Gyermekgyógyászat, 1992 (43. évfolyam, 1-4. szám)

1992 / 1. szám - Miltényi Miklós: Néhány adat és gond(olat) gyermekeink helyzetéről: Schöpf-Merei Emlékelőadás 1988. XI. 17.

GYERMEKGYÓGYÁSZAT A MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGÁNAK ORSZÁGOS FOLYÓIRATA XLIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Főszerkesztő, felelős szerkesztő: Gegesi Kiss Pál dr. Szerkesztő: Székely Áron dr. ------------------------------------------------------­ H. - t '-"Jt-O“X SI.1 Gyermekgyógyászat 43. 1—7. 1992. 1992 -03- 0­9 Néhány adat és gond­olat) gyermekeink helyzetéről Schöpf-Merei Emlékelőadás 1988. XI. 17. MILTÉNYI MIKLÓS DR. Az előadás bevezetése áttekintette Schöpf-Merei életrajzi adatait, pályafutását. Az emlékelőadás magas kitüntetés, — de a témaválasztás nagy gondot jelentett szá­momra. Könnyebb lett volna a dolgom, ha körülírt szakmai-tudományos kérdést vá­lasztok. Ha klinikánk mostanában kibontakozó munkájáról, annak valamelyik szűk területéről számolok be. Én hálátlanabb, általános témát választottam: kritikai meg­jegyzéseket szeretnék tenni gyermekeink mai helyzetéről. Néhány — többnyire ismert — statisztikai tényhez fűzött gondolatomat, kétségemet szeretném a tisztelt hallgató­sággal megosztani. Az asszociációk esetenként talán szokatlanok, netán meghökken­­tőek. Forradalmi gondolataim azonban nincsenek, — így tudom, nem kell forradal­már elődöm sorsában osztoznom. Előadásom címe tehát: „Néhány adat és gond(olat) gyermekeink helyzetéről.” Elnézést kérek a címben foglalt modorosságért. Néhány éve irodalmunkban ez elfogadott modorosság, — de modorosság. De mikor a címet megfogalmaztam, nem tudtam elnyomni etimologizáló kedvemet. Gondolat és gond — nyelvünkben egy szó. Az indogermán nyelvek egyikében sem. Eltűnődhetünk raj­ta, milyen nyelvtörténeti okok, milyen történelmi tapasztalatok alakították ezt így... Elöljáróban hangsúlyozom, hogy hazánk lakói — ezen belül gyermekeink — ma nagyságrendekkel jobb szociális, egészségügyi körülmények között élnek, mint évti­zedekkel ezelőtt. Ezt illusztrálnom felesleges. Ugyanakkor szeretnék néhány olyan kérdésről beszélni, mely sok gyermekorvos gondja, gondolata, de amely kérdések ed­dig nem szerepeltek a Magyar Gyermekorvos Társaság ülésein: — a születések számáról, — abortuszaink etikájáról, — gyermekkórházaink állapotáról. Gyermekszeretetünk egyik alapvető mutatója: Gyermekeink száma Az elmúlt években a 10,6 milliós országban évi 120—130 ezer gyermek született. Ugyanannyi, mint ezen a földrajzi területen, 200 évvel ezelőtt, II.József uralkodása idején, mikor itt 2,5 millió ember élt. Az alacsony születési szám az oka annak, hogy az ország lakosainak száma 1980 óta csökken (1. ábra). Mit hoz a jövő? Az Országos Statisztikai Hivatal előrejelzéseit ismerteti a 2. ábra. A globális számokban ugyanakkor nem szerepel egy lényeges minőségi tényező. Je­lenleg elsősorban a lumpen családokban van sok gyerek. Itt a gyerekek eltartásáról, neveléséről alig, vagy egyáltalán nem gondoskodnak. A jó családok többségének csak 0—2 gyermeke van, í­gy a züllés útján haladunk. Ennek jeleit már látjuk. A budai villák fordi 1 23 h

Next