Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1863-02-14 / 7. szám
GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak .35^K Ö Z L Ö N ¥ Е.^зэ Harmadik évfolyam 1863. 7. SZ. Hest, február 14. Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr.o3°x$‚ο Társ-szerkesztő^Nékám Sándor tr. Variálom : Adatok a nők takárának kórtan- és gyógytanához. Közli Mendl Lajos tr. — A hagymáz, lépfene és ebolith gyógyítása ojtás által (Folyt.). Falke J. E. L. tr.-tol. — Az országos központi védhimlő-ojtóintézet 1862. évi működésének kimutatása. Patrubány Gergely tr.-tol. — A bujakórok- és gyógytanának rövid vázlata (Folyt.). Simon tr. nyomán közli Winkler J. tr. — Term . . tr. Pestváros 1862. december havi egészségügyi jelentéséből. — Könyvismertetés. Orvosi rendőrség, irta Grosz L. tr. — A budapesti kir. orvosegylet. — Lapszemle. Balebfog gyökere az alsó ajk lágy részeiben. A hasmenés gyógykezeléséhez. — Ügyeink. Nyilt levél К é г у Imre tr.-hoz. Nyilatkozat Nagyfejeö Mihály tr.tol. — Tárca. Egészségügyi szemlélkedés Dobrudsában. Dr. Oroszhegyi Jósától. ■— Különféle. Adatok a nők takárának kórtan- és gyógytanához. Közli MENDL LAJOS tr. a Bécs-wiedeni kórház bujakózi és sebészi osztályán volt másodorvos. Az átalában leggyakoribb kórok egyike a nők fehérfolyása. Okát kutatva azt találjuk, hogy az vagy elsődleg, a hüvely vagy méh nyakhártyájának helybeli ok előidézte bántalmából származik, vagy pedig másodlag valamely szervezeti bajnak, sáp-, vérhiánystb.-nek visszahatása (Reflex), vagy talán a medencevisszerek- és az alhasi visszerekben megzavart vérkerengésnek, vagy láb-, ujképletek-, a méh, hüvely avagy a szomszédszervek környékén történő helyváltozásoknak, vagy végre átültetett bujatakár-ragálynak következménye. Az alkalmi ok kipuhatolása nem mindig lehetséges , és az ártalmatlan s a fertőző fehérfolyás között még a tapasztalat dús észlelőnek is nagy nehézséggel jár különbséget tenni, miután mostanig semmi biztos kórodai jelleg sincs megállapítva, mely szerint a hüvelyrész takárát az egyszerű, nem ragályos, szerfölötti hüvelyfolyástól eléggé meg lehetne különböztetni. S valóban alig is lehetséges határozott életvegytani (biochemisch) vállalat vonni az ártalmatlan és fertőző fehérfolyás közé, miután az első gyakran a másodikba megy át, míg ez utóbbi az elsőre képződ-