Gyógyászat, 1861 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1861-04-20 / 16. szám

chung, Virchow). Erre nézve megjegyendő, hogy Virchow a fe­nebb már említett zsíros elfajulást is ide sorozza, bár — igénytelen véleményem szerint — helytelenül, mert ez utóbbi átváltozás nem mindig a lob következménye. Az ilykér elválto­zott izomrostok górcső alatt többnyire halványok, színtelenek, áttetszők és kocsonyaneműek, egymáshoz inkább tarjadnak, eleinte még harántcsíkolattal is bírhatnak, bár ez nem oly tisz­tán kivehető, sőt helyenként hiányozhat­ik is. Később az egész izomállomány egy kocsonya- és hasonnemű lágy anyaggá vál­tozik át, mely itt-ott már finom sötét szemcsékre kezd szétesni. Elvégre az izzadmány által fölolvadván lassan mint az izomrost­hüvely is, az egyes izomrostok határai olyannyira elenyésznek, hogy az izomkötegek csak egy finom részecstömeget vagy om­­ladékot (Detritus) képeznek. 2. Az izomnak keményedése, melynek oka több­nyire csúros izomlobban rejlik. Ezáltal egyes körülírt gócokban származnak az itt lerakodott izzadmányból szilárd, rostos szö­vetű rögök (callus), p. a szívben, szívizomlob (myocarditis) és szívbelhártyalob (endocarditis) következtében , vagy más iz­mokban. 3. Az izomnak fekélyedése vagy eresedése, melynél az izomrostok közötti kötszövetben lerakodott izzad­mány genytestecsekké szervül, s ez utóbbiaknak folytonos gyarapodása­, zsiros elfajulása­ és szétbomlásával lassan­kint az izomrostok is pusztulnak. Az ily izmok górcsős vizsgála­tánál a szétesett izomrostok maradékain kívül találtatnak még többé kevésbé szétbomlott fenytestecsek. Az eresedés többnyire az izom egyes részeiben székel, képezvén ott kisebb — egész mogyoró nagyságú tályogokat, milyenek p. a szivhusban néha szivbellob vagy szivizomlob, vagy átrakodmány (metastasis) által támadnak; néha nagyobb ily tályogok által p. a horpasz- és csipizomban — az egész izmok is elpusztulhatnak. 4. Az izomállomány üszkösödése, mely részint heveny és nagyfokú lob következtében, részint az izom fősze­­reinek eltömü­lése által is beállhat. Ily esetekben az izomállomány vagy roszszínű, lágy, nedves péppé válik, vagy az csak egy sö­­tétszínű, szárazabb s múmiaképű anyaggá változik át, melyben górcsős vizsgálat útján a szétmállott izomszövetnek csupán alak­talan romjait vehetni észre. 5. Végre a kóros izzadmány az izomrostok közötti kötszö­vetben még különböző újképletekké is elszervülhet, mi­lyen a rák, rostálék stb. Ezek pedig folytonosan bujálkodván és

Next