Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1863-10-10 / 41. szám
41. sz. Pest, October 10. Harmadik évfolyam 1863. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak is^K Ö Z L Ö N Y Ć.^э Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Társ-szerkesztő Nékám Sándor tr. Tartalom : A roncsoló közhártyalob kórhatározati szempontból (Vége). Ré v а ū János tr.-tól. — Sauer tanár kir. tanácsos orvosi kórodája. Szívbelleb (Vége). Közli H a m а г у Dániel tr. — Tudományos társulatok. Am. orvosok és természetvizsgálók IX. ügyülésének második közgyűlése. — Lapszemle. — Tárca. A lázvegy és sömörfélék közti viszony fölötti vita (Folyt.). Botrányos látogatás a pestvárosi közös kórházban. — Különféle. A RONCSOLÓ KÖTHÁRTYALOB (conjunctivitis v. syndesmitis diphtheritica) kórhatározati szempontból. RÉVAY JÁNOS tr. v. egyetemi tanársegéd, szentavárosi főorvostól. (Vége). Mi a bántalom harmadik időszakát illeti, itt a pusztító lábfolyamat súlyos következményeivel találkozunk. Ugyanis a köthártya szövete egészben vagy részben elpusztulván, az érintkező fekélyes felületek egymással összenőnek, és ugyan majd a szemhéj köthártyája a szemteke köthártyájával, miáltal symblepharon anterius vagy posterius fejlődik, vagy pedig a szemhéjszélek egymás között, miáltal anchyloblepharon lesz a végeredmény. Mindezeknél veszélyes a következménye a bántalomnak a szemszárazság (xerophthalmus), mely a köthártya szövetébe mélyedt mirigyrendszer elpusztultéval beállván, a szemet végveszélybe dönti. Ugyanis a köthártyának sarjadzó képlete üszkösen elhalván, a hátramaradt állományveszteségek más külemü sávolyok hálózatosan rendezkedett képlete által pótoltatnak. E hálósan rendezkedett inas sávolyok között itt-ott még föllelhető néhány szigetszerűen fönnálló sarjadzási csomó, de melyek később szintén végképp elpusztulván az egész köthártya inas külemü képletté alakul át, maga után vonván a szemnek azon állapotát, melyet szemszárazságnak (xenophthalmia bulbi) nevezünk. És ezzel bevégeztük a roncsoló köthártyalob harmadik szaka kórképét is. Ott, hol e lobfolyamat második szakának hasonlóságáról szó volt az úgynevezett takaros köthártyalobbal, elmaradván akkor a két bántalomnak egymássali párhuzamosítása, úgy tesszük azt mostan, hogy a kettő közt lényeges különbségek annál tisztábban előtűnjenek.