Gyógyászat, 1865 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1865-02-25 / 9. szám
Ötödik évfolyam 1865. 9. Sz. Pest, február 25. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak . KÖZLÖNYEK. йзэ Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Tartalom: Az aszályosság physikája (Vége). Pólya József tr.-tól. — Skoda tanár belgyógyászati kórodája Bécsben. A süly. Közli Markgraf Vilmos orvosnév. — A szerelem-tévely és annak orvostörvényszéki következményei (Folyt.). Le Grand du Leu 11 e tr. után közli Thewrewk Aurél. — A budapesti kir. orvosegylet f. é. február 18-án tartott r. ülése. — Ügyeink. A magyar orvosi nyugdíjintézet érdekében. Felszólítás a m. orvosi könyvkiadó társulat érdekében. — Tárca. Porges tr. nyilvános gyermek-gyógyintézetének kimutatása f. é. december hóban. — Különféle. AZ ASZÁLYOSSÁG PHYSIKÁJA. A m. t. Akadémia 1865-iki jan. 2-ikiülésében felolvasta PÓLYA JÓZSEF Jr. az Akadémia r. tagja. (Vége). Ha August húsmérőjét vizsgáljuk és azt látjuk, hogy a két egyenlő hévmérő egyenlő fokot mutat a közben, midőn az egyik vízzel van összefüggésben, akkor azon hőmérsékre nézve a légkör vízzel van telítve. Ha pedig azt látjuk, hogy a száraz hévmérő magasabbra emelkedett, akkor a nedves hévmérő vízbefüggő mezéről a víznek el kellvén párolognia, az elpárolgással hidegnek támadnia (vagyis hőnek megköttetnie), tehát ezen nedves hőmérőnek alább szállnia; mikből következtetjük, hogy ha a jég vízpárát vesz föl, tehát az vizszomjas. Az ily vizszomjas légkörben minden vizet adható fölület saját fölülete mineműségénél fogva párolog; a puszta föld és viz kevesbbé mint a gyep, ez ismét többé, mint a geszttel rakott tér. Oka ez: A puszta föld és viz, mint olyan egyszerű fölület, melyet egyszerűen a napsugárok érintenek; a gyep mint sokszorozott fölület , melynek növényzetét és felületét a napsugárok kétszeresen hatva átpárologni készüik; az erdő mint tisztán növény fölület, melynek földjére a napsugárok nem nyilalnak le, megint csak egyszerűen ad párát.