Gyógyászat, 1864 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-28 / 22. szám

—-f 426 $— tökké válnak, a többi közül a rekedtség, s még inkább azon uga­tás köh­ögési hang által, mely a torokgyíkot minden egyéb lobos gégebántalmaktól könnyen engedi megkülönböztetni: azok oly szabatosan nincsenek körvonalazva a kórtanokban, miszerint a géges kórfolyamat a gége körén túli elterjedésének fölismerését le­hetővé tennék; a kórbonctan mezején gyűjtött ama hiányos kör­rajzolás pedig, hogy a hártyás lábtermény némelykor a légcső- és hörgőkre is elterjed, az ezt ismertető nyilvánulási jelek szabatos előterjesztése nélkül, elveszíti minden gyakorlati értékét. Igen kí­vánatos és fontos pedig a gyógybánásra nézve szabatos kiderítése annak: várjon a hártyás lábfolyamat egyedül a gégére, vagy egy­úttal a légcső- és hörgőkre is elterjed-e, kivált oly eseteknél, hol a felszerelés minden megkísérelt módja sikertelen maradván, — mi azonban aránylag ritkán, tapasztalásom szerint nyolc eset kö­zül egyszer történik meg, és akkor is néha esetlegesen más, a baj­tól idegen körülmények miatt­­— az élet megmentéséin a sebészi műtevésnek nyilik tér légcsőmetszés által, minek végrehajtási ja­­valata és sikerének reménye attól van föltételezve, hogy lábter­mény csakis a gégére legyen szorítkozva, vagy legalább a légcsö­­vön túl a hörgőkbe mélyen kiterjedt ne legyen. Mielőtt áttérnék a jelenségek elősorolásához, melyek a hártyás képződménynek a gége körén túli elterjedését fölismerhetővé teszik, célszerűnek találom górcsői vizsgálataim eredményét fölhozni, mint oly leletet, mely által a valódi- és ál-torokgyík közti azonossági viszony egy részről, és azok egymástéli különbsége más részről kiderülhessen. Hogy azonban a majdnem egészen hasonló tárgyilagos tü­netekkel nyilatkozó, s szerintem nem annyira lényeg- mint belters­­re nézve különböző ama két kór közti viszonyt kellően méltányol­hassuk , annak meghatározást kell előre bocsátani, hogy a gége mely bántalma tartatik valódi­, és melyik ál-torokgyíknak. Valódi torokgyík alatt a gége ama lobos bántalma értetik, melynél rekedtség és ugatásszerű köhögési hang mellett a hang­rést szervült tömött hártyás képződmény vonja be, mi­által a hang­rés szűkíttetik, és a levegőnek be- és kiáramlása akadályoztatik, a vér élenyülése pedig a levegő ritkulása miatt véghez nem mehet­vén, szénsav általi mérgezésnek adatik alkalom a szénsavnak a tüdősejtekbeni összehalmozása folytán.­­ A valódi torokgyík ezen föltételeihez némelyek szélesebb értelmezést kötnek az álhártyák kiterjedését illetőleg, és csak akkor tartják valódi torokgyíknak, ha a hártyás lábtermény a garat- és torkolatra is elterjedvén, az a toroköbölben is szemlélhetővé válik. Ezen hártyás lábfolyamat.

Next