Gyermekgyógyászat, 1992 (43. évfolyam, 1-4. szám)

1992 / 1. szám - Miltényi Miklós: Néhány adat és gond(olat) gyermekeink helyzetéről: Schöpf-Merei Emlékelőadás 1988. XI. 17.

csecsemőhalálozás, a gyermekhalálozás. Egy-egy fejlődési rendelleneség korrekciójá­ért nagy erőfeszítéseket teszünk, sok pénzt költünk. Sok a látványos eredmény , de van kudarc is. A küszködésbe időnként belefáradó gyermekorvosnak néha vannak rossz percei, mikor rezignáltan teszi fel önmagának a kérdést: „Mi ennek a sok erőfe­szítésnek az értelme, mikor néhány folyosóval odébb sorozatban mennek a küretek?” Nem ezt a rezignációt akarom gyermekorvos kollégáimban felébreszteni. Ellenke­zőleg. Hiszek abban, hogy meg lehet változtatni ebben a kérdésben kialakult jelenlegi etikánkat, melyet az jellemez, hogy a művi vetéléseket nem tekinthetjük morális kér­désnek. Ma elhitetjük a nőkkel — meg a férfiakkal —, hogy ez csak technikai kérdés. És mi, orvosok? Nekem még 1948-ban, mikor Egyetemünk rektori tanácsa orvossá fogadott, el kellett mondanom a hippokratészi esküt: „Halálos szert még saját kérésé­re sem szolgáltatok ki senkinek, sem pedig nőnek magzatelhajtó szert”. „Szabad-e művi abortusszal elpusztítani a magzatot?” Hiszek abban, hogy ha ezzel a kérdéssel mindenkit konfrontáltatunk, fiúkat és lá­nyokat, nőket és férfiakat egyaránt, akkor többen lesznek, akik erre nem­mel vála­szolnak. Ennek megfelelően viszik életüket és jogi korlátozások nélkül is csökkenni fog abortuszaink kultúrálatlan társadalmakra jellemző magas száma. Gyermekkórházaink állapotáról Szeretnék még néhány rövid szót erről is ejteni. Egy adatsort ismertetek. Ezekből az adatokból úgy analizálható gyermekkórházaink helyzete, mint cseppben a tenger (II. táblázat). A kórházak egyéb üzemköltségeiről, az épületek állapotáról felesleges ada­tokat hoznom. II. táblázat Magyar egyetemi gyermekklinikák nővérlétszáma/korrigált ágylétszám (OCSGYI, 1986) Tisztelt Gyermekorvos Társaság! Hazánkban az elmúlt években sok nagyvonalú székház, központ, irodaház, üdülő és pihenőház épült. Több államigazgatási, oktatási központban, több üdülőben van fedett uszoda, teniszcsarnok, jól gondozott parkok. Ez igen örvendetes dolog. De mint gyermekorvos, mint hazánk legrégibb gyermek­kórházának jelenlegi igazgatója ezekhez képes aránytalanul csekélynek tartom a gyer­mekkórházak építésére, fenntartására és üzemeltetésére fordított összegeket. Hála egy-egy városi tanács értelmes hozzáállásának, hála egy-egy fáradhatatlan gyermek­­orvos sikeres szervezőmunkájának — szép kivételek is vannak — de sajnos, csak kivé­telek maradnak. Pedig beteg és lábadozó gyermekeinknek is éppúgy járna park, ját­szótér és fedett uszoda, mint az egészséges felnőttnek. Tisztelt Hallgatóság! Gyermekeink számához, abortuszaink etikájához, gyermek­kórházaink állapotához kapcsolódó gondolataimat/gondjaimat egy mondattal zá­rom. Mint gyermekorvos azt hiszem, hogy nem okos dolog gyermekeinket, fiataljainkat perspektívánk perifériájára félretolni — hibásan felfogott személyes jólétünk érdeké­ben. Köszönöm figyelmüket! SOTE I. 0,34 SOTE II. 0,44 DOTE 0,41 POTE 0,42 SZOTE 0,48 NDK, CSSR gyermekklinikák 1,0-1,6 NSZK gyermekklinikák 1,8-2,2 Finn gyermekklinikák 2,3-2,6 5

Next