Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiúiskola, Gyergyószentmiklós, 1909

. A szabadságharc­ lezajlása után néhány évvel, 1853-ban, az akkori cs. kir. vallás- és közoktatásügyi Minisztérium augusztus hó 12-én 6189. sz. alatt kelt nyilatkozatában, egy al-reáliskolának Gyergyószentmiklóson államköltségen leendő felállítását elrendelte azon esetre, ha a gyergyószentmiklósi járásbeli községek, az iskolai épület helyreállításáról és egy főelemi iskola fenntartására szükséges alaptőkéről gondoskodni fognak. Ennek folytán a gyergyói járás községei a legnagyobb készséggel felhasználták a kínálkozó kedvező alkalmat és — előbb az 1858. évi szeptember hó 5-én, későbben pedig az 1859. évi julius hó 10-én felvett jegyzőkönyvek szerint össze­sen 31.832 forint 85 krajczárra menő — önkéntesen tett alapít­ványaik, valamint más alapok kérelmezése és megszerzése által a főelemi iskola fönállhatását biztosították. Egyúttal a gyergyói községek képviselői, nevezetesen: Magyari Ferencz, Jánosi Márton és Miskolczi István Gyerelyószentmiklós részéről; Pus­kás Sámuel, Szász György és László Antal Remete részéről; Csibi Ferencz, Siklódi Mihály és Puskás Ferencz Ditró; Fü­löp Lajos, Puskás József és Oláh Tamás Szárhegy; Simon Ferencz, Csergő Ferencz és Bernád Antal Tekerőpatak; Borka Ferencz, Csergő Ferencz és György Márton Kilyénfalva ; Mihály Deák Lajos, Kovács József és Király István Gyergyóújfalu; Portik Lajos, Szilágyi József és Lukács Mihály Csomafalva, Győrfy János, Mikó István és Baricz István Gyergyóalfalu részéről az illető községek nevében az állami reáliskola létrehozatalának érdekébe Haynald Lajos erdélyi püspök pártfogását és közben­járását kikérték, hogy „a nép jólléte és közerkölcsisége föl­virágzására nélkülözhetlen tudományos műveltség szövetneke ezen erdős és sziklás havasi bérczektől környezeti és mintegy elszigetelve levő, negyvenkét ezer lelket számláló népességű vidéken immár meggyujtassék, és annak jótékony világánál a köznyomort árasztó sötétség elfizessék.“ Miután pedig a négyosztályu róm. kath. főelerki iskola Gyergyószentmiklóson 1859-ben már létrejött. Ő Felségének 1863. évi november hó 3-án 4957. udvari száma alatt kelt és az erdélyi nagyfejedelemségbeli kir. főkormányszék által Nagy­

Next