Gyermekgyógyászat, 1982 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 3. szám - Bodnár Lóránt - Babosi Györgyné - Batári Ferencné - Páll Györgyné - Szilvasán Lászlóné: A cigány nők magzatainak intrauterin növekedése

Gyermekgyógyászat 34. 336-347. 1983. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztálya (főorvos: Magyar János dr.) és „Jósa András” Megyei Kórház-Rendelőintézete Szülészeti Osztálya (főorvos: Orosz Tóth Miklós dr.) közleménye A cigány nők magzatainak intrauterin növekedése BODNÁR LÓRÁNT dr., BABOSI GYÖRGYNÉ, BATÁRI FERENCNÉ, PÁLL GYÖRGYNÉ és SZILVASÁN LÁSZLÓNÉ A születési súly hosszú időn keresztül a magzat érettségének egyik legfontosabb kritériuma volt [20, 21]. Jelentőségét a klinikai tapasztalatok is alátámasztották. Az újszülött biológiai képességét azonban nemcsak súlya, hanem kora is meghatározza [22]. Ezért a születési súly és a gesztációs kor segítségével pont­sabban különíthetők el az újszülöttek bizonyos veszélyeztetett csoportjai [14]. Az ily módon történő osztályo­zásnak azonban korlátai is vannak. Egy harmadik paraméter — az intrauterin növekedés, tehát a gesztációs hetekre megadott születési súlyok — szerint történő vizsgálat az osztályozás további lehetőségeit biztosítja. Az intrauterin növekedés populációs standard­ értékeinek meghatározásához a születési súlyokat (hossz-, fejkörfogat értékeket) az egyes terhességi heteknek megfelelően növekvő sorrendbe állítják [14]. Az így készült táblázatokon az osztályozás határai megválaszthatók a középérték (az adott terhességi hétre vonatkozó születési súlyok átlaga) és a szórások alapján kiválasztott átlagövekkel (M ± SD) vagy a születési súlyok képezte számsorból választott helyzeti (percentil) értékek segítségével. Az általánosan használt 10, 25, 50, 75 és 90 percentil határok közé a születési súlyok megfelelő %-a kerül. Az 50 percentil érték a mediánnak felel meg. A születési súlyoknak az egyes terhességi hetekhez tartozó átlagait és szórásait, illetve a percentileket grafikusan ábrázolva, az ún. növekedési (fejlődési) görbét kapjuk. Hasonlóképpen ábrázolható a magzat hosszának, fejkörfogatának stb. növekedése is. A növekedési standardokat általánosan használják az újszülöttek osztályozására. A percentilis rangsorolás szerint készített denveri növekedési standardot [13] alkalmasnak tartották bármely más, genetikailag hasonló populáció értékelésére [18]. A különböző standardok szélső percentilis értékei azonban jelentősen eltérhetnek [2] és így az enyhébb mértékben sorvadt újszülöttek elkülönítése nehézségekbe ütközik, törekednek ezért az egyes országok standardjainak elkészítésére. Hazánkban többek között Bazsó és mtsai [1], Fekete és mtsai [9, 10],Paksy és mtsai [15] készítettek növekedési standardokat. A legjellemzőbb értékek alapján (átlag, médián) készített növekedési görbék segítsé­gével összehasonlíthatjuk különböző populációkban az újszülöttek intrauterin fejlődését is. Az összehasonlítás felfedheti az etnikai különbségeket, azonos etnikum esetében pedig az életkörülmények, a méhen belüli fejlődésre ható tényezők jelentőségére mutathat rá. A magyarországi újszülött-standardok általában nem foglalják magukba a cigány újszülöttek adatait. E percentisek alapján történik viszont a cigány újszülöttek osztályo­zása is. Cigány újszülöttekre vonatkozó standard hazánkban még nem készült, de ismertek a cigány újszülöttek alacsonyabb átlagsúlyára vonatkozó megfigyelések [3,12]. Rámu­tattak a cigány nők magzatainak eltérő fejlődésére is [4, 19]. Elkészítettük ezért az első hazai, „cigány újszülött születési súly- és hossz-standard”­­okat. Az intrauterin retardáció cigányokban megfigyelt előfordulásáról másutt számolunk be [6]. Munkánk elsődleges célja az volt, hogy a „cigány súly-fejlődési standard” egyik legjellemzőbb értékének megfelelően ábrázolt növekedési görbe segítségével összehason­lítsuk a cigány és nem cigány újszülöttek fejlődésében megfigyelhető különbségeket.

Next