Székelyhon, 2018. december (9. évfolyam, 230-246. szám)

2018-12-03 / 230. szám

2 e AKTUÁLIS 2018. december 3., hétfő ^fejlesztések ^gazdaság #Gyergyószék Egymásra utalva város és vidék Gazdaságilag gyengébb vagy erősebb Gyergyószentmiklós, mint a térség községei? _ Csak aszfaltmennyiségben előztek a falvak - így vélekedik Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgár­­mestere, ami szerinte nem nagy és nem is időtálló előny, hiszen amikorra Gyergyószentmiklóson befeje­ződik a teljes közművesítés, új aszfalt lesz, a közsé­gekben akkorra megkopik a szőnyeg. PETHŐ MELÁNIA, BALÁZS KATALIN N­em hiszi Gyergyószentmik­lós első embere, hogy bár­mikor is lett volna olyan elöljáró, aki ne a település fejlődé­sét akarta volna, de kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban több olyan állami intézkedés is volt, amelyik nem kedvezett a városok fejlődésének. A pályázatok sora kifejezetten a rurális közössége­ket segítette, a költségvetés sem arányosan érkezett a térség tele­püléseire. Egymillió lejjel kevesebb „A város kasszájában 2,6 millió lejjel lett kevesebb bevétel a jöve­delemből származó visszaosztá­soknál azon egyszerű okból, hogy 16-ról tíz százalékra csökkentette a kormány a jövedelemadót. Ez azt jelentette, hogy míg más, nagyobb gazdasági potenciállal bíró váro­sok kevesebb beruházást foglaltak be költségvetésükbe, addig nálunk ez megélhetési problémákat oko­zott. Ma is kérdés, hogy időben ki tudjuk-e adni a fizetéseket de­cemberben, mert bár egy részét a kormány visszaadta a bevételkie­sésnek, így is a tavalyihoz képest egymillió lejjel kevesebbel rendel­keztünk” - összegezte a pénzügyi helyzetet Gyergyószentmiklós polgármestere. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a város „el­­sőbbrendűsége” nem múlik olyan részletkérdésen, hogy milyen fá­zisban van a közművesítése, hány százalékos az aszfalttal való le­fedettség. A város ugyanis olyan intézményeket tart fenn, mint bíróság, kórház, színház, magas minőségű oktatási rendszer. Nem lehet tehát megkérdőjelezni helyét a medence települései sorában. A különbség hamarosan még szem­betűnőbb lesz, hiszen számos pro­jekt kivitelezése várható a követke­ző időszakban - szögezte le. A községek pályázhattak, a város nem „Szubjektív megítélés, hogy a községek erősebbek gazdaságilag, mint a város” - reagált a felvetésre Laczkó­ Albert Elemér gyergyóreme­­tei polgármester. Kijelentette, csak arról tud beszélni, amiről pontos ismeretei vannak. Elmondta, a saját vagyon és a pályázatok értéke idén Remetén 19,5 millió lej, ebből az uniós pályázatok összege 9,6 millió lej. „A pályázati lehetőségeket nyil­vánvalóan igyekszünk kihasználni, de méltatlan olyasmivel illetni Gyer­­gyószentmiklóst, hogy ugyanezt esetleg nem tenné meg. Tudni kell, hogy a lakossági létszámot tekintve, országos szinten, uniós pályázatok kategóriában az elmúlt időszakban nem voltak a város által megpályáz­ható kiírások. Ez Nagyenyednek vagy Maroshévíznek éppen olyan nagy problémája, mint Gyergyó­­szentmiklósnak. Ezzel ellentétben a falvaknak voltak pályázati lehe­tőségeik” - mondta Laczkó­ Albert. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az Országos Településfejlesztési Prog­ramból (PNDL) Gyergyószentmik­lós egy igen nagy tételt kapott, „50 millió gyakorlatilag az ölébe hull a városnak. Ezt pályázatnak mondja az, aki még ilyet nem látott, de lé­nyegében ez egy igénylés” - jegyez­te meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem vezet sehová Gyergyószentmik­lós gazdaságát, fejlődését a környék településeiéhez hasonlítani. „Én azt mondom: mint az iskolában, saját magához kell a gyermeket hason­lítani. Mindenki halad valamilyen tempóban. A települések tekinteté­ben is mások a lehetőségek, más az intézményi, vagy a humánerőhát­­tér” - fogalmazott. A fejlesztésekért pályázni kell „Gyergyószentmiklós gazdasági erejét annyira nem ismerem, de a fejlesztések tekintetében láthatóan alul maradt a város a térség köz­ségeihez képest” - állítja Puskás Elemér ditrói polgármester. Hozzá­teszi, nincs rálátása, hogy mik az akadályai a jobb előrehaladásnak Gyergyószentmiklóson, csak arról nyilatkozhat, amiket „saját házuk