időben ki tudjuk-e adni a fizetéseket decemberben, mert bár egy részét a kormány visszaadta a bevételkiesésnek, így is a tavalyihoz képest egymillió lejjel kevesebbel rendelkeztünk” - összegezte a pénzügyi helyzetet Gyergyószentmiklós polgármestere. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a város „elsőbbrendűsége” nem múlik olyan részletkérdésen, hogy milyen fázisban van a közművesítése, hány százalékos az aszfalttal való lefedettség. A város ugyanis olyan intézményeket tart fenn, mint bíróság, kórház, színház, magas minőségű oktatási rendszer. Nem lehet tehát megkérdőjelezni helyét a medence települései sorában. A különbség hamarosan még szembetűnőbb lesz, hiszen számos projekt kivitelezése várható a következő időszakban - szögezte le. A községek pályázhattak, a város nem „Szubjektív megítélés, hogy a községek erősebbek gazdaságilag, mint a város” - reagált a felvetésre Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei polgármester. Kijelentette, csak arról tud beszélni, amiről pontos ismeretei vannak. Elmondta, a saját vagyon és a pályázatok értéke idén Remetén 19,5 millió lej, ebből az uniós pályázatok összege 9,6 millió lej. „A pályázati lehetőségeket nyilvánvalóan igyekszünk kihasználni, de méltatlan olyasmivel illetni Gyergyószentmiklóst, hogy ugyanezt esetleg nem tenné meg. Tudni kell, hogy a lakossági létszámot tekintve, országos szinten, uniós pályázatok kategóriában az elmúlt időszakban nem voltak a város által megpályázható kiírások. Ez Nagyenyednek vagy Maroshévíznek éppen olyan nagy problémája, mint Gyergyószentmiklósnak. Ezzel ellentétben a falvaknak voltak pályázati lehetőségeik” - mondta Laczkó Albert. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az Országos Településfejlesztési Programból (PNDL) Gyergyószentmiklós egy igen nagy tételt kapott, „50 millió gyakorlatilag az ölébe hull a városnak. Ezt pályázatnak mondja az, aki még ilyet nem látott, de lényegében ez egy igénylés” - jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem vezet sehová Gyergyószentmiklós gazdaságát, fejlődését a környék településeiéhez hasonlítani. „Én azt mondom: mint az iskolában, saját magához kell a gyermeket hasonlítani. Mindenki halad valamilyen tempóban. A települések tekintetében is mások a lehetőségek, más az intézményi, vagy a humánerőháttér” - fogalmazott. A fejlesztésekért pályázni kell „Gyergyószentmiklós gazdasági erejét annyira nem ismerem, de a fejlesztések tekintetében láthatóan alul maradt a város a térség községeihez képest” - állítja Puskás Elemér ditrói polgármester. Hozzáteszi, nincs rálátása, hogy mik az akadályai a jobb előrehaladásnak Gyergyószentmiklóson, csak arról nyilatkozhat, amiket „saját házuk táján” értek el. „Minden pályázati lehetőséget kihasználunk” - mondta. Hogy sikeres legyen egy-egy pályázat, az az önkormányzati testület, a polgármesteri hivatal illetékes alkalmazottainak együttműködésén múlik, és nagyon fontos az intézményen belüli jó kollegiális viszony. Lényeges ugyanakkor, hogy a településnek legyen hosszú távú fejlesztési stratégiája, ennek mentén kell belevágni a pályázati kiírásokba - véli Puskás. Pályázati források nélkül lehetetlen a fejlesztés - teszi hozzá. Kifejtette, Gyergyóditró éves költségvetése 6-7 millió lej között van, ebből mintegy egymillió lejt tudnak fejlesztésekre fordítani. „Ez az összeg a nagyobb értékű pályázataink esetében sokszor az önrészre vagy a nem elszámolható költségekre sem elég” - mutatott rá. Ilyenkor végső megoldás, hogy az önkormányzat hitelhez folyamodik. Ez Ditró esetében még nem áll fenn - ismertette a községvezető. A települések gazdasági erejére visszatérve hozzátette, ez a cégektől is függ. Ditró ezen a területen sem panaszkodik: megyeszinten, kis- és középvállalkozások kategóriájában a község három céggel szerepel a top 10-ben. Gyenge vállalkozói élet A vállalkozások nem sokat tesznek hozzá a gazdasági erő növekedéséhez - ez nemcsak Gyergyószentmiklóson van így, de egész Gyergyószéken. A vállalkozói élet itt a leggyengébb a megyében - mutat rá egy, a REGA Régiókutató Egyesület által 2017- ben kiadott kutatási jelentés. „A Hargita megyei székek esetében egyértelműen dominál Udvarhelyszék a vállalkozói életben. Úgy az összforgalom, mint a megvalósított nyereség, valamint az alkalmazotti létszám esetében is az udvarhelyszéki vállalkozók adják közel felét a megyei számoknak. Ugyanakkor a csíkszéki és gyergyószéki vállalkozások adatai közti különbség egyik mutatónál sem haladja meg a 10 százalékot.” Ami pedig Gyergyószéken belül Gyergyószentmiklós vállalkozói életét illeti, a kutatás rámutat: „Székelyudvarhely és Csíkszereda vállalkozói egyértelműen dominálják Udvarhelyszék és Csíkszék vállalkozói életét úgy a vállalkozói forgalom, mint a megvalósított nyereség tekintetében. Gyergyószék esetében a helyzet fordított, vagyis a gyergyószentmiklósi vállalkozóknak a súlya alig haladja meg az egyharmadot a teljes gyergyószéki vállalkozói forgalomban, a megvalósított nyereség tekintetében pedig még el sem éri az egyharmadot.” A kutatás a Hargita megyei városok vállalkozói által alkalmazott személyek számát is vizsgálta. Kiderült, hogy ebben a tekintetben is „Székelyudvarhely vezeti a sort - itt több mint négyszer annyian dolgoznak a helyi vállalkozásoknál, mint a sort záró Gyergyószentmiklóson.” Érdekességként idézzük a kutatási jelentés egyik következtetését, miszerint „az udvarhelyszéki vállalkozók elsősorban saját ügyességüknek, tudásuknak tulajdonítják sikerességüket, mintsem a gazdasági környezetnek vagy a közszféra vállalkozókhoz való viszonyulásának.” Gyergyószentmiklós: A Gyergyóimedencében a községek és a város egymásra vannak utalva FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Székelyhon A GYERGYÓI HÍRLAP Gyergyószék napilapja, az Erdélyi Médiatér Egyesület médiaportfóliójának tagja. Telefon: 0266-361201 Főszerkesztő Kozán István Főszerkesztő-helyettes Kovács Eszter Fiókszerkesztőség-vezető Gergely Imre Fotórovat-vezető Beliczay László Tartalomigazgató Szüszer Róbert Ügyvezető igazgató Zilahi Imre Szerkesztőségi tagok Tördelőszerkesztő Reklámgrafika Korrektor Tévéműsor, Szórakozás Ügyfélfogadás Reklám Lapterv Baricz Tamás Imola, Balázs Katalin, Pethő Melánia Bajkó Zsuzsa Tóth Szilárd Ravasz Réka Gráf Botond Pál Ramona Kelemen Tímea, tel.: 0726-720308, E-mail: marketing@gyergyoi-hirlap.ro Mihály László, Tókos Attila 535500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. sz. • E-mail: hirlap@gyergyoi-hirlap.ro, hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Hirdetésfelvétel és terjesztés a szerkesztőség címén hétköznap 8-16 óra között. -Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 2344-0163