Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-26 / 39. szám

Az előforduló izzadmány-átváltozások. a) Az izzadmányból a szívbelhártya szabad felületén függő gyönge pelyhek (a belhám föloszlás után) képződnek, melyek a keringő vér­rel folytonos érintkezésben állván visszatermednek; a lerakodmány pedig a billentyűkön tenyészetet indít, s a régiek által a bujakórból szár­maztatott f­ü g­ö­n­y­ö­k így alakulnak, melyek mint valamely kinövé­sek, vagy kis gyönge, gömbölyded, száros vagy széles alapon ülő, ma­gános vagy csoportos szederhez hasonló alvadékokként szemlélhetők. Ezek a vérfolyam hullámainak kitett kis testek, könnyen elmosatnak, vagy ha folyós részeik fölszivódnak, megszilárdulnak, s minden képzékeny iz­­zadmánynyal közös, sarkalatos átváltozásoknak kitétetvék. A hártya ily módon vagy erős, kemény, kidülledővé korhad, vagy további szerves átváltozásnak lévén alávetve g­e­n­yn­­­é foly szét, v. valamely rostos szö­vetté válik, s innen magyarázható az úgynevezett szívbelhártya megvas­­tagodása. Ezen tenyészetek vagy újabb képzékeny anyag hozzájárulása által t­er­j­e­d­e­t­b­en gy­ar­apulnak, vagy pedig (ha végképp nem szervültek) meglágyulván felszivatnak. A képzékeny anyag ezen fo­lyamatából nyilvánul, miképp több együvé tapadott viharos rostocs össze­nőhet; valamint a képzékeny izzadmánynak a szív belhártyája bármely ré­szén történt lerakódása, összeesése és sajtnemű kiszáradt anyaggá való vál­tozása következtében a szívben és nagy edényekben kásulatok(athero­ma) keletkeznek. Majd ismét az ily képzékeny anyagba földes, meszes részek rakodnak le, s előáll a mészülés (mások szerint csontulás); azonban gyakran megtörténik, hogy egyik izzadmány szervesül, másik ge­­n­ed, harmadik összetöpörödvén kásulatot képez, némely elmosat­ván , fölszivatik. Az izomszemölcsök m­ai láb következtében félhá­­maiktól többnyire megfosztatnak, elszakíttatván a szív hatályos­ működése által; más esetben, midőn az izzadmány összetöpörödik s megkeményedik, megrövidülnek s hasonlóképpen megkeményednek és megkérge­ Bülnek. Majd ismét, ha a láb a szív közép és alsó táján támad, s az izzadmány miatt a belhám elválik s a belhámnak egyéb törékeny, könnyen szakadozó része folytonosan oszolyán, az alatta fekvő szívizom állománya pedig hűd­ítik, igy a kiterjesztő vérerélynek ellenállni nem lévén képes, a szívben bizonyos öböl támad, melyet szívdagnak szoktunk nevezni. b) Az eddig csak elméletileg hitt fehérnyés izzadmány lágy, a keringő vér által a nedvek tömegébe könnyen fölvétetik s éppen ez oknál fogva a leggondosabb kórbonctanárok figyelmes kutatásait is kikerülte. c) A genyes izzadmány származik a genysejtekké szervült képzékeny izzadmányból, mely a belhám oszob­ával a szívbelhártya sza­bad felületén üt tanyát. Legritkábban változik az egész képzékeny anyag genynyé, leggyakrabban létesülnek azonban a képzékeny anyag különféle átváltozásai. Ha a képzékeny anyag a szívbelleb alatt genynyé válto­zik , különféle nagyságú tályog alakul (borsó-, mogyoró-, szerecsendió nagyságnyi), a billentyűkön azonban kevesebb mennyiségben találtatott. Virchow egészen más nézetben van a szívbellob lényegét illetőleg, szerinte a szívbellob azonos a kásulatos folyamattal, ettől csak is hevenyebb lefolyása által különbözvén. A szívbellob-izzadmánynak következményei: a) A billentyűkön, lob - izzadmány által mindenek előtt a bil­­lentyűket alkotó rostocsok ruganyossága vész el, melyek lágyak, petyhüdtek, s nyúlni kevesbbé képesek lesznek, széleikkel a billentyűk

Next