Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1863-05-23 / 21. szám
itt szabaduló sok szabad szénsav nem méltányoltatott már hamarább ; itt létesülhetnének a valódi légfürdők a szó teljes érteményében, melyekkel a külföld nem mérkőzhetnék; mert melyik forrás tud még fölmutatni percenkint szabaduló 1794,86 köbhnv. szénsavat? Én Szliácson az első tükörből fejlődő rendelkezésre álló szabad szénsavat tele lég- és légzuhanyfürdőkre alkalmaztatom. A légzuhanyt az anyaméhhez vezetve több esetben már három év előtt alkalmazom és jó sikerrel, mit szerencsém is volt a t.egylettel közölni ; — a tele légfürdők hasznát kevesbbé ítélhetem meg, mert a jelenvolt készülék ónkád alakban nem felelt meg a kivánt célnak. Tavaly külföldi utazásaimban Nauheim és Homburgban meglepő célszerűnek találom az ottani tele légfürdők használatára szolgáló fakádakat, melyek mintájára Szliácson is csináltattam egyet, és így már a lefolyt tavalyi idényben alkalmaztattam tele légfürdőket. Ha visszatekintünk a múltba, századunk kezdetéig, sőt a múlt század fürdőgyógyászati kellékei sorába, meggyőződünk arról, hogy midőn 1720-ban a homokkötözésnél foglalkozó napszámosok a Pyrmonti úgynevezett ma f e 11 á - at, vagyis száraz szómar emanatiókát találók, erre már némi figyelemmel voltak, és hogy Dr. Sep Pyrmontban az első volt, ki 1737-ben ezen szabad szénsavat gyógycélokra kezdé alkalmazni, midőn a beteget hosszabb vagy rövidebb időre a szénsavval telt űrbe küldé, de ennek használata a többi gyógyászoktól elhagyatott, és csak a pórnép kedvelte meg e gyógymódot. Dr. Seip után Pyrmontban a 18-dik században nem találunk többé ennek alkalmazására, és csak e század elején kezdett a szénsavas légfürdők alkalmazása gyógycélokra magának némi méltánylást kivívni. 1810-ben hozzá fogtak az úgynevezett „Pyrmonter Dunsthöhle“ átépítéséhez, melynek eredeti építés alakja egész mai napig fönnmaradt, de gyógycélokra csak Hufeland kezdé 1816-ben a légfürdőket bizonyos keresetekben alkalmazni. 1826-ban Boussingault a „Cordillieres des Indes“ körül tett utazásaiban leírja, hogy a pórnép bizonyos tájékokban a föld hasadékaiból kitóduló száraz szénsavat telefürdők alakjában használta , mi Boussingault kíváncsiságát és figyelmét arra szegte, hogy ezen léggel tegyen maga magán kísérletet, mint már akkor azon nyilatkozatra hozá, hogy a szénsavas légnek a test felületére élettani hatásai közül legfeltűnőbb az, hogy a test kellemes melegségi érzettől lepetik meg, legyen a lég maga és az embert környező levegő bármily alacsony hőmérsékű. Ezután Heider tr. 1830-ban Marienbadban létesített szénsavas légfürdőket, és nem sokára utána példáját követte 1835-ben Membergben Pider it tr. 1840-ben Nauheimben is kezdék a „kleiner Sprucel-léget" gyógycélokra használni és pedig Bóde tr. volt az első, ki a szénsavat belsőleg használtatta , — külsőleg oly fakadákban alkalmazták átalában, melyek csak az ember fejét hagyák szabadon. Másképpen van ez Franzensbad és Driburgban, hol nem kádak, hanem oly mélyebben fekvő kamarák léteznek, melyekbe a szénsav vezettetik; ez mint tudjuk az atmosphaericus levegőnél nehezebb, tehát alá száll, és az űrt alapjától fölfelé tölti meg; ennélfogva vannak a betegek fölvételére alacsonyabb és magasabbra elhelyezett padok.