Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1863-09-26 / 39. szám
Az előforduló izzadmány-átváltozások. a) Az izzadmányból a szívbelhártya szabad felületén függő gyönge pelyhek (a belhám föloszlás után) képződnek, melyek a keringő vérrel folytonos érintkezésben állván visszatermednek; a lerakodmány pedig a billentyűkön tenyészetet indít, s a régiek által a bujakórból származtatott fü gönyök így alakulnak, melyek mint valamely kinövések, vagy kis gyönge, gömbölyded, száros vagy széles alapon ülő, magános vagy csoportos szederhez hasonló alvadékokként szemlélhetők. Ezek a vérfolyam hullámainak kitett kis testek, könnyen elmosatnak, vagy ha folyós részeik fölszivódnak, megszilárdulnak, s minden képzékeny izzadmánynyal közös, sarkalatos átváltozásoknak kitétetvék. A hártya ily módon vagy erős, kemény, kidülledővé korhad, vagy további szerves átváltozásnak lévén alávetve genyné foly szét, v. valamely rostos szövetté válik, s innen magyarázható az úgynevezett szívbelhártya megvastagodása. Ezen tenyészetek vagy újabb képzékeny anyag hozzájárulása által terjedetben gyarapulnak, vagy pedig (ha végképp nem szervültek) meglágyulván felszivatnak. A képzékeny anyag ezen folyamatából nyilvánul, miképp több együvé tapadott viharos rostocs összenőhet; valamint a képzékeny izzadmánynak a szív belhártyája bármely részén történt lerakódása, összeesése és sajtnemű kiszáradt anyaggá való változása következtében a szívben és nagy edényekben kásulatok(atheroma) keletkeznek. Majd ismét az ily képzékeny anyagba földes, meszes részek rakodnak le, s előáll a mészülés (mások szerint csontulás); azonban gyakran megtörténik, hogy egyik izzadmány szervesül, másik gened, harmadik összetöpörödvén kásulatot képez, némely elmosatván , fölszivatik. Az izomszemölcsök mai láb következtében félhámaiktól többnyire megfosztatnak, elszakíttatván a szív hatályos működése által; más esetben, midőn az izzadmány összetöpörödik s megkeményedik, megrövidülnek s hasonlóképpen megkeményednek és megkérge Bülnek. Majd ismét, ha a láb a szív közép és alsó táján támad, s az izzadmány miatt a belhám elválik s a belhámnak egyéb törékeny, könnyen szakadozó része folytonosan oszolyán, az alatta fekvő szívizom állománya pedig hűdítik, igy a kiterjesztő vérerélynek ellenállni nem lévén képes, a szívben bizonyos öböl támad, melyet szívdagnak szoktunk nevezni. b) Az eddig csak elméletileg hitt fehérnyés izzadmány lágy, a keringő vér által a nedvek tömegébe könnyen fölvétetik s éppen ez oknál fogva a leggondosabb kórbonctanárok figyelmes kutatásait is kikerülte. c) A genyes izzadmány származik a genysejtekké szervült képzékeny izzadmányból, mely a belhám oszobával a szívbelhártya szabad felületén üt tanyát. Legritkábban változik az egész képzékeny anyag genynyé, leggyakrabban létesülnek azonban a képzékeny anyag különféle átváltozásai. Ha a képzékeny anyag a szívbelleb alatt genynyé változik , különféle nagyságú tályog alakul (borsó-, mogyoró-, szerecsendió nagyságnyi), a billentyűkön azonban kevesebb mennyiségben találtatott. Virchow egészen más nézetben van a szívbellob lényegét illetőleg, szerinte a szívbellob azonos a kásulatos folyamattal, ettől csak is hevenyebb lefolyása által különbözvén. A szívbellob-izzadmánynak következményei: a) A billentyűkön, lob - izzadmány által mindenek előtt a billentyűket alkotó rostocsok ruganyossága vész el, melyek lágyak, petyhüdtek, s nyúlni kevesbbé képesek lesznek, széleikkel a billentyűk