Gyógyászat, 1865 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1865-02-25 / 9. szám

Ötödik évfolyam 1865. 9. Sz. Pest, február 25. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOM­ÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak . KÖZLÖNYEK. йзэ Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Tartalom: Az aszályosság physikája (Vége). Pólya József tr.-tól. — Skoda tanár belgyógyászati kórodája Bécsben. A süly. Közli Markgraf Vilmos orvosnév. — A szerelem-tévely és annak orvostörvényszéki következményei (Folyt.). Le­ Grand du L­e­u 11 e tr. után közli Thewrewk Aurél. — A budapesti kir. orvos­egylet f. é. február 18-án tartott r. ülése. — Ügyeink. A magyar orvosi nyugdíjin­tézet érdekében. Felszólítás a m. orvosi könyvkiadó társulat érdekében. — Tárca. Porges tr. nyilvános gyermek-gyógyintézetének kimutatása f. é. december hóban. — Különféle. AZ ASZÁLYOSSÁG PHYSIKÁJA. A m. t. Akadémia 1865-iki jan. 2-iki­­ülésében felolvasta PÓLYA JÓZSEF Jr. az Akadémia r. tagja. (Vége). Ha August húsmérőjét vizsgáljuk és azt látjuk, hogy a két egyenlő hévmérő egyenlő fokot mutat a közben, midőn az egyik vízzel van összefüggésben, akkor azon hőmérsékre nézve a lég­kör vízzel van telítve. Ha pedig azt látjuk, hogy a száraz hévmé­rő magasabbra emelkedett, akkor a nedves hévmérő vízbefüggő mezéről a víznek el kellvén párolognia, az elpárolgással hideg­nek támadnia (vagyis hőnek megköttetnie), tehát ezen nedves hőmérőnek alább szállnia; mikből következtetjük, hogy ha a jég vízpárát vesz föl, tehát az vizszomjas. Az ily vizszomjas légkörben minden vizet adható fölület sa­ját fölülete mineműségénél fogva párolog; a puszta föld és viz ke­­vesbbé mint a gyep, ez ismét többé, mint a geszttel rakott tér. Oka ez: A puszta föld és viz, mint olyan egyszerű fölület, melyet egyszerűen a napsugárok érintenek; a gyep mint sokszorozott fö­lület , melynek növényzetét és felületét a napsugárok kétszeresen hatva át­párologni készüik; az erdő mint tisztán növény fölület, melynek földjére a napsugárok nem nyilalnak le, megint csak egyszerűen ad párát.

Next