Gyógyászat, 1864 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1864-09-17 / 38. szám
— 746 *— fő okául a külsérelmet, zúzódást, dörzsölést tartják, mely a nyugtalan betegnél minden esetre gyakran megtörténhetik, mely a vérgyülemet ezen részekben mintegy elősegíti. Mások (Ferrus, Belhomme, Renandin stb.) inkább dynamicus okból származtatják ennek létrejöttét. Egyébiránt bármint eltérjenek is egyeseknek nézetei ezen bántalom létrejövetele fölött, annyi tagadhatlan, hogy a fejvérgyülem és a fülek vérkerengése között bizonyos viszonylagos összefüggás létez. Valahányszor vértolulás van jelen az agy felé, a fülek mindannyiszor megduzzadnak, vörösek és forróbbakká vállnak, mint szintén ellenkezőleg vérszegénységnél fonyadtak és halványak lesznek. Átalános hüdésnél, hol az agy felé folytonos vértolulás van jelen, ennek hajszáledényei utóvégre is kitágulván vérülepedést (stasis) hoznak létre, mely olykor a szemhéjakon és ajkakon is meg szokott jelenni. Kifejlődése következő: a betegnek mind a két, vagy csak az egyik füle lassan kint megvörösödik, érzékeny lesz nagy mértékben és megdagad, ugyanezen időben az agy felé tetemes vértolulás mutatkozik. Némely kivételes esetben a vörösség majdnem egészen hiányzik, a fül bőrszíne többé kevesbbé rendes, azonban puffadt, tészta tapintata s ilyenkor aztán legtöbbnyire savós dag jő létre. Olykor avérdag fölötte heveny alakban mutatkozván néhány óra lefolyása alatt föllép s alig lehet elébb észre venni, mint a midőn már minden kifejlődési időszakán áthaladt. Az ekkint kifejlődött dagnak termée különböző: lehet mogyoró-, dió- sőt tojásnagyságú is, mely kivált ha mind a két fülön kifejlődik, a betegnek oly sajátságos alakot kölcsönöz, a melyet ha az ember egyszer látott, el nem feledhet soha. A daganat némelykor az egész fülkagylóra kiterjedvén, a külhaljáratot is beborítja és egy bizonyos időre siketséget, hoz létre A fülvérdag állománya nyomásra rugékony, légdagos recsegést külöl s hullámzatos, olykor a véralvadék következtében helyyel körrel kemény, göcsös. A külbőr bolyhos, bőrhám-foszlányokkal fedett, olykor szederjes vagy borvörös színt mutat. Ha az ember ezen dagba beszúrást tesz, vagy ez magától fölpattan bő mennyiségű sör- vagy savósárgás, ép vérrögökkel vagy alvadékkal ellátott folyadék ömlik ki, mely csakhamar újra termődik s a dag elébbeni terméjét újra visszanyeri. Ha a nyilás le nem dugul, a dagból több időn át nyákos savó vérrel vegyese folydogál ki, mig végre hegesztő folyadék termelődése következtében a nyílásnak behegedése jön létre. A részint kifolyt, részit fölszívódott folyadék után a dag összelohad, a fülkagyló összezsugorodik és az egész fül alakja eltorzulva gombalakú dudorodás