táján” értek el. „Minden pályázati le­hetőséget kihasználunk” - mondta. Hogy sikeres legyen egy-egy pályá­zat, az az önkormányzati testület, a polgármesteri hivatal illetékes alkal­mazottainak együttműködésén mú­lik, és nagyon fontos az intézményen belüli jó kollegiális viszony. Lénye­ges ugyanakkor, hogy a település­nek legyen hosszú távú fejlesztési stratégiája, ennek mentén kell bele­vágni a pályázati kiírásokba - véli Puskás. Pályázati források nélkül lehetetlen a fejlesztés - teszi hozzá. Kifejtette, Gyergyóditró éves költ­ségvetése 6-7 millió lej között van, ebből mintegy egymillió lejt tudnak fejlesztésekre fordítani. „Ez az ös­­­szeg a nagyobb értékű pályázataink esetében sokszor az önrészre vagy a nem elszámolható költségekre sem elég” - mutatott rá. Ilyenkor végső megoldás, hogy az önkormányzat hitelhez folyamodik. Ez Ditró eseté­ben még nem áll fenn - ismertette a községvezető. A települések gazda­sági erejére visszatérve hozzátette, ez a cégektől is függ. Ditró ezen a területen sem panaszkodik: megye­szinten, kis- és középvállalkozások kategóriájában a község három cég­gel szerepel a top 10-ben. Gyenge vállalkozói élet A vállalkozások nem sokat tesznek hozzá a gazdasági erő növekedéséhez - ez nemcsak Gyergyószentmiklóson van így, de egész Gyergyószéken. A vál­lalkozói élet itt a leggyengébb a megyében - mutat rá egy, a REGA Régiókutató Egyesület által 2017- ben kiadott kutatási jelentés. „A Hargita megyei székek esetében egyértelműen dominál Udvarhely­szék a vállalkozói életben. Úgy az összforgalom, mint a megva­lósított nyereség, valamint az al­kalmazotti létszám esetében is az udvarhelyszéki vállalkozók adják közel felét a megyei számoknak. Ugyanakkor a csíkszéki és gyer­­gyószéki vállalkozások adatai közti különbség egyik mutatónál sem haladja meg a 10 százalékot.” Ami pedig Gyergyószéken belül Gyergyószentmiklós vállalkozói életét illeti, a kutatás rámutat: „Szé­kelyudvarhely és Csíkszereda vál­lalkozói egyértelműen dominálják Udvarhelyszék és Csíkszék vállal­kozói életét úgy a vállalkozói forga­lom, mint a megvalósított nyereség tekintetében. Gyergyószék esetében a helyzet fordított, vagyis a gyergyó­­szentmiklósi vállalkozóknak a súlya alig haladja meg az egyharmadot a teljes gyergyószéki vállalkozói for­galomban, a megvalósított nyereség tekintetében pedig még el sem éri az egyharmadot.” A kutatás a Hargita megyei vá­rosok vállalkozói által alkalmazott személyek számát is vizsgálta. Ki­derült, hogy ebben a tekintetben is „Székelyudvarhely vezeti a sort - itt több mint négyszer annyian dol­goznak a helyi vállalkozásoknál, mint a sort záró Gyergyószentmik­lóson.” Érdekességként idézzük a kutatási jelentés egyik következ­tetését, miszerint „az udvarhely­széki vállalkozók elsősorban saját ügyességüknek, tudásuknak tulaj­donítják sikerességüket, mintsem a gazdasági környezetnek vagy a közszféra vállalkozókhoz való vi­szonyulásának.” Gyergyószentmiklós: A Gyergyói­­medencében a községek és a város egymásra vannak utalva FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Székelyhon A GYERGYÓI HÍRLAP Gyergyószék napilapja, az Erdélyi Médiatér Egyesület médiaportfóliójának tagja. Telefon: 0266-361201 Főszerkesztő Kozán István Főszerkesztő-helyettes Kovács Eszter Fiókszerkesztőség-vezető Gergely Imre Fotórovat-vezető Beliczay László Tartalomigazgató Szüszer Róbert Ügyvezető igazgató Zilahi Imre Szerkesztőségi tagok Tördelőszerkesztő Reklámgrafika Korrektor Tévéműsor, Szórakozás Ügyfélfogadás Reklám Lapterv Baricz­ Tamás Imola, Balázs Katalin, Pethő Melánia Bajkó Zsuzsa Tóth Szilárd Ravasz Réka Gráf Botond Pál Ramona Kelemen Tímea, tel.: 0726-720­308, E-mail: marketing@gyergyoi-hirlap.ro Mihály László, Tókos Attila 535500, Gyergyószentmiklós, Szabadság tér 15. sz. • E-mail: hirlap@gyergyoi-hirlap.ro, hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Az (X) szignóval ellátott szövegek fize­tett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írá­sok közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Hirdetésfelvétel és terjesztés a szerkesz­tőség címén hétköznap 8-16 óra között. -Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 2344-0163

Next